2022. június 30., 11:18
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 2 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.
Szentendre Építési Szabályzata (SZÉSZ) értelmében a volt szovjet laktanya több ingatlanrészre osztott 22 hektáros területén jelenleg nem építhető semmi. A majdani befektetővel, építtetővel egyeztetve a városnak kell döntenie arról, hogyan és milyen feltételek mellett módosítsa a területre vonatkozó jelenlegi SZÉSZ-előírásokat. A terület tulajdonviszonyával kapcsolatos per lezárulta után a városvezetés kezdeményezni fogja a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél, hogy az önkormányzatot vonják be a nagy értékű ingatlan hasznosításával kapcsolatos tervekbe. 

A közösségi médiából arról értesülhettek a szentendreiek, hogy a volt szovjet laktanya bejáratánál lévő virágárusbolt tulajdonosa egy „állami határozatra” hivatkozva felszámolja üzletét és más helyet keres. Ennek kapcsán kezdett terjedni a hír, hogy a volt szovjet laktanya területén lakóparkot fognak építeni. A virágbolt tulajdonosa – ahogy a többi, a laktanya előtti területen működő kereskedő is – a Nemzeti Egészségmegőrző és Rákellenes Központ Alapítvánnyal (NEREK, Alapítvány) volt szerződéses viszonyban. Mivel a NEREK 2022 márciusában másodfokon is elvesztette a pert, és a teljes terület visszakerült a Magyar Állam tulajdonába, ezért felmondta a bérleti szerződéseket.

A mintegy harminc évig tartó, idén lezárult per ítélete szerint a Magyar Államot jegyezték be tulajdonosként. Gyakran a városvezetésen kérték számon a Dunáig húzódó, jobb sorsra érdemes, rendkívül értékes terület lehangoló állapotát, holott a városnak nem volt befolyása az itt kialakult helyzetre. 1991-ben ugyanis a kormány térítésmentesen átadta az Alapítványnak a szovjet helyőrség által használt építményeket azért, hogy ott kórházat, rákmegelőzési centrumot építsen, később az alapítvány megszerezte az egész területet. Az Alapítvány a nagyszabású terveit befektetővel kívánta megvalósítani, azonban ezek az elképzelések sorra kudarcot vallottak, és végül pereskedés indult az Alapítvány és partnerei között. A vagyonjuttatás célja – a centrum megépítése – azonban soha nem valósult meg, erre hivatkozva a Magyar Állam 2012 októberében nyújtott be keresetet a Fővárosi Törvényszékhez, s tíz év után a bíróság ítélete szerint a terület visszakerült az állam tulajdonába.

Ahogy a Kúriához a NEREK által benyújtott felülvizsgálati kérelem ügye lezáródik, a városvezetés kezdeményezni fogja a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél, hogy partnerként vonják be a város önkormányzatát a nagy értékű, mintegy 22 hektáros ingatlan hasznosításával kapcsolatos tervekbe. Ezekre azonban csak akkor kerülhet sor, ha sikeresen befejeződik az ingatlan kármentesítése. (ld. KERETES)

Hogy épülhet-e lakópark, annak pillanatnyilag kicsi a valószínűsége. A gyakran és gyorsan változó, de jelenleg hatályos építésügyi jogszabályok ezt csak akkor tennék lehetővé, ha a tervezett beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítené a kormány, amelyre nem vonatkoznak a helyi építésügyi szabályok, vagyis a tervek megvalósításába a város nem szólhat bele. Azt azonban nehéz elképzelni, hogy egy lakóparkot nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánítsanak.

A volt szovjet laktanya területének kármentesítése
A volt szovjet laktanya területének talaja jelentős mennyiségű rákkeltő és idegrendszert károsító anyagot, klórozott szénhidrogén-szennyeződést tartalmaz, a 2018-as vizsgálatok szerint az egészségre különösen nagy kockázatot jelentő vinil-klorid területi kiterjedése növekedett. A déli vízbázis kútjait is veszélyeztető szennyeződés felszámolását sokáig halogatták, de végül 2022 januárjában elkezdődött a kármentesítés. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság által kötött vállalkozási szerződés szerint a kármentesítésnek 2023 november végére kell befejeződnie.

(Borítókép forrása: Medveczki Tamás / SzeVi)