Szentendre Város Önkormányzata és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közös beruházásban Szentendre 11-es számú főút lakott területi szakaszán a kerékpáros közlekedés biztosítása céljából forgalomtechnikai változások és kerékpárnyomok kialakítására került sor. A munkák megkezdésével egy időben pro és kontra vélemények vetődtek fel az itt élőkben, erre közlekedőkben arról, hogy a főútvonalon van-e helye a kerékpárosoknak. Az autóval közlekedők a sávszélességek változása miatt tiltakozó aláírásgyűjtésbe kezdtek.
A beruházás előzményei
A 2011-ben elfogadott Szentendrei Ifjúsági Koncepció megfogalmazta, hogy a város célja a környezetbarát közlekedési módok elősegítése, a városi közlekedés kerékpárosbarát kialakítása. A koncepció tartalmazza a belváros és a Dunakorzó fokozatos autómentesítését, az iskolák és intézmények biztonságos gyalogos megközelíthetőségének megteremtését, a belváros széli parkolók kiépítését, bővítését, biztonságos kerékpártárolók létesítését a főbb forgalmi pontokon és a közintézményeknél, az EuroVelo kerékpárút meghosszabbítását Budapest irányába, a meglévő rossz állapotú útszakaszok felújítását, szélesítését, a Bükkös-parti kerékpárút továbbvezetését. A megfogalmazott célok fokozatosan megvalósulnak és ezzel összhangban fogalmazódott meg a lakossági igény is 2013 februárjában, hogy változtatásra van szükség a 11-es úton.
Szentendrén hivatásforgalmi (tehát ügyintézés, munkába járás stb.) kerékpározás céljából a 11-estől nyugatra lakók nem tudják megközelíteni szabályosan az otthonukat, nem érhetőek el kerékpárral a belvárosi intézmények, hivatalok. A turisták és helyiek is szeretnének eljutni a Skanzen és az erdészeti utak irányába, sportkerékpárosok is sok esetben a Pilisben edzenek, de szabályosan ők sem tudják megközelíteni célpontjaikat. Elsőként, 2013 tavaszán Vörös Csaba, a BringaZóna alapító elnöke fordult levélben az út üzemeltetőjéhez, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-hez a kerékpáros forgalom korlátozásának feloldásáért.
2013 decemberében elkezdődött az aláírásgyűjtés, melyhez Pintér Ádám önkormányzati képviselő is segítséget nyújtott. Közel 3000 aláírás birtokában 2014 januárjában Eisenkrammer Károly kerékpárbajnok közreműködésével helyszíni bejárásra hívták a BringaZóna és a Kerékpárosklub képviselői Berencsi Miklóst, a Közlekedés Koordinációs Központ (KKK) osztályvezetőjét, majd 2014 februárjában létrejött az egyeztetés az érintett szervezetek részvételével (Magyar Közút, Önkormányzat, Rendőrség, KKK) a szentendrei városházán, amelynek a célja, hogy megoldást találjanak a problémára.
A Magyar Kerékpárosklubbal szoros együttműködés alakult ki, amelynek hatására létrejött a Magyar Kerékpárosklub Szentendrei Területi Szervezete. A BringaZóna cikksorozatot indított a http://bikemag.hu oldalon a kerékpáros közlekedés anomáliáinak felszámolásáért, melynek szerzője Karlovitz Kristóf közlekedés- és gazdasági mérnök újságíró-szakíró.
Egy szentendrei lakossági fórumon Pásztor Zoltán, a Közút akkori Pest megyei igazgatója is felvette a kapcsolatot Vörös Csabával, ezzel egy időben Török Balázs alpolgármester és Pintér Ádám képviselő a szentendrei testület elé terjesztettek egy javaslatot, hogy a város kérje a Közúttól a tiltások feloldását.
Mindeközben fontos megemlíteni, hogy Magyari László megyei igazgató közbenjárásával szemléletváltozás következik be a Közútnál a kerékpártiltások kapcsán, melynek hatására két nagyforgalmú útról is (2-es és 10-es) lekerülnek a tiltó táblák.
Szentendre képviselő-testülete 2014 májusában kezdeményezte, hogy „a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a 11-es főút szentendrei szakaszán engedélyezze a kerékpározást” oly módon, hogy Budapesthez hasonlóan leszereli a tiltó táblákat, azonban a Közút tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a kerékpáros tiltás megszüntetéséhez kerékpáros nyomok felfestése szükséges, amelyet szakirányú tervezővel terveztetni kell. Ezért fogadta el ellenszavazat nélkül 2014 decemberében a képviselő-testület, hogy támogatja a tervet: „a 11-es számú főút szentendrei szakaszán is legyen lehetőség kerékpáros közlekedésre olyan módon, ahogy azt a szabályozó szervek és a közútkezelő szakmai felelősséggel jóváhagyja”.
A Közút, a minisztérium és szakemberek bevonásával a 11-es úton való biztonságos kerékpározási lehetőség megteremtése tárgyában két évig tartó egyeztetések folytak, melynek végleges terveit a hatóságok és a Közút 2017 júniusában fogadták el.
A tervezés és kivitelezés
A forgalomtechnikai változtatásokat a Tandem Mérnökiroda Kft. szakemberei, Pej Kálmán építőmérnök, közlekedésbiztonsági auditor, az MMK Közlekedési Tagozat Kerékpáros Szakosztályának elnöke, Ozsváth György építőmérnök és Hegyi Dániel okl. építőmérnök tervezte meg.
A tervezés során alapelv volt, hogy a forgalomtechnikai beavatkozások egy része a kerékpárosközlekedés megvalósulásán túl az átlagsebességek csökkentését is eredményezze. A 11-es úton közlekedő gépjárművek sebessége időnként érzékelhetően nagyobb, mint a megengedett 50 km/óra.
A biztonságos kerékpáros közlekedés érdekében került kialakításra az aszimmetrikus sávkiosztás. Folyópályán a záróvonal korábbi helyen tartásával, a forgalmi sávok újraosztásával széles forgalmi sáv jött létre a külső sávban 4,25 m szélességben, melyben egy kerékpárost szabályos oldaltávolsággal tud megelőzni egy busz vagy teherautó is. A belső sáv szélessége 2,75 m-re módosult. Csomópontokban a belső, balra kanyarodó sávokban 3 m-es a forgalmi sávszélesség.
2016. április 12-én az elkészült tervek bemutatásra kerültek a szentendrei Városházán, az NFM jóváhagyja a terveket. Az egy, illetve két számjegyű főutakat érintő beavatkozások esetében közúti biztonsági audit készítése szükséges, melyet Szentendre Város megbízásából 2017 márciusában készített el Kurucz Tibor közúti biztonsági auditor. 2017 júniusában került elfogadásra a Tandem Mérnökiroda Kft. forgalomtechnikai tervdokumentációja.
A lekopott felfestések miatt már igencsak aktuális új, tartós festés előkészítéseként tavasszal javították az út szélén lévő csatornaszemeket, majd 2017 augusztusának végén kezdték felfesteni az aszimmetrikus sávokat a tervek alapján, a Magyar Közút kivitelezésében.
Két keréken, négy keréken
A felfestés ellenében petíciót megfogalmazók legfőbb kifogása volt, hogy a beruházás nyomán a belső sávszélesség eleve túl szűk az
átmenő forgalom számára, illetve több helyen nem éri el a meghatározott 2,75 m szélességet. Sokan támogatják a kerékpárosok 11-esen történő haladását, de véleményük szerint a most kialakított megoldás nem jó. Egyszerűbb lett volna pusztán a tiltó táblákat levenni a főút mellől.
Az önkormányzat szervezésében 2017. szeptember 9-én a Postás strandon, a Pilisi Tekerő kerékpáros túra rajtjánál lakossági fórumot rendeztek. A felvetődött kérdésekre a meghívott szakértők: Vörös Csaba és Ferenczi Gábor a BringaZóna, és Török Bence a Kerékpárosklub képviseletében válaszoltak. A fórum előtt az esemény facebook-oldalán lehetett kérdéseket feltenni, melyekre Pej Kálmán okl. építőmérnök válaszolt.
A fórum, bár kis létszámmal zajlott, komoly félreértésekre világított rá. Többen úgy gondolják, óriási kerékpáros-forgalom növekedéssel jár a beruházás, holott az alternatív útvonalak, a kerékpáros út és nyomvonalak lesznek továbbra is a biciklisták útvonalai. A főutat elsősorban azok használják, akik felkészültnek érzik magukat, és kellő közlekedési tapasztalattal rendelkeznek. Vörös Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a KRESZ betartása és ismerete természetesen a kerékpárosokra is vonatkozik. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartja a jövőben a kerékpárosok edukációját, úgy véli, akár az általános iskolai tananyagba is bekerülhet az alapvető közlekedési ismeretek oktatása.
A Szentendre belterületén megvalósított beruházás ellen szintén kifogásként merült fel, hogy a buszok, teherautók nem férnek el a belső sávban. Nem okozna mindez gondot, ha a KRESZ szabályozását vennék figyelembe a busz- és teherautó sofőrök, ugyanis nekik a külső, tágas sávban és a kanyarodó sávokban kell haladniuk, ahol van számukra kellő hely.
A 11-es számú főút a szentendrei négysávos szakasz kivételével végig kerékpározható, még a 70 km/órás sebességgel használható budapesti szakaszon is. Több tanulmány és statisztika bizonyítja, hogy a kerékpárosok megjelenése forgalomcsökkentő és forgalomlassító hatású, ami élhetőbb várost eredményez, segíti a belváros forgalmi terhelésének csökkentését. Budapesten sem okozott gondot a tiltás feloldása, hiszen nem lett több baleset.
Az új felfestés lényege, hogy a szigetes gyalogátkelők kivételével (itt pár méteren kerékpáros jelenléte esetén lassítani kell) a 4,25 méter széles külső sávon még a buszok és a teherautók is sávváltás nélkül, szabályosan kerülhessék ki a biciklistákat. Az adott körülmények között ez a lehető legbiztonságosabb megoldás. A már igencsak aktuális útfelújítással a későbbiekben korrigálhatók lesznek a szűk keresztmetszetű részek, de ennek időpontja állami döntéstől függ.
Valódi megoldást a várost elkerülő út megépítése jelentené. A 2002-ben és az idén elfogadott városszerkezeti terv is tartalmazza az országos tervekből kötelezően átemelve egy tehermentesítő út megépítését, de erre csak kormánydöntés esetén juthat elegendő forrás.
