Az orosz agresszió nyomán sokszorosukra emelkedő energiaárak, az ennek nyomán keletkezett nemzetközi piaci bizonytalanságok, valamint az elhúzódó infláció lehetetlen helyzetbe hozta az önkormányzatokat. Ennek megoldására készített javaslatcsomagot az Egyensúly Intézet, az önkormányzati szövetségekkel együttműködésben. Sorozatunk második részében azt vesszük számba, milyen eszközökkel tudja segíteni a kormány az önkormányzatok energetikai fejlesztéseit, önállóságának növelését.
Miután az önkormányzatok energetikai függetlenségének megteremtése nagymértékben függ az országos villamosenergia-hálózat állapotától, illetve a megújuló energiaforrások elérhetőségétől, illetve az épületek energiahatékonysági állapotától. Több lépést kellene szinte egyszerre megtenni.
Országos állapotfelmérésre van szükség
Elsőként átláthatóvá és hozzáférhetővé kell tenni a villamosenergia-hálózat állapotát, felmérni a kapacitáshiányt, és ezzel párhuzamosan el kell végezni a fejlesztési igényfelmérést. Másodszor fel kell mérni, hol, milyen megújuló energia kapacitás hozható létre, illetve hogy milyen az épületállomány energiahatékonysága.
A napenergia-kapacitás növelése érdekében felül kell vizsgálni – például Vatikán város mintájára – a műemlékvédelmi előírásokat, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékben korlátozzuk a napelemek telepítését. Ezzel párhuzamosan fel kell mérni az önkormányzati intézmények tetőszerkezet-állapotát, illetve a napelem-telepítésre való alkalmasságukat.
Miután pedig mind a lakosság, mind a közintézmények oldalán komoly korlátozó tényező a forráshiány, érdemes lenne a megújuló energia általános forgalmi adóját a kedvezményes, 5 százalékos áfakörbe sorolni a jelenlegi 27 százalékkal szemben.
Egyszerűsíteni kell a geotermikus energiatermelés engedélyezését
Az is segítené az önkormányzatok energetikai önállósodását, ha a jelenlegi betáplálási tilalom alól felmentést kapnának az önkormányzati megújuló energetikai fejlesztések.
Fontos lenne, hogy a már telepített, éves szaldós elszámolásra tervezett napelemrendszerek esetében a telepítéstől számított tíz éven keresztül ne lehessen változtatni az elszámolás rendszerén! Ennek elmaradása esetén ugyanis félő, hogy a kedvezőtlenebb elszámolási rendszer miatt a további telepítések lendülete is megtorpan.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a már működő geotermikus energiatermelő rendszerek nagymértékben segítik az önkormányzatok energiagazdálkodását az energiaárak elszabadulásakor. Ezért érdemes lenne célzott geotermikus energiapályázatokat kiírni az önkormányzatok részére, illetve gyorsított eljárásban engedélyezni számukra a geotermikus energia használatát.
Fel kell gyorsítani az épületfelújítást
Ahhoz, hogy racionalizálni lehessen az energiafelhasználást, első lépésben a fel kell mérni, mely fogyasztási pontokon, mely épületekben mekkora a fogyasztás. Az adatgyűjtés megkönnyítésére érdemes lenne az ebben már rutinos önkormányzatoknak megosztani az erre a célra használt Excel táblákat a többi önkormányzattal. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak (KEF) pedig elérhetővé kellene tenni minden önkormányzat számára az energetikai közbeszerzésekhez használt adatgyűjtési táblázatokat.
Az Európai Unió felé vállalt klímacélok teljesítéséhez sokszorosára kell emelni az épületek úgynevezett energetikai mélyfelújítását, amely az energiafelhasználás legalább 60 százalékos csökkenését jelenti. Jelenleg a hazai épületállománynak alig 0,1 százalékán végeznek ilyen jellegű felújítást évente, ezt az arányt legalább 3 százalékra, azaz évente százezer épületre kell emelni, ami azt is jelenti, hogy a szektorba jelentősen nagyobb forrást kell irányítani.
(Folytatjuk!)
Kapcsolódó cikk:
Hogyan lehet csökkenteni az önkormányzatok energetikai függőségét?– 1. rész
