„Az önkormányzat nem magányos harcos” - www.szentendre.hu
2018. március 1., 07:59

Évértékelő interjú Verseghi-Nagy Miklós polgármesterrel a 2017-es év eredményeiről, a támogató légkörről, a szentendrei identitásról és az idei tervekről.

Ha az elmúlt év mérlegét vonjuk meg, az egyben a ciklus eddig eltelt nagyobb hányadának értékelése is. Hol tart a város túl az önkormányzati ciklus felén?

Munkánk értékelésekor a fő viszonyítási pont a szentendrei identitás. Ez az, amit szem előtt kell tartanunk, a város sajátos kultúrájának, hagyományainak tovább éltetése, a szentendreiség markáns képviselete a feladatunk úgy, hogy közben élő kapcsolatot, párbeszédet folytassunk a városban élőkkel, és a fejlesztéseket az ő igényeikhez igazítsuk.

A kisebb-nagyobb, kézzelfogható fejlesztések mellett nagyon fontos eredménynek tartom azt a mára stabillá vált támogató hozzáállást, együttműködést, amit a szentendreiek és a városban működő felekezetek, intézmények, sport- és kulturális egyesületek részéről tapasztalunk. Az önkormányzat nem magányos harcos az elvárások és lehetőségek koordinátarendszerében, az élet legkülönfélébb területein együttműködő szentendreiek közösségei állnak mellettünk.

Mivel tudja viszonozni a városvezetés ezt a támogató, együttműködő hozzáállást?

Az utak, járdák karbantartása, fejlesztése és egyéb hétköznapi feladatok mellett ezért is kiemelt cél a közösségi terek létesítése. Ilyen új közösségi színhely a helyi vállalkozókkal összefogásban elkészült, tavaly átadott RiverSide vagy az elsősorban a fiataloknak teret biztosító Offline Center. Ünnepeink valódi közösségi alkalmak, melyeken állandó szereplő az Altiszti Akadémia fúvószenekara, jó kapcsolatot ápolunk az iskolákkal, óvodákkal, a városban élő vállalkozókkal és művészekkel. Nagyszerű kezdeményezéseket tudhatunk magunk mögött az ifjabb generációk és a város múltja közötti élő kapcsolat megteremtésére. Az Első nagy szentendrei számháború megrendezésével, a Kucsera Ferenc vértanúságáról kiadott képregénnyel a gyerekek számára városunk hőse örökre kilépett a történelemkönyvek lapjairól, és ismét a kollektív emlékezet részévé vált. A szervező Szentedre Barátai Egyesület egyik legfőbb partnerünk a konzervatív értékek őrzésében.

Hogyan egyeztethetők össze a konzervatív értékek és a városban jelen lévő, mindig útkereső művészek, művészetek? 

Az értékőrzés mellett szentendrei sajátosság az a friss szellem, amit az itt élő és alkotó művészek jelenléte biztosít a városban. Büszke vagyok arra, hogy olyan várost vezetünk, amely tavaly hetekig szerepelt a nemzetközi sajtóban Vincze Ottó emblematikussá vált remekével, a Velencében is szereplő River Poollal és az Art Capital rendezvénysorozattal. 2018-ban 18 klasszikus, és 52 kortárs szentendrei művész kiállítását láthatta a közönség a Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely rendkívül pozitív visszhangra talált.

De természetesen a szimbolikus értékek mellett a mindennapok feladatai is fontosak. A párbeszéd ezekről mondhatni állandó, tavaly közvélemény-kutatás formájában és a Párbeszéd a városrészekért konzultációsorozat utcafórumain is tudakoltuk, mi okozza a legtöbb problémát a helyieknek, és mely fejlesztések a legfontosabbak számukra.

Az egyik kardinális kérdés a város életében az utak, járdák állapota, a csapadékvíz-elvezetés biztosítása. E területen is előreléptünk 2017-ben. Itt is szerepet játszott az együttműködés, folytatódott az 1+1 projekt. A földút programban közel 70 millió forintból 13 földút újult meg, vis maior támogatással és saját forrásból hidakat, járdákat, lépcsőket állítottunk helyre és építettünk újjá. A Járható Szentendréért program keretében kormányzati támogatással és saját forrásból csaknem 6 km hosszban újultak meg útszakaszok.

Átszerveztük a Városi Ügyfélszolgálat működését, az új rendszerben 7 ezer bejelentést kezeltünk és korábban sosem látott mennyiségű, 10 ezer nm kátyút javítottunk.

Az önkormányzati beruházásban megvalósuló út- és járdaépítések, vízelvezetési projektek mellett pályázati forrásokat is sikerült elnyerni és fejlesztésekre fordítani.

2017-ben több mint 150 millió forint támogatást nyert Szentendre KEHOP pályázata. A támogatásból három közintézmény – II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Izbégi Általános Iskola, Gyermekorvosi Rendelő – energetikai korszerűsítése valósult meg.

Közel 245 millió Ft-ot nyert a város a Nemzetgazdasági Minisztérium pályázatán, a támogatással mintegy 8 km-es összefüggő kerékpárút-hálózat épül ki a közeljövőben a HÉV – Püspökmajor lakótelep – Bükkös patak – Izbég – Belváros között.

150 millió forintot nyertünk útfelújításra szintén a nemzetgazdasági tárca pályázatán, melyből már megújultak a Móricz Zsigmond, a Bimbó és a Barackvirág utcák, illetve 2018-ban újul meg a Vasúti villasor egy szakasza.

2017-ben fejeződött be a Dunyha program, mellyel közel 1 milliárd Ft értékű fejlesztés valósult meg a városban, az „Otthon melege” projekt országos programhoz való csatalkozással. 26 társasház indult a Rózsakert, a Püspökmajor és a Dózsa György úti lakótelepen, s 2017 végére 24 épület felújítása rendben lezárult.

Az egészségügy terén a szakorvosi rendelő kapacitás növelésével és a 24 órás háziorvosi ügyelet biztosításával léptünk előre.

Önkormányzati épületek részleges felújításával az épületállomány helyzete is javult.

A homlokzatok rendezettsége fontos azért is, mert Szentendre az elmúlt években fesztiválvárosként is megmutatta magát.

Kulturális rendezvényeinkkel sikert sikerre halmozunk. Büszkék lehetünk a múzeumra és a könyvtárra, neves sportrendezvények állomása és otthona a város, ahol minden korosztály megtalálhatja a kifejezetten neki szóló programokat.

A generációk egymás mellett élését, az egyes élethelyzetek értékelését az önkormányzat a Lokálpatrióta programmal segíti: születéstől 100 éves korig és még tovább megemlékezünk az élet fő fordulópontjairól. A Szentendreiek a csúcson programmal a teljesítményt ismerjük el és a köztünk élő „hősöket” ismerjük fel. Ez a vonal 2018-ban, a Családok évében terveink szerint csak erősödni fog.

Melyek lesznek a 2018-as év fő fejlesztési irányai?

A V-8 uszoda tartozás állami átvállalásának köszönhetően folytatódik a Járható Szentendréért program, folytatjuk a tárgyalásokat a 11-es út felújítása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, küszöbön az EuroVelo6 fejlesztés, tervezzük a közvilágítás korszerűsítését. Az önkormányzati fejlesztések mellett egyházi- és magánberuházások is indulnak, így többek között megújulnak a Szerb Ortodox Egyház épületei, és új sportcsarnok is épülhet.

Végül meg kell említeni azt a tavalyi döntést, ami a várost valódi fejlődési pályára állíthatja: ez a kormány 2017-2030-ig tartó turizmusfejlesztési programja keretében Szentendrének megítélt tízmilliárdos fejlesztési forrás. Amint már elmondtuk, ez az alap azoknak a településeknek jelent kiugrási lehetőséget, amelyek meglévő fejlesztési tervekkel, koncepciókkal rendelkeznek a turisztikai régiókon belül. A támogatás konkrét célokra használható, és az egyes projektek elindításához, a források lehívásához komoly előkészítő munka szükségeltetik. Mi olyan tervekkel készültünk, amelyek a turisztikai értékük mellett a Szentendrén lakók mindennapjait is jobbá teszik. Ilyen a parkoló fejlesztés, a Templomdomb megújítása vagy a turisztikai fejlesztések zászlóshajója, a Duna-korzó 2,6 milliárd Ft értékű felújítása. Dátumokról még nem tudok beszámolni, de ez utóbbi fejlesztés már az előkészítés fázisában van, a megvalósításáról tárgyalunk.