Sürgősségi indítványok tárgyalásával kezdte a képviselő-testület. Közülük az első a Bogdányi út 41. szám alatti copf stílusú műemlék épület utcai épületrészének tartószerkezeti megerősítésének kérdése volt. Ahogy korábban megírtuk pályázati támogatásból és önkormányzati önrészből júliusban elkezdődött az épület tetőrekonstrukciója. A munkák során előre nem látható tartószerkezeti problémák merültek fel, ami szükségessé tette az északi oromfal külső oldali dúcolását, ami 2,5 millió forint többletköltséggel járt.
Az önkormányzat megrendelte az épület megerősítésének tartószerkezeti terveit, majd a jelenlegi kivitelezőtől árajánlatot kért. A munkák költsége bruttó 16,7 millió forint, ami a 2022-es költségvetés felújítási keretén belüli átcsoportosításokkal biztosítható.
Helyes Imre képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázatokon elnyert támogatásokat a lehető leggyorsabban fel kell használni a magas infláció miatt. Mivel az épület további felújításra szorul, ezért a vagyongazdálkodási koncepcióban foglalt új hasznosítási formában, külső befektető bevonásával újra kellene gondolni az épület hasznosítását, javasolta a képviselő. A képviselő-testület – a képviselő javaslatával kiegészítve – egyhangúlag jóváhagyta a 16,7 millió forint többletkiadást.
A harmadik sürgősségi indítvány az izbégi csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos beruházásról szólt. A munkálatok végzése során kiderült, hogy a Szentendre, Kút utca–Líra utca területén pótmunkák elvégzésére van szükség. A testület arról döntött, hogy az ehhez szükséges hárommillió forint plusz forrást rendelkezésre bocsátja, és a sürgősség miatt a beruházással kapcsolatos döntési jogkört áthelyezi a pénzügyi ellenőrzési bizottsághoz.
Középpontban az energia
A normál napirendi pontok között a képviselők elfogadták a távfűtési üzletág gazdálkodási helyzetéről szóló első félévi beszámolót. A napirendi pont tárgyalásakor kiderült, hogy várhatóan nulla körüli eredményt produkálhat a szervezeti egység, sok azonban a bizonytalanság, hiszen változnak a lakossági szokások, a kazánok működésének is hatása van az eredményre, így akár 40-50 milliós nyereség is összejöhet, de 80-100 milliós veszteség ugyanúgy. Fülöp Zsolt polgármester ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ezért is lenne nagy szükség az energetikai korszerűsítésre, amelynek eredményeként drága földgáz helyett nap- és geotermikus energia forrásokat használhatunk majd.
A következő napirendi pontban az általános iskolák körzethatárairól tárgyalt a testület. Erről szóló cikkünket itt olvashatják.
A képviselők arról is döntöttek, hogy az önkormányzat hozzájárul a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulásról szóló szerződés módosításához, támogatja, hogy Budaörs kilépjen a közösségből, Pécel pedig csatlakozzon a szervezethez. A napirendi pont tárgyalása során Fülöp Zsolt arról beszélt, amikor megalakult a testület, úgy tűnt, hatékonyan képviselheti az agglomerációban élők, illetve az ott működő önkormányzatok érdekeit, eddigi működése azonban csalódás. Ezért azt javasolja, amennyiben a jövő évben sem tapasztalni változást, úgy lépjen ki Szentendre a szervezetből.
A testület arról is döntött, hogy elfogadja a European City Facility – „Városokkal a városokért” programra az Élhető Városokért Konzorcium keretében „Fenntartható energetikai beruházások ösztönzése Óbuda-Békásmegyer, Újpest és Szentendre területén” című projekt keretében elkészült beruházási koncepciót, egyúttal felhatalmazza a polgármestert a szükséges szerződések aláírására. A pályázat lényege, hogy a két budapesti kerület és Szentendre közösen készít elő egy energetikai korszerűsítési alapprogramot. Fülöp Zsolt ennek kapcsán felhívta a figyelmet, amennyiben sikeres lesz a pályázat, majd nyertesként tovább tudunk lépni a konkrét beruházáshoz, az jelentősen csökkentheti a város energiaköltségeit. Arról is beszélt, hogy a tervezett beruházás része lehet annak a szentendrei energiaközösségnek, amelynek elindításáról korábban már döntött a testület. Amennyiben nyertes lesz a pályázat, úgy a konkrét tervekre, és magára a beruházásra is pályázhat majd a konzorcium. Ha ez megvalósul, az jelentősen csökkentheti majd a város energiakiadásait. A témáról itt, itt és itt írtunk részletesen.
Arról is döntés született, hogy a Szentendre Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közalapítvány felügyelő bizottságába a 2022. július 1. napján lemondott Vincze László felügyelő bizottsági tag helyére 2022. november 15. napjától 3 évig tartó időszakra szólóan dr. Tardy-Molnár Annát felügyelő bizottsági tagnak választják meg. Egyúttal arról döntöttek a képviselők, hogy Dr. Beregnyei Józsefné és Kerezsi Csaba megbízatását 2022. november 15. napjától további három évre meghosszabbítja.
A következő napirendi pontban a testület elfogadta a pénzügyi ellenőrzési bizottság beszámolóját a képviselők vagyonnyilatkozatáról.
Készülhet a társadalmi és államigazgatási véleményezésre bocsátható SZÉSZ-tervezet
Második olvasatban tárgyalta a képviselő-testület Szentendre Építési Szabályzatának (SZÉSZ) módosítását. A szeptemberi testületi ülésen tájékoztatóként fogadták el az előterjesztést, mert a képviselők további informálódási lehetőséget kértek. A SZÉSZ módosítás célja – az Ábrányi Emil programban vállaltaknak megfelelően – Szentendre kisvárosi jellegének megőrzése, a lakosságszám növekedésének fékezése. A tervezet meghatározóan fontos módosításainak szabályairól külön-külön határozatban döntöttek a képviselők. A testületi döntés alapján készül el a társadalmi és államigazgatási véleményezésre bocsátható SZÉSZ-tervezet. A napirend tárgyalásáról itt olvashatnak részletesen >>>
Ezt követően a testület elfogadta a két ülés közötti időszak intézkedéseiről szóló, valamint a lejárt határidejű határozatokról szóló polgármesteri beszámolót, majd a Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt. síkosságmentesítési és hóeltakarítási munkalátokról szóló közbeszerzési eljárásának lezárásáról is döntés született.
A normál napirendi pontok közül az utolsóról, a Pest megyei kitüntető díjak odaítéléséről a testület zárt ülésen döntött. Végül a közérdekű célból történt lakásbérleti pályázatokról is döntés született.
Közösségi összefogásnak köszönhetően december 18-ig biztosan nyitva marad az uszoda
A negyedik, és egyben utolsó – a V8 uszoda ügyéről szóló – sürgősségi indítványt az ülés végén tárgyalta a testület. Szeptemberben arról döntöttek a képviselők, hogy október végéig biztosan működik majd az intézmény, a sürgősségi indítvány pedig arról szólt, hogy az önkormányzat december 18-ig biztosítani tudja az uszoda működését a költségvetésben eddig fel nem használt összegek átcsoportosításával. A témáról részletesen is tudósítottunk.
Fülöp Zsolt azt is elmondta, az önkormányzat és az uszoda felkérést kapott a Honvédelmi Minisztériumtól az energiafelhasználási adatok közlésére. Az önkormányzat a kért adatok mellett részletes tervet is benyújtott az energiafelhasználás racionalizálására. Azóta személyes bejáráson is itt voltak szakemberek, akik áttekintették a helyzetet, illetve a lehetőségeket. A remények szerint sikerül majd olyan megoldást találni, amely biztosítja a december 18-át követően is a további működést. Ez az egész térség számára fontos eredmény lenne, hiszen az északi agglomerációban Esztergomig a szentendrei maradhat az egyetlen működő uszoda.
Ahhoz azonban, hogy december 18. után biztosan működhessen az intézmény, a honvédelmi tárca remélt támogatása mellett szükség lesz egyéb állami támogatásra is. Különösen, hogy az uszoda működtetése a jövőben is jelentős költséget jelent az önkormányzat számára, ezért alapvető feltétel, hogy az önkormányzat is életben maradjon, amihez elengedhetetlen a további állami támogatás.
A polgármester arra is felhívta a figyelmet, az uszoda további működtetését az is nagymértékben segítette, hogy az uszodát használó sportegyesületek és a bérlők is plusz terheket vállaltak. Fülöp Zsolt a szentendreieket arra kérte, hogy napijegy vásárlásával segítsék a közös teherviselést, illetve köszönetet mondott a V8 vezetőjének, hogy hatalmas munkával már mostanáig is jelentősen csökkentette az intézmény költségeit.
Van remény a kormányzati támogatásra
Juhász László intézményvezető a honvédelmi minisztériumi megkeresés kapcsán arról beszélt, a szerda délután háromkor megkapott hatoldalas kérdőívet péntek délelőtt 11 óráig kellett visszaküldeni, ami nem volt egyszerű feladat. Délután pedig már jelezték a tárcától, hétfőn az uszodában folytatják a konzultációt. A helyszíni bejáráson meglepte a szakembereket, hogy 150 iskolás gyermek használta éppen az uszodát, amit kifejezett pozitívumként értékeltékek. Juhász László ezt reményt keltőnek nevezte az esetleges minisztériumi támogatással kapcsolatosan.
Laárné Szaniszló Éva képviselő az uszodától kapott adatokat elemezve arról beszélt – bár ő is támogatja az uszoda nyitva tartását – vannak költségek, amelyek drasztikusan emelkednek. Példaként említette, hogy a pénzügyi szolgáltatás januárban 126 ezer forint volt, ami augusztusra 1,2 millió forintra emelkedett, az irodaszer költség 12 ezer forintról 126 ezer forintra, az informatikai szolgáltatás pedig 9 ezer forintról 1,4 millió forintra nőtt. Hozzátette, elfogadhatatlan, hogy egyes költségek több mint tízszeresére emelkednek, így „több millió forint plusz költség kifolyik az uszodából”.
Fülöp Zsolt felhívta a figyelmet, a képviselő által emlegetett összeg töredéke annak, amekkora plusz költséget jelent az önkormányzat számára az energiadíjak drasztikus emelkedése, illetve arra kérte, hogy a jövőben mellőzze a közbizalom gyengítésére alkalmas megalapozatlan kijelentéseket. Arra is emlékeztetett, hogy az uszoda korábbi vezetése az önkormányzattal szemben a képviselő által említett összegnél sokkal nagyobb összeget számolt el működési költségként. Hozzátette, ennek fényében érdemes azt vizsgálni, az uszoda vezetője milyen hatalmas munkát végzett a költségek racionalizálásakor.
Juhász László pedig arra hívta fel a képviselő figyelmét, a közölt augusztusi költségadatok azért haladják meg jelentősen a januári adatokat, mert kumulált adatokról van szó, vagyis azok az adott szolgáltatásért ez évben kifizetett halmozott összeget tartalmazzák.
Az előterjesztést egyhangúlag támogatta a képviselő-testület.
