Az Európai Unió különösen fontos feladatnak tartja a klímaváltozás lassítását, ezért is kezeli kiemelt feladatként a zöldítést, illetve a környezetkárosítás, valamint a károsanyag kibocsátás csökkentését mind a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF), mind a hétéves uniós költségvetés forrásainak felhasználásakor. Ennek részeként – az Élhető Városokért elnevezésű konzorciumban az Óbudai és az Újpesti Önkormányzatokkal – Szentendre  is pályázott és uniós támogatást nyert távfűtő művek korszerűsítésére vonatkozó tervek elkészítésére a Városokkal a városokért (European City Facility – EUCF) európai programban.

A tavaly aláírt finanszírozási szerződés értelmében a pályázat teljes finanszírozása 60 ezer euró, amelyből 43 333 euró a három önkormányzat együttes tevékenységére használható fel, így műszaki, pénzügyi és pályázati és jogi szakmai munka elvégzésre. A konkrét szentendrei tervezési munkákra 2778 euró jut. Ebből az összegből Szentendrén a Püspökmajori lakótelepen élőket, valamint a városrészben működő intézményeket, köztük az uszodát is szolgáló új, korszerű fűtési rendszer lenne kiépíthető.

Napelempark a KÉKI 1-en 

Sor kerülhetne például az 1970-es években lefektetett – 3,3 kilométer hosszú – távvezeték teljes cseréjére: az elavult rendszert közvetlen földbe fektetett, előre szigetelt acél vezetékek válthatnák fel, és ezzel a jelenlegi hőveszteséget legalább a felére lehetne csökkenteni. 

A szentendrei tervek további részeként napelempark létesülne a VSZN Zrt. Ez az alternatív energiaforrás egyebek mellett a városi cég irodaépületének teljes éves áramfelhasználási költségét fedezné, és bővítheti a szentendreiek elektromos autó töltési lehetőségeit.

A napokban Fülöp Zsolt polgármester, Pilis Dániel alpolgármester, Karas László kabinetvezető, valamint a tervezett beruházás műszaki tanácsadója, László György elektronikai szakértő helyszínbejárást tartott a tervezett napelempark területén. Kiderült, hogy a KÉKI 1 néven ismert egykori, azóta rekultivált szemétlerakó területén kényelmesen elfér az egy gigawatt éves teljesítményre kalibrált naperőmű. 

Szerencsére a terület határán húzódó középfeszültségű vezeték kapacitása még elbírja a tervezett erőmű által termelt elektromos áramot. Fontos kiemelni, – amint azt a programhoz nyújtott uniós támogatás összegéből a laikus számára is sejthető – hogy a mostani pályázat kizárólag a tervezett beruházás előkészítésére elegendő. 

Az önkormányzatnak egy fillérbe sem kerül

Bár a beruházás tényleges megvalósítása még messze van, hiszen az előkészítő munkálatok zajlanak, és részletes tervek sincsenek meg, arra mindenképpen fel kell hívni a figyelmet, hogy nincs szabad kapacitás a nagyfeszültségű és a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásoknál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, nem lehet automatikusan új naperőmű csatlakozási lehetőséget kapni, ahogy eddig. A villamosenergia rendszer zavartalan működését felügyelő és irányító szervezet, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MAVIR ZRt.) 2022. május 2-án közölt álláspontja szerint újabb csatlakozási igény kizárólag egyedi eljárás keretében fogadható be. Ennek magyarázata, hogy az elmúlt időszakban olyan mennyiségben álltak munkába naperőművek, napelemparkok, hogy az azok által termelt elektromos áram befogadására tárolási kapacitás híján képtelen a hazai villamosenergia rendszer. 

A mostani pályázat azért is fontos, mert ezzel olyan konkrét, a kivitelezéshez elengedhetetlen tervekhez jut az önkormányzat – anélkül, hogy egyetlen fillérjébe is kerülne –, amely egy újabb, ezúttal kivitelezési pályázat alapját adhatja. Így amennyiben idén szeptemberben elkészül az előkészítő anyag, már csak arra kell várni, hogy megjelenjenek olyan pályázatok, amelyek a megvalósítást részben vagy teljes egészében finanszírozzák majd, feltéve, hogy egyedi eljárás keretében megkapja az önkormányzat a létesítési engedélyt. 

200 milliárd euró megújuló energiára

A legutóbbi napok fejleménye valószínűsíti, hogy lesznek olyan uniós pályázatok, amelyeket éppen ilyen fejlesztésekre írnak majd ki. Az Európai Unió ugyanis a napokban döntött a REPowerEU elnevezésű, több mint 200 milliárd eurós energetikai csomagról, amelynek célja függetleníteni az orosz fosszilis energiahordozóktól az Európai Uniót. 

A csomag részeként arról született döntés, hogy 2026-ig minden 250 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű új középület és kereskedelmi épület esetében kötelező lesz a tetőtéri napenergia használata.  A jelenleg épülő épületekre 2027-ig, a lakóépületekre pedig 2029-ig kell napelemeket telepíteni. 

A csomag kitér a csatlakoztatott eszközök problémájára is, például az energiatárolásban fontos szerepet játszó akkumulátorok, illetve rendszerhez kapcsolt más energia termelő eszközök, például a földkéreg hőenergiáját hasznosító hőszivattyúk közötti átjárhatóságot is kiemelten kezeli.