2016. január 27., 10:06
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 8 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Sorozatunkban az egyéni körzetekben megválasztott képviselőket kértük meg, hogy számoljanak be a megválasztásuk óta eltelt egy év távlatában a tevékenységükről, a körzetükben történt fejlesztésekről, a közeljövő terveiről.

8. számú választókörzet: Dombay Zsolt dombayzsolt

  • Az elmúlt egy év alatt milyen változások történtek a körzetében?

A választások után azonnal nekiláttam a körzet feltérképezésének, pontos képet akartam látni arról, hogy melyek a legfőbb hiányosságok, problémák, lehetőségek. Ezek alapján gondoltam felállítani a feladatlistát, a prioritásokat. Sajnos azt kell, hogy mondjam, elkeserítő lett az eredmény: Izbégen szinte minden utcával, járdával, vízelvezetéssel, zöldfelülettel, játszóterekkel bőven vannak tennivalók.  A város ezen gyöngyszeme méltatlanul el lett hanyagolva, amolyan mostoha gyermekként volt kezelve. Nagy a város adóssága a fejlesztések területén ebben a körzetben. A költségvetés azonban igen szűk lehetőségeket biztosított az idei évben számunkra, ezért most egy híd felújítását, két járdaszakasz újjáépítését, egy buszmegálló telepítését és egy parkosítást tudtunk megvalósítani. Amit eredményként könyvelek el, az a zöldfelület kezelése, melyben nagyot léptünk előre, de van még hova fejlődnünk.

  • A felsorolt tennivalók közül melyeket tartja a legfontosabbaknak?

A 8. körzetben annyi a sürgős fejlesztés, hogy felsorolni is nehéz lenne. Ami biztos, hogy a csapadékvíz-elvezetés és az utcák szilárd burkolattal való ellátása nem tűr halasztást. Ennek megvalósítása nem csupán szépészeti beavatkozást, hanem életminőség-javítást jelentene. Számtalan itt élő ember súlyos problémáját oldaná meg, hiszen a kellemetlenségek mellett közvetlen veszélyben vannak az épületek, a járművek, és bizony előfordult, hogy az emberek maguk is.

  • A képviselői munka Önnek teljesen új. Körülbelül ilyenre számított?

Ebben a kérdésben kettős érzések vannak bennem. Egyrészről igen, mert nagyobb közösségek klasszikus értelemben vett képviselete nem volt újdonság számomra, bár ez azért összetettebb feladat, mint amelyekkel korábban foglalkoztam.  Másrészről nem, mert azt gondoltam előtte, hogy a  tisztesség, az odafigyelés, a gondoskodás, a tisztelet embertársaink irányába, valamint a problémamegoldás készsége a nagy munkabírás mellett elegendő lesz ahhoz, hogy elérjem a céljaimat, melyeket a körzetben élők igényei alapján határoztam meg. Az igazság az, hogy ennél jóval több pozitív jellemző is kevés, ha a költségvetés behatárolja a lehetőségeinket. Mindenesetre sportemberként megtanultam, hogy mindvégig küzdeni kell, és soha sem szabad feltett kézzel beletörődni a pillanatnyi eredménybe.