Miközben napról napra jelennek meg hírek, hogy a rezsicsökkentés egyetlen lépésben történt részleges kivezetése mekkora gondot okoz a magyar családoknak; hogy az egekbe emelkedő energiaárak miatt csőd szélére kerülhet több tízezer vállalkozás is, kevesebb figyelem jut a rezsicsökkentett vízszolgáltatás mind nagyobb problémáira. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke – Tab fideszes polgármestere – az önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltatók állami tulajdonban adásában látja a megoldást. Fülöp Zsolt szentendrei polgármesternek azonban van jobb ötlete.

Schmidt Jenő augusztus közepén polgármester társainak írt levelében részletezi a gondokat, és egyben megoldást is javasol. A Somogy megyei Tab fideszes polgármestere vázolja, a rezsicsökkentés miatt „lassan tíz éve befagyasztott díj, rengeteg plusz költség okán lámpással kell keresni azokat az üzemeltetőket, amelyek nem vesztették el saját tőkéjüket és nem fordultak veszteségbe.”

Majd arról ír, a kormány az állami tulajdonban lévő víziközmű-szolgáltatók tőkepótlását 135 milliárd forintból biztosította, az önkormányzati tulajdonban lévők viszont egyetlen fillért sem kaptak. Az idén augusztus 4-én, a Technológiai és Ipari Minisztériumban tartott tájékoztatón az is kiderült, az önkormányzati cégek a jövőben sem kapnak állami pénzt a szolgáltatás fenntartására, a rezsicsökkentett árak miatt elmaradt felújítások és korszerűsítések végrehajtására. Ezért a TÖOSZ elnöke azt javasolja polgármestertársainak, a vízszolgáltatás biztosítása érdekében adják át a cégek tulajdonjogát az államnak, mert a jövőben „csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen az állam számára.” A tulajdon átadásáról szeptember 20-ig kell döntést hozni az önkormányzatoknak.

Ingyenes vagyonátadás, a szolgáltatók költségén

E közben a Népszava arról ír, az állam nemcsak, hogy ingyen venné át az önkormányzati tulajdonban lévő víziközmű-szolgáltató cégeket, de a lap birtokába jutott dokumentum szerint az önkormányzati társulások által fenntartott Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) „költségvetéséből finanszírozva” állnának fel azok a munkacsoportok, amelyekre a váltással járó rengeteg adminisztratív és egyeztetési feladatot bíznák.

Pedig a probléma nem újkeletű, hiszen 2014-ben a MaVíz megbízásából a KPMG, 2016-ban és 2018-ban a Századvég Gazdaságkutató készített átfogó elemzést, amelyben rámutattak a hibákra és a megoldásra is javaslatot tettek, mégsem történt semmi.

A teljes képhez az is hozzátartozik, amit Kecskés Károly, a Víz Koalíció egyik alapítója, a Fővárosi Vízművek Zrt. Munkahelyi Szakszervezetének elnöke mondott a Magyar Hangnak. Nevezetesen, hogy a víziközművekre kivetett közműadóból éves szinten 14 milliárd forint folyik be a költségvetésbe, de a 39 víziközmű-szolgáltatóból „csak az öt, többségében állami tulajdonú cég kap vissza pénzt, illetve ezt az összeget még meg is fejelik néhány milliárddal.”

Jobbak az önkormányzati szolgáltatók, mint az államiak

A szakember arról is beszélt a cikkben, hogy „a Víz Koalíció közadatigényléséből kiderült, hogy a 2020-as adatok alapján több ivóvíz szivárgott el az állami, mint a nem állami tulajdonú szolgáltatók vezetékeiből. Idén április végén jelent meg a tanulmányuk, amelyből kiderült, hogy az állami cégek minden mért mutatóban – felújítási ciklus hossza, fajlagos hibaszám, átlagos hálózati és értékesítési veszteség – valamelyest rosszabbul teljesítettek, mint a nem állami tulajdonúak.”

A víziközmű-szolgáltatók helyzete tehát mindenütt nehéz, pedig lenne olyan lépés, amely megkönnyíthetné helyzetüket. Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere szerint a kormány egyetlen bátor lépéssel jelentősen segíthetné a szolgáltatókat, és akkor jutna a felújításokra, korszerűsítésekre is, ráadásul nem is kellene átadni a cégeket az államnak.

Fülöp Zsolt: a kedvezményes áfa lehet a megoldás

– Nem az a megoldás, hogy az önkormányzatok átadják a víziközmű-szolgáltató cégeket az államnak, hiszen az idei nyáron láttuk, az állami tulajdonban lévő DMRV Zrt.-nek is komoly gondjai vannak a biztonságos vízszolgáltatással. Egy teljesen új finanszírozási rendszert kell kialakítani, amely biztosítja a korszerűsítésekhez, illetve a fejlesztésekhez szükséges forrásokat, és ezáltal a megfelelő szintű és megbízható szolgáltatást. Ehhez mindössze arra lenne szükség, hogy a kormány sorolja át a szolgáltatást a jelenlegi 27 százalékos áfakörból kedvezményes, öt százalékos áfakörbe. Az ennek eredményeként a víziközmű cégeknél maradó több, mint húsz százaléknyi összeg elegendő lenne feladataik maradéktalan teljesítéséhez, vagyis a jelenlegi nyomott árakon is több jutna a vízhálózat korszerűsítésére – mondta a Szentendre.hu-nak a polgármester. (A vízszolgáltatás hatósági – rezsicsökkentett – ára a 2009-es piaci árnak felel meg, miközben az elmúlt 13 évben – különösen az elmúlt egy év alatt – jelentősen nőtt a hazai árszínvonal, így jelentősen emelkedett a hálózatfenntartás költsége is – a szerk.)

Fülöp Zsolt arról is beszélt, hogy éppen a DMRV tevékenységének támogatására döntött úgy a képviselő-testület, hogy erején felül 420 millió forintot áldoz a belvárosi csapadékvíz- és a szennyvízhálózat szétválasztására.

(Borítóképünk 2022 nyarán a Szentendrei-szigeten készült. Fotó: Isza Ferenc)