A covid, az energiaválság, az állami elvonások és a kormányzati támogatások csökkenése ellenére nem csak talpon maradt az önkormányzat, de a lehetőségekhez képest még fejlődött is a város. A pénzügyminisztérium előrejelzése szerint az állami finanszírozás további csökkenése várható, ezért minden korábbinál fontosabb lenne az önkormányzati finanszírozás rendszerének gyökeres átalakítása – derül ki a tavalyi év zárszámadásából.

A 2023-as év – akár a megelőző kettő – a szűkülő források éve volt. A koronavírus-járvány idején tapasztalt kormányzati elvonások, majd az ukrajnai háború miatt az egekbe szökő energiaárak, az önkormányzatok kiesése a rezsicsökkentésből jelentősen csökkentette a magyar önkormányzatok mozgásterét. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az unióval folytatott jogállamisági viták miatt elmaradtak a közösségi támogatások, így alig írtak ki pályázatokat, recesszióba került a magyar gazdaság, miközben az elmúlt két évben az unió legmagasabb inflációját mérték hazánkban, az állami beruházásokat pedig leállították – olvasható Szentendre 2023. év zárszámadásában.

Magyar Judit, a jelentést ismertető alpolgármester a májusi testületi ülésen azt is elmondta, hogy mindezek ellenére talpon maradt az önkormányzat, a lehetőségekhez képest még fejlődött is a város. A jelentősen lecsökkent források miatt a korábban nyert pályázati támogatásokkal finanszírozott beruházások fejeződtek be, illetve az adóbehajtás hatékonyságának növelésével a város előző vezetése alatt felhalmozódott jelentős kintlévőséget hajtott be a hivatal, másrészt új adózókat vont be az adófizetők körébe. A talpon maradás érdekében energiatakarékossági intézkedéseket hozott az önkormányzat, és szigorú ellenőrzés alá vették a dologi kiadásokat. Csökkentette viszont a rendelkezésre álló forrásokat, hogy a kormány a 2022-es 138 millió forintos szolidaritási hozzájárulást 2023-ra 402, majd az idei évre 526 millió forintra emelte. A romló tendenciát az is jól érzékelteti, hogy amíg tavaly az államtól a kötelező feladatokra kapott összeg a kiadásoknak még 46 százalékát tette ki, és az önkormányzat a költségek 54 százalékát állta, addig erre az évre ez az arány 42:58 százalékra romlott. 

Középtávon sem nagyon várható a helyzet jelentős javulása, hiszen a pénzügyminisztérium előrejelzése szerint  a magyarországi önkormányzatok nettó finanszírozása – az önkormányzatoknak jutó kormányzati támogatás és a szolidaritási hozzájárulás különbsége – az elkövetkező években csökken. A tavalyi 850 milliárd forint az idei évben 742 milliárd forintra, 2027-re pedig 687 milliárd forintra esik vissza, így értelemszerűen átlagosan egy-egy önkormányzatnak is kevesebb jut. Ezért minden korábbinál fontosabb lenne az önkormányzati finanszírozási rendszerének gyökeres átalakítása.