2022. október 14., 11:22
Második olvasatban tárgyalta a képviselő-testület Szentendre Építési Szabályzatának (SZÉSZ) módosítását. A szeptemberi testületi ülésen tájékoztatóként fogadták el az előterjesztést, mert a képviselők további informálódási lehetőséget kértek. A SZÉSZ módosítás célja – az Ábrányi Emil programban vállaltaknak megfelelően – Szentendre kisvárosi jellegének megőrzése, a lakosságszám növekedésének fékezése. A tervezet meghatározóan fontos módosításainak szabályairól külön-külön határozatban döntöttek a képviselők. A testületi döntés alapján készül el a társadalmi és államigazgatási véleményezésre bocsátható SZÉSZ-tervezet.

Fülöp Zsolt polgármester a napirend bevezetésében elmondta, hogy több formális, informális egyeztetésen vannak túl a képviselők. Ezek alapján úgy látszik, hogy a képviselők egyhangú szándéka az építkezések számának korlátozása, Szentendre kisvárosi jellegének megőrzése.

Pilis Dániel alpolgármester hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a tervezett SZÉSZ-módosítással az Ábrányi Emil programban ígért két fontos vállalás teljesülhet, ha a társadalmi egyeztetés során a lakosság is elfogadja, illetve a szakhatósági véleményezés is jóváhagyja.  Az egyik vállalás, hogy építésszabályozási eszközökkel megállítjuk az elszabadult iker- és társasházépítési folyamatot, a másik, hogy ösztönözzük a minőségi zöldfelületek kialakítását – mondta. A tervezett módosításokkal kapcsolatban az alpolgármester azt javasolta, hogy némiként enyhítse a tervezet a főépületen belül elhelyezendő garázs és járműtárolókra vonatkozó szabályozást, a 400–700 m2 közötti telken a főépületen belül 1 járműtárolót kelljen a garázst kialakítani, míg a egy másik személygépkocsi elhelyezhető az épületen kívül is. A 700 m2 feletti telkeknél egy személygépkocsi-tárolónak és egy egyéb járműtárolónak is az épületen belül kell helyet találni..

Az alpolgármester javaslatát tíz igen és négy tartózkodás mellett a testület határozatként elfogadta, e szerint módosul a SZÉSZ-tervezet szövege.

Szűcs Katalin képviselő hozzászólásában egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a SZÉSZ-módosítás lényege a lakosságszám növekedési ütemének lassítása. E cél érdekében bizonyos korlátozásokat a lakosságnak is el kell fogadnia, illetve tudatosítani kell, hogy az önkormányzat a módosítással kockázatot vállal az esetleg felmerülő a kártalanítási igények miatt. A módosításnak van előnye, de áldozatot is követel, amit vagy elfogadunk és akkor elérhető a cél, vagy ha nem, akkor a lakosságszám gyors növekedését nem tudjuk megállítani – mondta.

Pál Gábor képviselő az iránt érdeklődött, hogy a belvárosban hogyan érvényesíthető az egy telek egy lakás elve? Kiss Gabriella főépítész válaszában elmondta, hogy a belvárosban nem a telekmérethez van kötve a megépíthető rendeltetési egységek száma. A belvárosban is szigorodnak a szabályok: a korábbi szabályozás szerint 120 m2 telekterület esetén lehetett egy lakást építeni, a tervezetben most az szerepel, hogy lakásonként legalább 120 m2 beépítetlen telekrésznek kell megmaradnia. A szabályok betartatásának önkormányzati ellenőrzése sajnos esélytelen – mondta a főépítész. – Az egyszerű bejelentéssel történő építkezéseknél az építéshatóság jogköre lenne a rendeltetési egységekre vonatkozó szabályok betartatása már a bejelentés megtételekor, ez azonban tapasztalataink szerint sok esetben nem történik meg. Az önkormányzatnak csak az épület elkészülte után van ellenőrzési lehetősége, amikor már az egyszeri bírság kiszabásán kívül mást (pld. az egyik lakás megszüntetését és kisgyerekes családok kilakoltatását) hatékonyan nem tud tenni.

A lakásszám, a hétvégi házakban az üdülőegységszám növekedésének megfékezése

A kétlakásos lakóépületek, ill. a két rendeltetési egységes hétvégi házak (melyek nagy részét életvitelszerű lakhatásra használnak) építési lehetőségének szűkítése érdekében a tervezet megszünteti azt a lehetőséget, amely szerint az övezetben előírt legkisebb telekméret kétszeresét el nem érő telkeken is építhető két lakás, üdülő (rendeltetési egység). A jelenlegi szabályozás értelmében a kertvárosias lakó övezetben 2134 olyan telek van, amelyen építhető lenne két lakás, a tervezett szabályozás szerint ez 173-ra csökkenne.
Az üdülőövezetben (Üh/1) a beépítési sűrűség csökkentése érdekében a tervezet megemelné a kialakítható legkisebb telekterület nagyságát, a jelenlegi 1000 m2-ről 1500 m2-re. Ezzel a szabályozással 39 olyan telek maradna, amelyre két üdülőegység építhető, szemben a jelenlegi szabályozás szerinti 926-tal.
A lakás- és üdülőegységszám növekedésének megfékezésére vonatkozó  SZÉSZ-szabálymódosítást a testület egyhangúlag jóváhagyta.
A fenti módosítások miatti esetleges kártalanítási igényekkel kapcsolatban az előterjesztés arra is kitér, hogy a kertvárosias lakó- és a hétvégiházas üdülőövezetekre vonatkozó építési jogot zömében jelenlegi szabályokat a 21/2002. (VIII. 15.) sz. Önk. rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat határozta meg. Vagyis a jogszabályban előírt hét éven belüli változtatás miatt megítélhető kártalanítás ezekre a módosításokra nem vonatkozik.

A lakásszám maximalizálására vonatkozó tervezett szabályokat is jóváhagyta a testület

Két beépítetlen, jelenleg változtatási tilalom alatt álló területen a testület meghatározta a legnagyobb lakásszámot a SZÉSZ tervezett szövegében.
Az egyik az Lk/5-ös övezetben lévő (Szentlászlói út végén, a Bükkös-patak túloldalán) területen, melyen a jelenlegi szabályozás értelmében mintegy 8 építési telek lenne kialakítható, és mindegyiken 8 lakás épülhetne. A környező terület beépítési sűrűségét figyelembe véve 22 db lakás felépülte lenne még elviselhető és ésszerű. A környező terület beépítési sűrűségét figyelembe véve a 64 helyett 22 db lakás felépülte lenne még elviselhető és ésszerű.
A másik az Lk/12 övezetben, az Egres út és a 11. sz. főút kereszteződésénél lévő területen akár 12 telek is kialakítható lenne, telkenként 4-8 lakással. Az új szabályok szerint az Lk/12 övezetben a területen összesen elhelyezhető lakásszám maximum tíz lehet. A kialakítandó szabályozásnak arra kell irányulnia, hogy inkább iroda és egyéb rendeltetések létesítését segítse elő a lakás funkció helyett.
Mindkét ingatlan esetében a tervezett szabályozást a testület egyhangúlag elfogadta.

Műemlék épületekre elővásárlási jog alapítása

A testület a tervezetben szereplő 1838 hrsz-ú (DMH egyik szárnya) ingatlanra történő elővásárlási jog alapításával egyetértett. További műemlék épületek vizsgálatát is szükségesnek tartotta, amelyekre szintén elővásárlási jog alapítható.

A Vissza a Vadonba Gyermekfejlesztő és Szülősegítő Egyesület azzal a kérelemmel fordult az önkormányzathoz, hogy az általuk használt izbégi sportpálya területén hivatalosan is működtethessenek óvodát. Ehhez a nevelési, oktatási rendeltetésnek is szerepelnie kellene a SZÉSZ övezeti előírásában.  A kérést a testület nem támogatta.

A képviselő-testület egyhangúlag egyetértett abban, hogy a SZÉSZ módosításához elkészült munkaközi egyeztetési dokumentáció alkalmas a társadalmi és államigazgatási véleményezési anyag kidolgozására.

« 2023. január » loading...
h K s c p s v
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
hét 30

P’Art Mozi – filmszínházi programok

2022. 01. 01. - 2029. 12. 16.
hét 30
hét 30

Csontó Lajos: Egybeesés – kiállítás

2022. 12. 03.. 08:00 - 2023. 03. 31.. 17:00
hét 30
hét 30

Ragyogás – iparművészeti kiállítás

január 26. - február 17.
hét 30

Bubán Róza kiállítása a könyvtárban

január 30. - február 28.