Az április 27-én tartott testületi ülés legfontosabb témája a HÉV végállomás, illetve a leégett Spar áruház körüli területre vonatkozó pályázat kiírása volt. A képviselők elfogadták a tavaly bevezetett Városrészi Költségvetés folyamatáról és elért eredményeiről szóló beszámolót. Döntés született továbbá a város peremvidékén található, holt vagyonnak számító telkek értékesítéséről. Az így befolyt összeget az Ábrányi Emil Programban meghirdetett aktív vagyongazdálkodás jegyében használja fel az önkormányzat, például stratégiai célú ingatlanvásárlásra fordítják vagy a pályázati önrészt fedezheti a város számára fontos fejlesztésekhez.
Interpellációkkal és kérdésekkel kezdte a képviselő-testület a munkát. Laárné Szaniszló Éva Fülöp Zsolt polgármesterhez intézett interpellációjában arról érdeklődött, hogy a város turisztikai cége, a TDM törzstőke pótlására mikor kerül sor. Fülöp Zsolt polgármester elmondta, „a cégek előző évi mérleg-beszámolóit – szokásosan – májusban tárgyalja a testület. A TDM 2021-es évről szóló beszámolóját még nem kaptuk meg, így az abban foglaltakat sem ismerjük. A májusi testületi ülésen, a mérleg-beszámoló tárgyalásakor születik döntés annak tartalmával összhangban a törzstőke pótlásáról.”
A képviselő az iránt is érdeklődött, hogy mi indokolja az intézmény kettős vezetését, hogy tervezi-e az új ügyvezető kinevezését a képviselő-testülettel is megvitatni, hogy szükség van-e a kettős ügyvezetés miatt az alapító okirat módosítására, illetve hogy tervezi-e az új ügyvezető többletfeladatát anyagilag is elismerni. A polgármester válaszában elmondta, „a TDM működését illetően több lehetőséget vizsgáltunk. Változtatásra döntés nem született. Dr. Juhász László szakmai tanácsaira továbbra is díjmentesen számítunk.” A választ a képviselő nem, a testület viszont elfogadta.
Ugyancsak Laárné Szaniszló Éva interpellálta Pilis Dániel alpolgármestert, hogy a Civil Ház működtetésére hány szervezettel kötött szerződést az önkormányzat, hogy hány rendezvénynek adott helyet az intézmény, a működtetése mennyibe került az önkormányzatnak, és ezzel szemben mekkora bevétele keletkezett, illetve hogy üzemeltetnek-e az intézmény kapcsán a teljes átláthatóságot igazoló internetes felületet. „Egy ifjúsági és civil inkubátorházat hozunk létre, amely nyitott és egyenlően hozzáférhető a szentendreiek számára, és otthona lehet a városban működő civil szervezeteknek” – idézte részletes válaszának elején az Ábrányi Emil Program 82. pontját Pilis Dániel, hangsúlyozva, hogy 2020-ban, a Civil Ház létrehozásával, a Társaság az Élhető Szentendréért civil szervezet programjának egyik fontos eleme valósult meg. „A Civil Ház létrejöttével lehetősége nyílt bármelyik szentendrei civil szervezetnek, hogy saját programjait, eseményeit kulturált körülmények között – a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező civil egyesületek számára is elérhető anyagi hozzájárulás fejében – szervezhesse meg. A Civil Ház létrehozásával az esélyegyenlőség megteremtése volt a célunk: az, hogy ne csupán egy-egy civil szervezet kiváltsága legyen az önkormányzati tulajdonú közösségi terek használata, hanem bármely a város ügyes-bajos dolgaiért tenni kívánó szervezet otthonra találjon.” A választ az interpelláló képviselő és a testület is elfogadta – a válasz teljes szövege ezen a linken megtalálható.
—————————————————————————————————————————————————————————————————————
—————————————————————————————————————————————————————————————————————-
Laárné Szaniszló Éva egy harmadik interpellációban az iránt érdeklődött a polgármesternél, hogy milyen helyi rendeletek garantálják a városi újság (SzeVi) és az online felületek függetlenségét és kiegyensúlyozottságát; hogy „az ellenzék által rendszeresen hordott” kék szalagot a választás lezártával milyen alkalmakon tervezi viselni; továbbá kérte, hogy hozza nyilvánosságra válaszlevelét, Vitályos Eszter azon levelére, amelyben arra kérte a térség polgármestereit, hogy javaslataikkal és szakmai véleményükkel segítsék a Pilis-Dunakanyar UNESCO Világörökséggé nyilvánításának előkészítését; végül hogy számoljon be a Közlekedési Munkacsoport tevékenységéről: miért nem egyeztetett a delegált szakértőkkel, különös tekintettel, hogy egy külső szakértőnek 600 ezer forintos megbízást adott.
Független sajtó és kék szalag
Fülöp Zsolt polgármester válasza szerint a print és online sajtó független működését az Ábrányi-programban lefektetett elvek (139. pont) értelmében maga a pályázat kiírása garantálja. „A Szentendre és Vidéke közszolgálati működésének kereteit a 2019 novemberében közzétett pályázati kiírás jelölte ki. A lap főszerkesztőjét független társadalmi testület választotta ki; az újságot azóta is önkormányzati befolyástól mentes, szervezeti autonómiát élvező szerkesztőségi közösség állítja elő. A SzeVi 2019 előtti korszakáról ez egyáltalán nem mondható el, mindenki beláthatja ezt, ha belelapoz az akkori lapszámokba. Az elfogultság megállapításához az az ismeret sem kell, hogy tudja, a lap akkori főszerkesztője a városházi kommunikációs stáb tagja is volt egyben.”
A polgármester az alábbi részleteket idézte a Szentendre és Vidéke főszerkesztői állását meghirdető pályázati kiírásból:
(..) Egy helyi újság szerep és feladatköre nagyon sokrétű. Ideális esetben feladatai közé tartozik, hogy nyilvánosságra hozza a városvezetés döntéseinek hátterét, indokait, hogy bemutassa a helyi nyilvánosság aktuális ügyeit. Politikai hovatartozás nélkül, őszintén és tárgyilagosan.
Hogy megtárgyaljon helyi problémákat, tárjon fel városi ’gócpontokat’, mutassa be a város történetét, adjon teret olvasói leveleknek, véleményeknek, cikkeknek. Mutassa be, portré jelleggel, a város közismert és kevésbé közismert polgárait. Jelenjenek meg benne közleményeknek és praktikus információk is. Ne egyirányúan kommunikáljon, hanem interaktívan, nyitottan. Ennek szellemében szeretnénk koncepciójában és tartalmában megújítani a Szentendre és Vidéke újságot.” (…) „A pályázó vegye figyelembe, hogy a pályázat független, szakmai felügyelet alatt működő, magazin jellegű újságra vonatkozik, melynek szerkesztősége autonómiát élvez.” (…)
A kék szalag viselésével kapcsolatos kérdésben a polgármester elmondta: a korrupcióellenes küzdelem jelképének számító kék szalagot viselni fogja minden korrupcióellenes rendezvényen, valamint a Korrupció Ellenes Világnapon, amelyről 2005 óta az ENSZ kezdeményezésére december 9-én világszerte megemlékeznek – Magyarországon is. Az ENSZ-egyezmény felhívja a figyelmet arra, hogy „a korrupció súlyos gondot és fenyegetést jelent a társadalmak stabilitására és biztonságára, aláássa a demokrácia intézményeit és a demokratikus értékeket, az erkölcsi értékeket és az igazságosságot, továbbá veszélyezteti a fenntartható fejlődést és a jogállamiságot.” Ezért is bízunk abban – tette hozzá Fülöp Zsolt –, hogy Magyarország is minél hamarabb csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
A Vitályos Eszter levelével kapcsolatos válaszból kiderült, az „Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi királyi erdő területe” már 2015 óta világörökség várományos területként szerepel, de nincs információja arról, hogy a világörökséggé nyilvánításhoz szükséges dokumentáció összeállítása folyik-e, hol tart az összeállítás folyamata.
A Közlekedés Munkacsoporttal kapcsolatos felvetésre adott válasz szerint a közlekedésmérnöki szakfeladatokon belül a forgalomtechnikai területek speciális szaktudást igényelnek, amelyre a város külön szakembert szerződtetett. A konkrét ügyeket az érintett területen élőkkel lakossági fórumok keretében tárgyalták meg.
Zakar Ágnes képviselő kérdést intézett a polgármesterhez, amelyben az iránt érdeklődött, miért került el a Püspökmajor lakótelepről az OTP ATM, illetve hogy hova telepítik azt, hogy mire számíthatnak a leégett Spar dolgozói, hogy kapott-e választ arra, kiemelt beruházásként kezeli-e az illetékes hatóság a HÉV végállomás és környékének megújítását.
A polgármester válaszában közölte, az OTP hivatalos válaszlevele szerint először a könyvtárban szerették volna elhelyezni az ATM-et, de annak feltételeit a könyvtár vezetése nem vállalta, ezt követően a V8-cal folytatott egyeztetést követően eldőlt, hogy oda kerül a pénzkiadó automata. A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy ez utóbbi döntésről a város honlapja már korábban beszámolt.
A Spar ügyében Fülöp Zsolt emlékeztetett, a dolgozók tájékoztatása a Spar feladata, illetve hogy az ülés napirendjén szerepel a leégett Spar helyén tervezett fejlesztést megvalósító beruházó kiválasztására vonatkozó pályázat kiírása, amely alaposan és részletesen képet ad a fejlesztés státuszáról.
A HÉV végállomás ügyével kapcsolatosan azt közölte a polgármester, hogy számos tárgyalási fordulón vannak túl, illetve felhívta a figyelmet, hogy azokról minden esetben beszámolt az önkormányzat honlapja. A beruházás kiemeltté nyilvánításával kapcsolatos két megkeresésre pedig egyetlen alkalommal sem kaptak választ.
A két ülés között eltelt időszak eseményeiről szóló beszámoló kapcsán Laárné Szaniszló Éva a március 25-én tartott ülés felvételével kapcsolatosan érdeklődött, hogy miért nem került fel a közösségi médiában, illetve megkérte a kommunikációért felelős munkatársakat, hogy tartózkodjanak a képviselőcsoport minősítésétől. (A kifogásolt tudósítás ITT érhető el – a szerk.) Fülöp Zsolt polgármester válaszában elmondta, a gyorsan összehívott testületi ülésről nem készült felvétel, mert az idő rövidsége miatt nem sikerült összeállítani a felvételhez szükséges technikát.
A képviselő a lejárt határidejű határozatok végrehajtása kapcsán arról érdeklődött, hogy kivel szerződött az önkormányzat a 2,5 millió forintos Szentendre Brand stratégia elkészítésére. Karas László kabinetvezető válasza szerint három meghívottal folytattak közbeszerzési tárgyalásokat, kiválasztották a feladat elvégzésére alkalmas vállalkozást, aki Szabó Ádám egyéni vállalkozó. Jelenleg zajlik a szerződés előkészítése, egyelőre tehát még nincs szerződés.
A képviselő másik kérdésében az iránt érdeklődött, hogy miként állnak a Hadházy Sándor országgyűlési képviselővel,illetve az MTÜ-vel folytatott tárgyalások. Fülöp Zsolt válasza szerint Hadházy Sándor már nyugdíjba vonult, nem képviselő, ezért nem tudtak tárgyalni vele, viszont az újonnan megválasztott képviselőasszonnyal fel fogják venni a kapcsolatot.
A képviselő az iránt is érdeklődött, hogy mi a helyzet Ferences csarnok üzembe helyezésével, az miért nem történt meg. Jámbor Ferenc, a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság vezetője elmondta, a sportcsarnok két parkolója közül az egyikben az ott oktatók parkolnak, a másikat megnyitották a közforgalom előtt is, díjfizetés fejében. Hozzátette, kérték a rendtartományt, hogy gondolják át, miként tudnák esetleg a Szamárhegyen lakók számára a parkolást megkönnyíteni. Miután amikor bérbeadják a csarnokot, akkor a bérlők a parkolóra is igényt tartanak, ez nehezíti a probléma megoldását. A polgármester hozzátette, az épület üzembe helyezése nem az önkormányzat kompetenciájába tartozik, hanem a kormányhivataléba.
Kiírták a Barackvirág utcai csapakvízelvezetésről szóló pályázatot
Sürgősségi indítványként tárgyalt a testület a Barackvirág utcai csapadékvíz elvezetés és esőkert létesítés tárgyú közbeszerzési eljárás megindításáról. A beruházásra pályázaton elnyert összeg már megérkezett az önkormányzat számlájára, a sürgős tárgyalást az magyarázza, hogy napról napra emelkednek az építőanyagárak, ezért mielőbb döntést kell hozni. A testület a közbeszerzési eljárásról szóló előterjesztést elfogadta.
A másik sürgős eljárásban tárgyalt előterjesztés szerint a Szentendréért Közalapítvány közhasznúvá válásához kuratóriumi tagok számának bővítése szükséges. A jelenlegi három főről öt főre kell emelni számukat, ehhez pedig az alapító okirat módosítására van szükség. A testület elfogadta a határozati javaslatot..
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megküldte a Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt.-nél (VSZN) végzett vizsgálatról szóló jelentést. A szervezet elnöke elnöki figyelmeztetést fogalmazott meg a VSZN tevékenységével kapcsolatosan. A képviselő-testület elfogadta a felhívással kapcsolatos intézkedési tervet, és felkérte a VSZN vezérigazgatóját annak végrehajtására, amely jelenleg is folyamatban van. A VSZN a negyedéves gazdálkodási adatok bemutatása mellett, a hatékonysági mutatókat is mellékletként csatolta. Magyar Judit javaslatára a negyedéves beszámolók helyett féléves beszámolót kér az intézménytől. A testület a jelentést és a módosító javaslatot is elfogadta.
A Városrészi költségvetésről szóló tájékoztatót a testület elfogadta, amelyről az Ábrányi Emil programban vállalt Városrészi Költségvetés első sikeres éve címmel külön cikkben számolunk be.
A harmadik sürgősségi indítványként döntött a testület a képviselő-testület a HÉV állomás környékén fekvő, önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokra vonatkozó, földhasználati és településrendezési szerződés megkötésére irányuló nyilvános pályázat kiírásáról is. Zakar Ágnes képviselő előkészítetlennek tartotta az elképzelést, ezért javasolta, hogy ne tárgyalják a javaslatot. A testület ezzel nem értett egyet, így napirenden maradt az elképzelés.
Az előterjesztés kapcsán Fülöp Zsolt polgármester elmondta, nagyon komplex feladatról van szó, amelyet nem lehet elodázni, mert az állami területek hasznosítására is most kerül sor. Ezért olyan megoldást kell találni, amely a sokféle funkciót jól ötvözi, hogy a szentendreiek igényeit a lehető legjobban ki tudja szolgálni. Az egy évvel ezelőtti tűzesetet követően a polgármester levélben kérte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy nyilvánítsák nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak az állami és önkormányzati területen tervezett beruházásokat, de mostanáig erre a kérésre válasz nem érkezett. Ez azért lenne fontos, mert így jelentősen felgyorsulhatna az ügyintézés.
A pályázat kiírása talán a ciklus legfontosabb döntése, több lépcsős folyamatról van szó, most arról dönt a testület, hogy az önkormányzat tulajdonában maradó földterület bérleti jogát, illetve a fejlesztéshez kapcsolódó jogokat pályáztatja. Az önkormányzat online kérdőív, majd több interaktív, közösségi esemény (pl. itt és itt) segítségével a lakosság bevonásával mérte fel a helyiek igényét a terület fejlesztésével kapcsolatosan.
Nem eladó a Spar körüli önkormányzati terület
Zakar Ágnes javaslatára a polgármester támogatta, hogy Boda Anikó is tagja legyen a bírálóbizottságnak. A képviselő másik felvetésére elmondta, hogy a murvás parkolónál található, magántulajdonban lévő érintett ingatlan tulajdonosával igyekeznek megegyezni a kártalanításról, ha ez nem működik, kisajátításra kerül majd sor. A tervpályázatot hiányoló felvetésre Fülöp Zsolt elmondta, azt a fejlesztőre, a pályázat majdani nyertesére bízzák, már csak takarékossági okokból is. A pályázónak három koncepciótervet kell benyújtania, majd az ebből kiválasztott végleges változat alapján születik meg a kiviteli terv. A területen felépítménnyel rendelkező tulajdonosokkal többször is tárgyaltak, és abban maradtak, hogy amennyiben a jelenlegi tulajdonosok a megvalósuló beruházásban azonos feltételek mellett szeretnének boltot üzemeltetni, akkor előnyt élveznek a többi jelentkezővel szemben, és ők kapják meg a bérleti jogot. Hozzátette, a területet csak egységesen lehet felújítani, amelyben a felépítmény tulajdonosok és a leendő beruházó egyezik meg az együttműködés részleteiről.
Laárné Szaniszló Éva a lakosság bevonásának több aspektusát is kifejezetten pozitívnak nevezte, ugyanakkor nehezményezte, hogy Gyalay-Korpos Gyula, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnökét korábban kérte fel tanácsadónak – már tavaly nyáron – a polgármester, és csak azt követően kérdezte meg a lakosság véleményét több fórumon is a fejlesztéssel kapcsolatosan. Illetve arra kérte a polgármestert, hogy a beruházással kapcsolatos költségek között szerepeljen a a szakértőnek járó díj, mert az nem található az előterjesztésben. Fülöp Zsolt elmondta, olyan bonyolult fejlesztésről van szó, amelynek nagyon sok buktatója van, ezért is tartja indokoltnak, hogy a hasonló fejlesztésekben nemzetközi hírnevet is szerzett szakértőt be tudtak vonni a folyamatba. Kiemelte, ebben a fejlesztésben egyetlen fillér önkormányzati pénz sincs. A havi 150 ezer forintos megbízói díjat pedig jelképesnek nevezte a feladathoz mérten, hiszen ennek sokszorosát szokták számlázni hasonló állami beruházásoknál a szakértők. Örömét fejezte ki, hogy az előterjesztés lényegével egyetértenek az ellenzéki képviselők is, illetve hogy csak az egészen apró kérdésekkel kapcsolatosan vannak aggályaik.
Gyalay-Korpos Gyula a megbízással kapcsolatosan elmondta, ez a fejlesztés nem kifejezetten vonzó a beruházók számára, mert nagyon sokféle érdeket kell figyelembe venni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok buktatója van egy ilyen beruházásnak, illetve hogy valakinek ezt a sokféle érdeket össze kell hangolni, egyezségre kell jutni az érdekelt felekkel. De még ha lesz is befektető, aki több tízmillió forintból elkészíti a terveket, akkor is előfordulhat – és ez a legnagyobb kockázata a beruházónak –, hogy a kormány által létrehozott plázastop bizottság azt közli, nem ad engedélyt a beruházásra. (A plázastop rendelkezés értelmében 400 négyzetméteres üzletnagyság felett csak a bizottság engedélyével lehet kereskedelmi egységet építeni. – a szerk.)
Helyes Imre hangsúlyozta, kifejezetten jó döntés volt, hogy az önkormányzat nem értékesítette a területet, mert így kezében tarthatja a folyamatokat. Kiemelte, hogy a jövőben is ki kell kérni a szentendreiek véleményét a hasonló városfejlesztési kérdésekben.
Boda Anikó képviselő az iránt érdeklődött, hogy a területen található kisebb felépítmények tulajdonosainak nevére bejegyzett földhasználati jogot fel lehet-e mondani, illetve hogy kaptak értesítést arról, hogy a pályázat nyertesei egyeztetnek velük a sorsukról, és nem az önkormányzat. A polgármester elmondta, akkor tudnak erről információt adni, ha látják, hogy van érdeklődő a terület hasznosítása iránt. Azt azonban a tárgyalások során elmondták a boltok tulajdonosainak, hogy akkor tudnak részletekkel szolgálni, ha megvan a beruházó. Az ügyben megbízott ügyvéd tájékoztatása szerint a földhasználati jogot felmondani addig nem lehet, amíg áll az épület. Az is a leendő beruházó kockázatai közé tartozik, hogy milyen feltételekkel tud megegyezni a felépítmények tulajdonosaival.
Magyar Judit alpolgármester elmondta, a szakértői díj benne van a költségvetésben, hogy miért nem került be a mostani anyagba, annak utánanéznek.
A polgármester elmondta, azért kifejezetten bonyolult a helyzet, mert a közösségi és a piaci érdekeket kell összehangolni, nem véletlen, hogy egy évbe tellett, amíg összeállt az elképzelés. A területet 2022 óta többször meg akarták újítani, de vagy az állami pénz hiányán, vagy a bolt tulajdonosok ellenállásán bukott meg. Most kegyelmi állapot van, hiszen az állam is eldöntötte a terület fejlesztését, és van esély, hogy minden érdekelt fél érdekeit közös nevezőre lehet hozni.
A képviselő-testület elfogadta az előterjesztést, azaz eldöntötte, hogy kiírják a fejlesztéssel kapcsolatos pályázatot.
Vagyonnyilatkozatok és külkapcsolati beszámoló
Az önkormányzati törvény értelmében az önkormányzati képviselőknek minden évben vagyonnyilatkozatot kell tenni. Január végéig Szentendre város minden megválasztott képviselője eleget tett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek. A testület elfogadta az erről szóló beszámolót.
Helyes Imre Mihály képviselő, külkapcsolati tanácsnok beszámolót nyújtott be a 2021 december és 2022 márciusa között végzett tevékenységéről. Eszerint az erdélyi Felenyedi Református Egyházközösség által felajánlott négyszáz különböző facsemete ez év őszén fog megérkezni. Jó részüket a Kálvária út végénél kialakítandó városi fűvészkertben ültetik majd el, másik részük a város egyéb pontjain találhat majd végleges termőhelyre.
Az idén szeptemberben sorra kerülő testvérvárosi ifjúsági sportfesztivál előkészítése zajlik. A Szentendre Kinizsi Honvéd Sportegyesületnek köszönhetően az atlétikai és úszóversenyeket egy helyen, az altiszti akadémia atlétikai pályáján, illetve uszodájában rendezik majd.
A Móricz Zsigmond Gimnázium és a Ferences Gimnázium ismerkedési estet szervez a szeptember 23-án és 24-én a versenyeken résztvevők, valamint saját és más helyi középiskolák diákjainak részvételével.
Szomorú hír, hogy elhunyt Malcolm Lyons, a Huntingdon-Godmanchesteri testvérvárosi kapcsolatok alakításáért felelős helyi civil egyesület vezetője.
Az elmúlt időszakban két testvérvárosok számára kiírt pályázaton is nyert Szentendre. Zilah várossal fennálló testvérvárosi kapcsolataink erősítésére 770 ezer, míg Kézdivásárhellyel való gazdasági kapcsolatok kialakítására és elmélyítésére 860 ezer forint támogatást. A képviselő-testület a beszámolót elfogadta.
Következő döntésében a testület egyetértett azzal, hogy a Mezőkövesd belterületén a Városi Szolgáltató birtokában lévő ingatlant értékesíti.
A Szentendre és Térsége TDM Nonprofit Kft-t a Dumtsa Korzó megszüntetését követően több helyi iparművész és kézműves is megkereste azzal kapcsolatban, hogy milyen módon lenne arra lehetőségük, hogy a jövőben is megjelenhessenek az utcán alkotásaikkal, termékeikkel. A több körös egyeztetést követően olyan megoldás körvonalazódott, amely kapcsán nem csak egyszerű kiállítókra, de együttműködő partnerekre is talált az önkormányzat a jelentkezőkben.
Így a Dumtsa Jenő utcában 2022. április 30. és október 23. között minden hétvégén a szombati-vasárnapi napokon 10 sátorban, egy időben legfeljebb 14 kiállító mutatná be termékeit. A sátrak a Dumtsa J. u. 1-22. közötti szakaszon, a szolgáltatókkal és az Önkormányzattal már a korábbi években egyeztetett helyekre kerülnek majd. Az önkormányzat díjmentesen biztosítja a közterületi áramkiállások használatát. A képviselő-testület az előterjesztést elfogadta.
Év végéig meghosszabbodott a helybéliek ingyenes parkolása
A képviselő-testület a parkolási rendeletet is módosította. Eszerint a szentendrei lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek, illetve szentendrei székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában, vagy üzemben tartásában lévő járművek az egyes és kettes zónában 2022. december 31-ig díjmentesen várakozhatnak.
A képviselő-testület a lokálpatriotizmus elősegítéséről szóló rendeletet is módosította: a Szentendre Közlekedési Kártyát megvásárló szentendrei diákok és pedagógusok részére biztosított ingyenes buszközlekedés hatályát kiterjesztette Szentendre Városi Óvodákban dolgozó dajkákra és pedagógiai asszisztensekre, valamint a pedagógusok munkáját közvetlenül segítő személyekre, továbbá a szentendrei iskolákban dolgozó pedagógiai asszisztensekre, és a pedagógusok munkáját közvetlenül segítő személyekre.
A képviselő-testület arról is döntött, hogy támogatja a Váci Tankerületi Központ által javasolt intézményi átszervezéseket: a Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskolában az alapfeladaton belül az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők SNI kategória felvételét, az Izbégi Általános Iskolában alapfeladatbővítést, nevezetesen a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését-oktatását, ezen belül az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők SNI kategória felvételét.
A képviselő-testület elfogadta az a javaslatot is, amely szerint a 2020-ban a civil szervezetek működésének segítése céljával megalapított Szentendrei Civil Házat megnyitja a városban működő nemzetiségi önkormányzatok előtt is.
A költségvetési törvény értelmében az önkormányzatok rendkívüli támogatásért fordulhatnak a kormányhoz. Szentendre Város Önkormányzata a veszélyhelyzettel kapcsolatos bizonytalanságok miatt bizonyos bevételek kiesésével számol, ezért idén is igénybe kívánja venni ezt a támogatást, ahogy tavaly is tette. 2021-ben két alkalommal 6,1, illetve 6,2 millió forint támogatást nyert el ezen a pályázaton. A testület megbízta a polgármestert, hogy tegye meg a támogatási igény beadásával kapcsolatos intézkedéseket.
Deim Pál nevét viseli a jövőben a Posta előtti terület
A képviselő-testület döntése értelmében, a „nagy posta” előtti területet, a ma is közterületi alkotóművészeti kiállító teret Deim Pálról, a 2016. május 9-én elhunyt Kossuth- és Príma-díjas képzőművészről nevezi el. Fülöp Zsolt polgármester elmondta, a családdal egyeztetve javasolják az elnevezést, a 90. születésnapjához legközelebbi napon lesz az ünnepély. A HÉV végállomás helyreállítása után egy Deim-szobrot szeretnének a területen elhelyezni, hogy melyiket, azt a családdal egyeztetve választják majd ki.
A képviselő-testület döntése értelmében Szentendre támogatja a Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület szándéknyilatkozatát arról, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság által elsődleges védekezési módszerként végzett kémiai szúnyoggyérítésről térjen át a biológiai szúnyoggyérítésre, mint elsődleges védekezési módszerre. A hagyományos szúnyogirtás ugyanis nem csupán a csípőszúnyogokat mérgezi, de az egyéb rovarokat is, köztük a kiemelten védendő beporzó rovarokat, illetve hatással van a gerincesekre is, többek között az emlősökre, madarakra, hüllőkre, halakra és az emberre is. A szentendrei önkormányzat a közös fellépés és a hatásos érdekérvényesítés érdekében keresi az együttműködést az érintett települések önkormányzataival a Dunakanyarban.
Az UD Magyar-Német Sportegyesület (UDSE) kérelemmel fordult Szentendre Város Önkormányzatához, melyben a Ménes utca menti 039/24 és 039/112 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozóan a településrendezési eszközök módosítását kéri úgy, hogy a területen az egyesület új sportközpontja létrejöhessen. Az önkormányzat bizottságai támogatják az egyesület kérelmét, illetve hogy a településszerkezeti terv módosításával 8,69 hektáron jöjjön létre sport célra használható terület, 4,77 hektár pedig gazdasági hasznosítású legyen. A szabályozási koncepció első alternatívájában a sportpályák területe Kb-Sp/3 övezetbe kerül. ÉK-re és DNy-ra marad az Má/1 övezet. A bizottsági előkészítés során felvetődött, hogy egyelőre elindulhatnak a tárgyalások, de a pénzügyi biztosítékokat később meg kell teremteni, például a TAO-támogatás rendelkezésre állását. Ezzel a kitétellel támogatta a testület az előterjesztést.
A katolikus egyház kérelemmel fordult a szentendrei önkormányzathoz, amelyben a Vasvári Pál út és a Fürj utca találkozásánál az 11288 hrsz-ú és az 11289 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozóan a településrendezési eszközök módosítását kérte úgy, hogy a területen a településszerkezeti tervben megállapított intézményi vegyes terület építési övezet jöhessen létre. A képviselő-testület Szentendre Építési Szabályzatának módosításáról döntött, hogy lehetővé váljon a gyermekintézmény létrehozása.
A képviselő-testület jogszabályi kötelezettségének eleget téve módosította Szentendre Város Egészségügyi Intézményei (SZEI) alapító okiratát. A módosítás lényege, hogy az intézményekben dolgozók esetében a közalkalmazotti jogviszony helyett az egészségügyi szolgálati jogviszonyt szükséges szerepeltetni.
A testület a lakásrendeletet is módosította, hogy a városban rendkívüli élethelyzetben lévő személy(ek) elhelyezésének biztosítását szolgáló lakások köre két lakással bővüljön, illetve hogy a közérdekű célból bérbe adható lakások listája kiegészül két lakással. Többek között az önkormányzati intézményekben dolgozók lakhatását segíti elő a döntés, miután nem tudnak piaci bérezést adni, ezzel igyekeznek segíteni a dolgozóknak.
A képviselő-testület korábban döntött a Szentendre Fő tér 11. alatti 2309 és 2310 hrsz-ú ingatlanok pályázati kiírásáról. Az ingatlan egy részében jelenleg a Pótkulcs Bt. vendéglátóhelye üzemel, amelynek helyiségbérleti szerződése 2022. április 27-iki dátummal lejár. Miután az ingatlan új hasznosítójának kiválasztása legkorábban július végén várható, a testület úgy döntött, hogy a jelenlegi bérlővel, a Pótkulcs Bt.-vel a hatályossal azonos tartalommal kössenek helyiségbérleti szerződést a pályázat eredményének megszületéséig.
A Fő tér 11., 2309 és 2310 hrsz, a Fő tér 16., 2336 hrsz, valamint a Dumtsa Jenő utca 9., 2354 hrsz ingatlanok hasznosítására vonatkozó pályázatok kiírásáról is döntés született a testületi ülésen. az önkormányzat az ingatlanok eladása nélkül, a belvárosi épületvagyon értéknövelő felújítására, az ehhez szükséges tőkebevonáshoz keres együttműködő partnereket (befektetőket, fejlesztőket, bérlőket és üzemeltetőket). A kiválasztás pályázat keretében történik. Az együttműködési formák fajtái: helyiségbérleti szerződés, bérlő általi felújítás, bérbeszámítással legfeljebb 15+5 évre, és koncessziós szerződés, legfeljebb 35 évre.
A „családi ezüst” kiárusítása helyett aktív vagyongazdálkodás
Önkormányzati ingatlanok értékesítéséről is döntött a testület. Zakar Ágnes képviselő ellentmondást vélt látni abban, hogy a városvezetés korábban azt ígérte, hogy nem támogatja a település túlépítését, miközben most 300 milliós önkormányzati vagyont akar értékesíteni. Itt ugyanis építkezésekre kerül sor, ami növeli a zsúfoltságot. Ez állítása szerint „a családi ezüst” kiárusítását jelenti.
A polgármester válaszában elmondta, olyan üdülőövezeti telkekről van szó, amelyeket nem tud hasznosítani az önkormányzat. Felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzat anyagi helyzete követeli meg a források bővítését. Az állam által meghatározott rendszerben ugyanis csak úgy tudja ellátni feladatait, ha plusz bevételt generál, ez esetben a telkek értékesítésével. A szigorított építési szabályzat egyébként is biztosítja, hogy csak családi ház és üdülő épülhet a területen. Azt is kiemelte, hogy időközben változott ugyan a szabályozás, és az építéshatósági jogosítványokat elvették az önkormányzatoktól, az önkormányzat ennek ellenére évek óta úgy tárgyal a vevőkkel, hogy gátat szabjon a nem kívánatos építkezéseknek: az önkormányzati ingatlanok értékesítése során olyan szerződést kötnek a vásárolóval, amelyben az vállalja, hogy az önkormányzat által meghatározott feltételek mellett építkezik. A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy sehol nem írták le, hogy nem adnak el telkeket, arról volt szó, hogy felelős vagyongazdálkodást folytatnak, és olyan környezetet alakítanak ki, amely nem az ingatlanfejlesztők, hanem a családok igényeit tartja szem előtt.
Magyar Judit alpolgármester elmondta, 12 telekértékesítésnél nem a családi ezüst értékesítéséről van szó, hiszen a város szélén található, kevésbé értékes telkekről van szó. Hangsúlyozta, hogy ezzel szemben ma is döntöttek arról, hogy az értékes belvárosi területeket bérbeadják és nem értékesítik. Az lett volna a családi ezüst értékesítése. Tehát nem mennek szembe saját programjukkal.
Pilis Dániel alpolgármester – hogy mindenki lássa, mire is tett ígértet az önkormányzat – az Ábrányi-program 23. pontját idézte: „A város ingatlanállományát aktívan kell kezelni, melynek eredményeképpen az ingatlanállomány érteke megmarad és középtávon növekszik. A tervezett városi alközpontok és intézmények körül területet szerzünk, miközben a szentendrei intézmények egy részét szükséges új helyre költöztetni.”
