Reálisnak tűnik a veszély, hogy eltűnik Szentendre zöld pufferzónája a tanyák beépítettségének szabályait enyhítő kormányrendelet hatására. Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere ezért a régió önkormányzataival összefogva kezdeményezi a jogszabály visszavonását, vagy ha erre nincs mód, mentességet kér a rendelet hatálya alól a megyeszékhelyek és a főváros agglomerációja számára.
Beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló, és március 30-án hatályba lépett kormányrendelet átszabja, és jelentősen enyhíti a tanyákra vonatkozó építési szabályokat. Szentendre esetében ez azzal a katasztrofális következményekkel jár, hogy eltűnhet az eddig sikerrel megőrzött zöld pufferzóna. Az újabb ingatlanboom hatására a házak a Pilisi Parkerdőig érnének – olvasható Fülöp Zsolt Facebook-bejegyzésében.
A március végéig érvényben lévő szabályok szerint a tanya vagy tanyás telek kizárólag a területrendezési szabályozás szerinti tanyás területek térségi övezetben (például az Alföldön, Cegléd környékén, Nyírségben… stb.) voltak kijelölhetőek, és a telek területének legfeljebb 30 százaléka volt beépíthető. Lakóépületet pedig csak a helyi építési szabályzat (SZÉSZ) előírásait betartva lehetett építeni.
Mostantól tanyaépítésnél nem érvényes SZÉSZ
Ezzel szemben az új szabályokból hiányzik az a kitétel, hogy tanya kizárólag a területrendezési szabályozás szerinti tanyás területeken létesíthető, a követelmény mindössze annyi, hogy külterületi mezőgazdasági övezetben legyen az 1500 négyzetméter és 10 000 négyzetméter közötti nagyságú ingatlan, amelynek 60 százalékát művelni kell, vagy azon zöldfelületet kell kialakítani. Az új szabályokat már most alkalmazni kell a tanyán megvalósuló építés engedélyezésekor, bejelentésekor, és a SZÉSZ ezzel ellentétes vagy ezzel össze nem egyeztethető előírását az engedélyezéskor, bejelentéskor nem lehet figyelembe venni.
– Miután az új szabályok a tanyák területét 1500-10 000 négyzetméterben határozzák meg, és 30 százalékos beépítettséget engedélyeznek, továbbá a mezőgazdasági, tárolási és feldolgozási célú építmények mellett engedélyezi vendéglátási célú és lakóépületek építését is, félő, hogy Szentendrén a kívánatosnál tovább nő a lakosságszám. Ezzel viszont nem tud lépést tartani a közműhálózat, amelynek fejlesztése, korszerűsítése a közműszolgáltatók forráshiánya miatt legalábbis nehézkes. Utóbbi magyarázata, hogy a rezsicsökkentés következtében visszaeső bevételek miatt nem jut pénz a hálózat karbantartására, fejlesztésére – mondta a Szentendre.hu-nak Fülöp Zsolt.
Akár 750 négyzetméteres lakóház is építhető
A polgármester érvelése szerint egy 2000 négyzetméteres tanyán például az engedélyezett harminc százalékos beépítettséggel számolva 600 négyzetméternyi épület építhető, amelynek 45 százaléka, vagyis 270 négyzetméter lehet lakóépület, akár két épületre osztva is. Ha pedig valaki nagyban gondolkozik, akkor egy tízezer négyzetméteres birtokon összesen 3000 négyzetméternyi épület húzható fel. Ennek negyede, azaz 750 négyzetméter lehet lakóépület, akár kettéosztva is.
Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az új szabályokból csak véletlenül maradtak ki az említett, a tanyát kizárólag a tanyás térségekben létesíteni engedő (de az agglomerációban vagy a Balaton-felvidéken nem) passzusok, így felesleges aggódni. Hozzátette azonban, hogy a következő testületi ülésre előterjesztést készít, amelyben kezdeményezi, hogy a testület foglaljon állást a kormányrendeletnek a Szentendrét érintő kedvezőtlen hatásával kapcsolatosan.
Beépülhetnek a külterületek, és nincs, ami enyhítse a zsúfoltságot
– Annál is inkább fontos lenne, hogy álljon vissza a március 30. előtti szabályozás, mert a belterületi határ és az erdőterületek között jelentős mezőgazdasági övezetbe sorolt területek (például Boldogtanya, Tófenék, Csicserkó, Egres út) eshetnek a fenti szabályozás alá, és akár beépítési hullám elindulása sem zárható ki. Másrészt a város már most is túlzsúfolt, és a terheken esetlegesen enyhítő beruházásokat sorra fújják le. Így a korábbi ígéretek ellenére nincs hír arról, hogy a belátható jövőben elkezdődne a 11-es főút felújítása. De azzal is számolni kell, hogy amennyiben az első félévben nem biztosítja a kormány az M0 autóút 10-es útig történő meghosszabbításának tervezéséhez szükséges mintegy négymilliárd forintot, az a beruházás is hosszabb időre lekerül a tervezőasztalról, így ebben az évtizedben jó eséllyel biztosan nem készül el az út. Végül arra sem számíthatnak a szentendreiek, hogy elkészül a 1108. és 1111. sz. utakat a 11-es főúttal összekötő úgynevezett Budakalász félelkerülő út, hiszen a 2005. óta húzódó beruházást az állami kötelezettségvállalás és számos ígéret ellenére még el sem kezdték – sorolta az ellenérveket Fülöp Zsolt.
Fülöp Zsolt hozzátette, amennyiben a szabályozás változatlan marad, az nemcsak Szentendre számára jelenet problémát, hanem jelentősen növelheti a beépítettséget Budapest és a megyeszékhelyek agglomerációiban. Tovább fokozva ezeknek a településeknek a zsúfoltságát, amely már jelenleg is az elviselhetőség határán túl van. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége Agglomerációs Tagozata vezetőjeként ezért kezdeményezi, hogy az érintett önkormányzati szövetségek, településvezetők közösen kérjék a rendeletmódosítás visszavonását a kormánytól, vagy ha ez akadályokba ütközik, akkor mentességet kérnek a megyeszékhelyek és főváros agglomerációja számára.
(Borítóképünk illusztráció. A Kőhegy lábánál készült idén februárban, távolban a Tófenék. Fotó: Szentendre.hu)
