Czóbel Béla (1883–1976) emlékkiállítása nyílik május 30-án a MűvészetMalomban a művész hagyatékának jelentős részét őrző szentendrei Ferenczy Múzeum rendezésében. Ehhez hasonló szélesebb kitekintésű, a festőművész teljes életművét áttekintő kiállításnak Magyarországon legutoljára 1971-ben, a Műcsarnok adott otthont.

Neves külföldi és hazai köz-, illetve magángyűjteményekből való kölcsönzések révén a közönség újra együtt láthatja Czóbel Béla jól és kevésbé ismert vagy régen látott műalkotásait. A több mint hét évtizedet átívelő munkásságot közel 180 műalkotás reprezentálja, köztük olyanok is, amelyek a legfrissebb kutatások során kerültek elő.
Czóbel Béla a 20. századi modern magyar művészet egyik kimagasló alakja volt, aki már az 1900-as évek első évtizedében nemzetközi ismertséget szerzett, amikor Párizsban a fauve-okkal együtt állított ki, és ekkoriban barátkozott össze – többek között – Picassoval, Braque-kal, Modiglianival, Dunoyer de Segonzac-kal. Francia kapcsolatai mellett több szállal kapcsolódott a hollandiai, majd a német képzőművészeti élethez, elsősorban a német expresszionista művészekkel rokonszenvezett.
A francia fővárosból visszatérve, Nagybányán az új törekvésű festőgeneráció, a „neósok” példaképe lett. Ezzel kapcsolatban írta róla egykori kortársa, Kállai Ernő: „Czóbel sokat köszönhet Párizs festői kultúrájának, és sokat köszönhet az új magyar festészet elindulása Czóbelnek”. Hamarosan új kifejezési módokat kutatva, az 1911-től Nyolcak néven ismertté vált rövid életű avantgárd művészcsoport, majd az 1924-ben megalakított progresszív szellemiségű KUT (Képzőművészek Új Társasága) művésztársaság tagjai között találjuk. 1936-ban jött először Szentendrére, a világháború alatt ez lett állandó tartózkodási helye, majd Párizs mellett a második otthona.
A kiállításon nyomon követhetjük a müncheni és nagybányai évektől induló több évtizednyi pályaképet, amely Párizs mellett jelentős belga, holland, német városokhoz és vidékekhez vagy művésztelepekhez, illetve hazai tájakhoz, majd egyre gyakrabban Szentendréhez kötődik. A tájképek, csendéletek és aktok mellett a művész barátait, köztük a korszak jelentős műgyűjtőit megörökítő portréi is megtekinthetőek lesznek.
A kiállítást dokumentáló 220 oldalas katalógus a művész különböző korszakaiba adnak betekintést, elősegítve a teljes oeuvre tudományos feldolgozását.

A kiállítást megnyitja: Halász János kultúráért felelős államtitkár.
A kiállítás kurátorai: Kratochwill Mimi, Barki Gergely, Jurecskó László, Bodonyi Emőke.
Fővédnök: Lázár János államtitkár.