2022. szeptember 16., 21:16
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 2 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.
Az Ábrányi Emil programban vállaltaknak megfelelően a városvezetés már 2019 novemberében kezdeményezte, hogy a képviselő-testület határozatban döntsön Szentendrei Építési Szabályzatának (SZÉSZ) átfogó felülvizsgálatáról. A 2020 februárjában hozott határozat szerint e felülvizsgálatot két ütemben kell elvégezni. Az első ütemben kizárólag a SZÉSZ szövegének felülvizsgálata és módosítása készül el. Ez a munkaközi egyeztetési tervezet került a képviselő-testület elé a szeptember 14-i ülésen. A testület elfogadva a polgármester javaslatát áttekintette a SZÉSZ-módosítás főbb döntési pontjait, és a következő testületi ülésére ismét napirendre tűzte  az előterjesztést.

2020 májusában – a beszerzési eljárás lefolytatása után – megkötötték a  tervezési szerződést a PESTTERV Kft-vel. A tervezési program a településrendezési eszközök közül kizárólag a SZÉSZ szöveges részére vonatkozott. A 2017-ben született és azóta többször módosított rendelet felülvizsgálata – a fogalomhasználati egységesítése és hozzáigazítása a magasabb szintű jogszabályok fogalomhasználatához, egyes szabályainak törlése, mert vagy nem rendelkezett szabályozási tartalommal, vagy, mert egyenesen ellentétes volt a magasabb rendű jogszabályokban előírtakkal – végül azt eredményezte, hogy a több mint 100 oldalas SZÉSZ mintegy felét át kellett írni.

Az építésügyi jogszabályok ingatlanfejlesztői érdekeket szolgáló, folyamatos módosításai jelentősen megnehezítették a munkát. Az egyik módosítás követte a másikat, joghézagok özönét eredményezve, és ez a korábban már megírt szöveg újragondolására kényszerítette a településtervezőket.

A SZÉSZ felülvizsgálatának legfontosabb szempontja az volt, hogy az agglomerációt, így Szentendrét is sújtó túlnépesedést a helyi építésügyi szabályozás eszközeivel mérsékelje.

A települési önkormányzatoknak gyakorlatilag nincs lehetőségük, jogi eszközük arra, hogy tudatos várostervezői munkát folytassanak, szabályozzák a lélekszám növekedésének ütemét. Ebben közrejátszanak az építésügyi, a lakhatásra vonatkozó jogszabályok, a települési jegyzők építésügyi hatósági jogkörének megszűnése, az egyszerű bejelentéssel történő építkezések bevezetése. Ez utóbbi jogszabállyal sikerült elérni, hogy az önkormányzatoknak sok esetben információjuk sincs arról, hogy hol és mi épül a településükön.

Mindezek ellenére a főépítész, Kiss Gabriella irányítása mellett a főépítészi kabinet és a PESTTERV munkatársai befejezték a felülvizsgálatot, és több olyan szabályozást építettek be a SZÉSZ-módosítás tervezetébe, amelyek valamelyest csillapíthatják a lakásépítések számát.

Kiss Gabriella főépítész a képviselő-testület szeptemberi ülésén egyebek mellett elmondta, hogy elsősorban azokon a szabályokon kívántak módosítani, szigorítani, amelyeket az egyszerű bejelentéssel történő építkezéseknél is be kell tartani.  Az egyszerű bejelentéssel történő építkezéseknél ugyanis a helyi építési szabályzatban előírtak nagy része figyelmen kívül hagyható. Betartandó szabályok például a megengedett legnagyobb beépítettség, az épületmagasság, a legkisebb zöldfelület mértéke, a közműellátás és járműelhelyezés követelményei, az elhelyezhető és tiltott rendeltetések és a rendeltetési egységek száma.

Az övezetben meghatározott minimális telekméret és a rendeltetési egységek száma

– Az a szabály, hogy az övezetben meghatározott minimális telekméretet el nem érő ingatlanok esetében csak egy rendeltetési egység (lakás, üdülő, vállalkozási célú épületrész) létesíthető. Az egyszeres és a kétszeres telekméret közötti telkeken két rendeltetési egység építhető, de egy épületben. A kétszeres, illetve e fölötti telekméret esetén két külön épületben lehet egy-egy rendeltetési egységet létesíteni – magyarázta a főépítész.
– A kertvárosias lakóövezetben kérdés, hogy az egyszeres és a kétszeres telekméret közötti ingatlanok esetében megszüntessük-e teljesen a második rendeltetési egység létesítésének lehetőségét. Ennek megszüntetése azzal járna, hogy ha valaki otthon szeretne kisvállalkozást működtetni például kozmetikát, vagy varrodát, akkor erre nem lenne lehetősége. Másfelől, ha meghagyjuk a két rendeltetési egység létesítését, azzal a kikötéssel, hogy a második nem lehet lakás – ez szerepel a SZÉSZ-tervezetben –, akkor a valóságban előfordulhat, hogy mégis lakásként fogják használni. Üdülőknél a kétszeres telekméretig egy, kétszeres telekméret fölött két rendeltetési egység lesz létesíthető.
– További szabályozási eszköz lehet az övezetben meghatározott minimális telekméret megemelése, mert akkor az előbbiekben ismertetett sávos szabályozással több ingatlan kerülne abba a sávba, amelyen csak egy lakás létesíthető. A SZÉSZ-tervezet szövege ezt nem tartalmazza, de a testület dönthet úgy, hogy ezt is beemeli a SZÉSZ-be – mondta a főépítész.

A gépjárműtárolók főépületben történő elhelyezése

– Az egyszerű bejelentés során a gépjárműtárolókra vonatkozó szabályokat be kell tartani. Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) most hatályos főszabálya szerint nem kötelező gépjárműtárolót építeni az üdülők és a lakások mellé, az önkormányzat azonban előírhatja azt, de maximum egy gépjárműtároló építésére kötelezhető az építtető.  A SZÉSZ-tervezetben néhány kivétellel azt javasoljuk, hogy a gépjárműtárolókat a főépületen belül kelljen elhelyezni, és lakás, ill. üdülőegységenként egy személygépjármű és egy egyéb jármű elhelyezését kell biztosítani. Ezzel a szabályozással a kialakítható lakótér, így statisztikailag a lakók száma is csökken. Ha mégis megépítik a nagyobb lakóteret, akkor már olyan méretről lesz szó, ami építési engedélyhez kötött, de legalább főépítészi konzultációhoz. Így legalább tudunk arról, hogy hol mit terveznek építeni – fejtegette Kiss Gabriella.

Lakossági, vállalkozói, önkormányzati igények befogadása a tervezetbe

Lakossági és vállalkozói kéréseknek is helyt ad a módosítás.
Képviselő-testületi mérlegelést és döntést igényel a Vissza a Vadonba Gyermekfejlesztő és Szülősegítő Egyesület azon kérése, hogy az önkormányzattól bérelt izbégi sportpálya területén hivatalosan is óvodát létesíthessenek. Ehhez a SZÉSZ övezeti előírását kellene módosítani.
Mivel változott a műemlékek elővásárlási jogára vonatkozó jogszabály, ezért indokolt lenne áttekinteni, mely szentendrei műemlékek esetében célszerű elővásárlási jogot alapítani a SZÉSZ-ben. Jelenleg ilyen épület a DMH egyik szárnya, amit már régóta próbál az önkormányzat az államtól megszerezni.
A közművek – többek között a villamosenergia, hírközlési kábelek, földkábelek – elhelyezésének szabályait is rendezték a tervezetben.

Változtatási tilalom és az egyszerű bejelentéssel szerzett építési jog

Az Ábrányi Emil program SZÉSZ-módosításra vonatkozó pontját számonkérő hozzászólásra reagálva Helyes Imre képviselő kifejtette, hogy a változtatási tilalom elrendelésével a gyakorlatban is érvényt tudtak szerezni annak a választási ígéretnek, mely szerint lassítják a betelepülést. Igaz, hogy az országos jogszabályok ennek kikerülését 2022. június 30-ig sajnos lehetővé tették, így ténylegesen csak ez év július 1-től él a változtatási tilalom.

Kiss Gabriella felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg nem tiltják a jogszabályok, hogy változtatási tilalom hatálya alatt is valaki egyszerű bejelentéssel építési jogot szerezhessen – holott a változtatási tilalomnak éppen ennek elkerülése lenne a célja. Ugyan az építési munkát nem kezdheti meg, de nem tisztázott, hogy az így megszerzett, akár ikerházra vonatkozó építési joggal a változtatási tilalom megszűnése és az új SZÉSZ hatálybalépése után – mely már esetleg tiltja az ikerházas beépítést – élhet-e. Valószínűleg igen – mondta a főépítész – az egyszerű bejelentés megtételétől számítva még akár 10 évig.

Vita nem alakult ki, inkább további informálódási, tájékozódási igényt fogalmaztak meg a hozzászólók. Fülöp Zsolt polgármester ígéretet tett még egy kötetlen formájú konzultációra. Kiss Gabriella és Fülöp Zsolt polgármester arra kérte a képviselőket, hogy gondolják végig a módosítás sarkalatos pontjait, gyűjtsék össze az észrevételeiket, javaslataikat, hogy  egy mindenki által vállalható szabályozás szülessen, amellyel Szentendre megőrizheti kisvárosi jellegét, a lakosságszám növekedést fékezni lehessen és élhető városként tudjon fejlődési pályára állni.

A képviselő-testület tájékoztatóként fogadta el az előterjesztést, és a következő testületi ülésre halasztotta a döntést.