Napelempark, energetikai korszerűsítés, energiaközösségek létrehozása. Ezek voltak a legfontosabb elemei annak a tavaly ősszel indított közös fejlesztési programnak, amelynek eredményeként csütörtök délelőtt a Graphisoft Parkban aláírták a Városokkal a városokért (European City Facility – EUCF) energetikai pályázat együttműködési megállapodását a főváros harmadik és negyedik kerületének vezetői, valamint Szentendre polgármestere.
A három település közös projektjét vezető Óbuda-Békásmegyer polgármestere, Kiss László, arról beszélt, ritka az olyan együttműködés, mint a mostani, pedig együtt biztosan könnyebb a három önkormányzatnak eredményt elérni, mintha egyedül próbálkoznának. A pályázat most lezárult szakaszáról elmondta, hatvanezer euró értékben készítettek elő olyan energetikai beruházásokat, amelyek segítségével fenntartható pályára kerülhetnek az érintett települések. Kiemelte, Óbuda-Békásmegyeren 58 lakóépület, 14 középület és más épületek energetikai korszerűsítése valósulhat meg uniós támogatással, amennyiben megnyílnak a pályázati források.
Ez az út vezet a 21. századba
A tervezett beruházások megvalósulása esetén jelentősen csökken majd a fosszilis energiahordozók felhasználása, valamint a károsanyag-kibocsátás, illetve hatékonyabb lesz az energia felhasználása. Hangsúlyozta, a mostani együttműködés eredményeként akár közösen, akár egyénileg is pályázhatnak majd az önkormányzatok a fenti célok megvalósítására.
Déri Tibor, Újpest polgármestere olyan projektnek nevezte az EUCF pályázatot, amely a 21. századba vezeti át az együttműködésben résztvevő településeket. Kiemelten fontosnak nevezte, hogy a pályázati elképzelések nemcsak önkormányzati és más középületek energetikai korszerűsítését célozzák, hanem abban helyet kap a lakóépületek modernizálása is. Hozzátette, miután a kerületben negyvenezren élnek régi panellakásokban, igencsak időszerű azok energetikai korszerűsítése.
Az energetikai korszerűsítés felére is csökkentheti a költségeket
Annál is inkább fontos lenne ezen épületek energetikai átalakítása, mert akár 40-60 százalékkal csökkenthető így az energiafelhasználás. A tervezett beruházások nemcsak a meglévő gázkazánokról és a távfűtésről való leválást segítik elő, de jelentős mennyiségű napenergia felhasználást is lehetővé tesznek. Reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány és az Európai Unió egyaránt komolyan gondolja az ilyen jellegű beruházások finanszírozását, mert ezek által valóban komoly eredményeket lehet majd elérni.
Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere az együttműködésről elmondta, élő a kapcsolat a két budapesti kerület és Szentendre között, hiszen a szentendreiek sok hivatalos ügyet a két kerületben tudnak elintézni, sok óbudai és újpesti pedig Szentendrén talál színvonalas programot, érdekes látnivalót. Ezen túlmenően a hasonló gondolkodás, a közös felelősségvállalás is összeköti a három települést.
Meg kell teremteni az energiaközösségek jogszabályi hátterét
– Erre a közös felelősségvállalásra épül az a szentendrei elképzelés, amelynek egyik fontos eleme az a rekultivált hulladéklerakó területére tervezett napelempark, amely a jövőben létrehozandó energiaközösség alapja lehet. Ezt egészíti majd ki a fűtőmű korszerűsítése, és ezzel alakul ki az az energiaközösség, amely több alternatívát biztosítva valósítja meg a valódi, fenntartható rezsicsökkentést – magyarázta a célokat a polgármester.
Fülöp Zsolt hangsúlyozta, amennyiben létrejön a napelemparkra alapozott energiaközösség, akkor az általa biztosított – a fosszilis energiahordozók által termeltnél olcsóbb – elektromos áramhoz juthatnak azok a szentendreiek is – akik anyagi okokból, vagy a belvárosban érvényes korlátozások miatt – nem tudnak napelemet elhelyezni házuk tetején. A polgármester szerint másik előnye lehet ennek a megoldásnak, hogy akár a családi házaknál is el lehet helyezni tárolókapacitást, és így a napelempark által nappal termelt olcsó energiát este tudják felhasználni a háztartások.
Fülöp Zsolt arról is beszélt, hogy a jelenlegi szabályozási környezet még nem teszi lehetővé energiaközösségek működését. Fontosnak nevezte olyan érdekeltségi rendszer kialakítását, amelyben az energiatermelők, az energiaközvetítők, az energiaelosztók és az energiafelhasználók mindannyian megtalálják számításukat.
