Mielőbbi tájékoztatás kért Budakalász, Pomáz és Szentendre polgármestere a belügyminisztertől, hogy mikor kezdődik el a Dera-pataktól északra lévő ipari övezet és a volt szovjet laktanya területének kármentesítése, a talaj- és a felszín alatti vizek szennyezettségének felszámolása. A szennyező anyagok terjedése komolyan veszélyezteti Szentendre Regionális Déli Vízbázisát.
Szentendre, Pomáz, Budakalász és további 11 dunakanyari település (Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentlászló, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár, Üröm, Solymár és Tinnye) együttesen 120 000 lakosának ívóvízellátását biztosító területre jelent közvetlen fenyegetést az évtizedek óta ismert talaj- és a felszín alatti vizek szennyezettsége.
A kormány megrendelésére, 2018-ban készült „Szentendre Regionális Déli Vízbázis megóvásával összefüggő egyes kormányzati intézkedések végrehajtása” – című dokumentum riasztó képet fest a szennyezés mértékéről, veszélyességéről és kiterjedésének növekedéséről.
Már egy 1997-es vizsgálat is megállapította, hogy a talaj jelentős mennyiségű rákkeltő és idegrendszert károsító anyagot, klórozott szénhidrogén-szennyeződést tartalmaz, többek között diklórt, triklórt, tetraklór-etilént és vinil-kloridot. A 2018-as vizsgálatok szerint az egészségre különösen nagy kockázatot jelentő vinil-klorid területi kiterjedése növekedett.
A 2018-as vizsgálatok alapján azt is megállapította a dokumentum, hogy beavatkozás nélkül a szennyezés 3 év múlva, vagyis 2023-ra eléri a víztermelő kutakat és ebben az esetben szükségessé válik mintegy 120 ezer fő vízellátását biztosító infrastruktúrát egy teljesen új vízbázisra átállítani. Mivel Pest megyében a Duna jobb és bal partján nincs erre alkalmas tartalék vízbázis, ezért mielőbbi kármentesítési intézkedésre van szükség.
Pár hete – sajtóinformációk szerint – a belügyminisztérium azt a tájékoztatást adta a kármentesítéssel kapcsolatban, hogy a beavatkozási terv elkészült, a szükséges forrás biztosítása után megkezdődhet a munka. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium pedig úgy nyilatkozott, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) felülvizsgálatát követően, ha a szükséges források rendelkezésre állnak, a kármentesítés már idén elindulhat. Amennyiben a KEHOP forrásai ezt nem teszik lehetővé, úgy a projekt a 2021-27-es finanszírozási források terhére indulhat meg.
Mivel a kármentesítésről hivatalos tájékoztatást sem Szentendre, sem más, érintett település nem kapott, ezért Fülöp Zsolt kezdeményezésére három település polgármestere levélben fordult a belügyminiszterhez – sürgetve a kármentesítés mielőbbi megkezdését.
A polgármesterek Hadházy Sándor országgyűlési képviselőnek is elküldték a levelet – támogatását és közbenjárását kérve.
A polgármesterek levele >>
Szentendre Regionális Déli Vízbázis megóvásával összefüggő egyes kormányzati intézkedések végrehajtása – Műszaki beavatkozási terv >>
A Greenpeace fotóalbuma a helyszíni vizsgálatokról >>
fotó: Greenpeace, Járdány Bence
