2020. szeptember 24., 19:29
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 4 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

2020. szeptember 25-én pénteken nyílik a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum legújabb kiállítása a Czóbel Múzeumban. A tárlat témája a huszadik század első felének egy elfeledett festő-írója: Kádár Erzsébet.

A huszadik század első felének nőírói közül (újra) felfedezett Kádár Erzsébet
(1901–1946) a történelmi nevet viselő Csernovics család, oldalágon Csernovics
Arzén ipeki pátriárka leszármazottja. Az elmagyarosodott, ősi szerb család nagy
formátumú személyiségekben gazdag története a huszadik század elején roppant
meg, a gazdag arisztokraták néhány generáció alatt dzsentrivé süllyedtek. A
család egyszerre ad tartást és jelent terhet, s mindez elég ahhoz, hogy a festőnek
induló Csernovics Erzsébet – anyja nemesi előnevéből – a Kádár írói álnevet
válassza.

Kádár Erzsébet különleges pályaja két részre tagolódik: tíz évig festészettel
foglalkozott, majd az írásra váltott. Dráma- és regényírásba is kezdett, kétszer
megkapta a Baumgarten-díjat, de íróként már nem teljesedhetett ki a korai halála
miatt.
Festői tehetsége már fiatalon megmutatkozott. A felfelé haladó pályaívet előbb
az új, trianoni határok meghúzása törte meg, a család elveszítette a vagyonát,
kénytelenek voltak Budapestre költözni. Két hónapig még a Nyugati pályaudvar
egyik vasúti kocsijában laktak, majd 1922-ben beiratkozott a Képzőművészeti
Főiskolára. Három évig Szőnyi István tanítványa volt, majd Aba Novák Vilmos
és Iványi-Grünwald Béla következett, a húszas évektől már egyre több
kiállításon szerepelt.

Csernovics Erzsébet megfestette a csábosan pózoló Szentendrét – mintha
Szentendrén dőlne el, melyik vonzalmának, tehetségének engedjen.
Festményhagyatékának nagy része Szentendrén készült vagy szentendrei tájat,
városképet ábrázol. Későbbi írásaiban is gyakran megjelennek festészetének
legfontosabb témái, ezek közül a legjelentősebb a nagyregény felé utat nyitó
Szentendre-portré, az Egy város modellt áll című, amely a várost egy festő
szemével láttatja.

A megélhetést keresve 1931-ben illusztrátorként helyezkedett el a Budapesti
Hírlapnál, és ekkortól kezdődik el nála a pályaváltás. Eleinte csak rajzolt,
később ironikus képaláírásokat is csatolt a grafikáihoz, majd tárcákat kezdett
írni, végül az írás kiszorította a festészetet.

Újságírói szövegeit később novellák követik – élete nagy szerelme, Illés Endre
hatására érik novellistává.1936-ban a Nyugat novellapályázatán díjazták,
innentől kezdve csak az írással foglalkozott. Fokozatosan bekerült az irodalom
belső köreibe, Babits biztatta. Első és egyetlen novelláskötete a Harminc
szőlőskosár 1944-ben jelent meg, épp a legrosszabbkor – amikor berobbanhatott
volna, dübörgött a világháború, majd a két év múlva a szerencsétlenség:
gázszivárgásban halt meg 45 éves korában.

Az Egy írónő modellt áll – Szentendrén kiállításban látható kvalitásos
képzőművészeti és erőteljes írói anyag plasztikussá teszi Kádár Erzsébet
izgalmas alakját. A kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2020. június 23. –
2020. augusztus 23. között megrendezett tárlat szentendrei adaptációja.

Megnyitó: 2020.09. 25. péntek, 18.00. óra
A kiállítást Szilágyi Judit irodalomtörténész, kurátor nyitja meg.
Közreműködik: Kokas Dóra gordonkaművész
A kiállítás kurátorai: Szilágyi Judit (PIM), Lukács Ágota (PIM), Szilágyi Zsófia
Júlia (FMC)
Helyszín: Czóbel Múzeum (Templom tér 1.)