A szűkülő források, az önkormányzatok számára juttatott központi kifizetések csökkenése miatt minden korábbinál nehezebb volt az idei költségvetés összeállítása. A költségvetésbe fizetett és évente növekvő összegű szolidaritási hozzájárulás nélkül négy komoly beruházást is tudott volna finanszírozni az önkormányzat – mondta a testületi ülésen Magyar Judit, költségvetésért felelős alpolgármester.

A napirendi pont felvezetésében Fülöp Zsolt polgármester elmondta, a kormány, pontosabban a központi költségvetés évről évre kevesebb forrást juttat az önkormányzatoknak, így a városnak a saját bevételeiből kell egyre többet fordítani az állam által előírt kötelező feladatok ellátására, vagyis az óvodák, a bölcsőde, a közétkeztetés, a városi intézmények stb. támogatására. 

Elodázhatatlan az önkormányzatok finanszírozásának átalakítása

Hozzátette, ez jól látható az idei költségvetés különböző táblázataiból, illetve a központi tervek ismeretében kijelenthető, ez a tendencia az elkövetkező években sem fog megváltozni. Kiemelte, ezért van szükség az önkormányzati rendszer finanszírozásának alapvető átalakítására, amelyben egyenlő félként, partnerként kell részt venni az önkormányzatoknak, önkormányzati szövetségeknek és az államnak. 

Magyar Judit költségvetésért felelős alpolgármester elmondta, az idei költségvetés megalkotása volt talán a legnehezebb, mert a szűkülő források miatt igencsak el kellett gondolkodni azon, mire és mennyit költsön az önkormányzat. 

A gazdasági hátteret ismertetve arról beszélt, a pénzügyminisztérium előrejelzése szerint az elkövetkező években csökken az önkormányzatok nettó finanszírozása. A tavalyi 850 milliárd forint az idei évben 742 milliárd forintra, 2027-re pedig 687 milliárd forintra csökken. Eközben kiugróan magas volt a hazai infláció, tavaly például 17,6 százalék. Ez a tendencia veszélyezteti a működés szintentartását. 

Csökken a kötelező feladatokra kapott állami támogatás

Szentendre idei költségvetését alapvetően meghatározza, hogy reálértéken csökken a központi költségvetésből a kötelező feladatok ellátására kapott összeg. A romló tendenciát jól érzékelteti, hogy amíg tavaly az államtól a kötelező feladatokra kapott támogatásra fordított összeg 46 százalékát tette ki, és az önkormányzat a költségek 54 százalékát állta, addig erre az évre ez az arány 42:58-ra romlott. Sajnos a pályázati lehetőségek is zsugorodnak, amit a költségvetés is tükröz. Az államnak fizetett szolidaritási hozzájárulás pedig 2021 óta a 2022-es visszaesést követően folyamatosan emelkedik a következők szerint: 2021-ben 246 millió forint, 2022-ben 138 millió forint, 2023-ban  402 millió forint volt, 2024-ben pedig 526 millió forint lesz a központi költségvetésbe fizetendő összeg. További gond, hogy ennek a szolidaritási célt szolgáló összegnek a további sorsáról semmit nem tudni. 

Kötelező feladatok finanszírozása: Állami normatíva 42%, önkormányzat által hozzáadott 58%

A szolidaritás címén elvont összeg 4 beruházást akadályozott meg

– Amennyiben ez az összeg a városnál maradt volna, akkor az idei költségvetésbe eredetileg tervezett fejlesztések megmaradhattak volna. Például a Fürj utca és a Pomázi út tavaly tervbe vett felújítására sor kerülhetett volna, ahogy az Izbégi óvoda energetikai korszerűsítésére, illetve a János utcai híd felújítására is jutott volna elég forrás. Az elvonás miatt azonban el kellett halasztani ezeket a beruházásokat – mondta az alpolgármester.

Magyar Judit a költségvetés elkészítésének alapelveiről elmondta, ilyen szűkös források mellett az önkormányzat működőképességének fenntartását, a munkaerő megtartását és a fejlesztési célok előkészítését tartották szem előtt.  A gyakorlatban ez márciustól 15 százalékos béremelkedést jelent az önkormányzatnál és intézményeinél dolgozóknál azok számára, akik nem kaptak állami bérfejlesztést, illetve 109 millió forint jut a fejlesztések előkészítésére. A központi források csökkenését mutatja, hogy 3 százalékkal kevesebb központi juttatást kap a város, mint a tavalyi évben. Az önkormányzat közhatalmi bevételei idén várhatóan nyolc százalékkal csökkennek majd, ezzel szemben az önkormányzati intézmények bevételei négy százalékkal nőhetnek. 

A működőképesség fenntartása a legfontosabb cél

A fejlesztésre fordított teljes összeg idén 792 millió forint lesz, amelyből 623 millió önkormányzati fejlesztésre jut, az intézmények fejlesztéseihez 133 millió, az önkormányzati cégeknek pedig 36 millió forintot juttat az önkormányzat. A városrészi költségvetésre az idén szánt 100 millió forint kiegészül a tavalyról maradt 20 millió forinttal, így összesen 120 millió forintnyi fejlesztés valósul meg a szentendreiek döntésének eredményeként. Magyar Judit fontosnak nevezte, hogy a városrészi költségvetés kiterjesztéseként elindul a középiskolásokat a folyamatba bevonó ifjúsági költségvetés is. Arról is beszélt, hogy az 1+1 programra 30 millió forint jut, ami 5 millió forinttal több, mint tavaly. 

Összefoglalva elmondta, továbbra is a működőképesség fenntartása a legfontosabb cél, ezen belül a kötelező feladatok ellátása, amely csak szigorú költségvetési működéssel tartható. Fontosnak nevezte a szentendreiek bevonásával megvalósuló városrészi költségvetés, valamint az 1+1 program folytatását, illetve hogy minden elképzelhető pályázaton induljon a város. 

A nehézségek ellenére fejlesztésre is jutott

A mostani önkormányzati ciklus összegzéseként Magyar Judit elmondta: rendkívüli  kihívásokkal terhelt időszak volt, a városvezetésnek mégis sikerült eredményeket elérnie. A fejlesztésekre költött összegek magukért beszélnek. 2020 óta a pályázaton elnyert fejlesztési támogatások 1,94 milliárd forintot tettek ki, a fejlesztésekre fordított teljes összeg pedig 3,84 milliárd forint volt. Vagyis éppen annyit tett hozzá az önkormányzat a fejlesztésekhez, mint amennyit a város jellemzően uniós pályázatokon nyert.

A testület a költségvetési rendeletet 8 igen és 3 tartózkodás mellett elfogadta.

Magyar Judit prezentációja a szóbeli magyarázattal együtt megtekinthető az ülésről készült felvételen 12:19 és 59:45 között – az infografikák PDF-formátumban itt érhetők el.