Kiváltság-e a komolyzene? Élvezhető-e olyan emberek számára is, akiknek nincs előképzettsége, akiket nem Papageno altatott és az Éj királynője borzongatott kicsi korában? Dr. Vadász Dánielnek, az Operettissima Kft. igazgatójának meggyőződése, hogy a komolyzene mindenkié, csak meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy az emberek találkozhassanak vele, és a gyerekek megkapják azt a kezdeti impulzust, ami megnyitja őket a zenének.

Ennek kitűnő példája a Virtuózok című televíziós műsor, ami magyar fejlesztés, – Vadász Dánielnek oroszlánrésze volt a megvalósításában –, amivel a képernyők elé szegezte a fél országot. Csodálatos tehetségeknek adott lehetőséget arra, hogy a muzsika révén kiteljesedjenek, és ráléphessenek arra az útra, amit végigjárva a maguk teremtette értékekből tudnak adni a többi embernek, és megszólaltatni azt a nyelvet, amelyen Isten beszél az emberekhez. De a művészetről hiba lenne azt gondolni, csak a tehetséges embereké. Isten nyelvét érti mindenki, de azért nem árt tanulni.

A KlasszŐra július 17-én az idei Szentendrei Teátrum és Nyár programjának egyik legizgalmasabb eseménye, és bizonyos fokig továbbgondolása a Virtuózoknak, hiszen a zenét viszi közel az emberekhez. Leonard Bernstein, a zseniális zeneszerző és karmester találta ki a műfajt, amelyben nem csak eljátszotta a darabokat a fiataloknak, hanem meg-megállt közben, és elmagyarázta nekik, hogy mit hallanak, mit jelentenek az egyes zenei motívumok, mitől szép, hogyan szólítja meg a szívet. Valami ilyesmi lesz a KlasszÓra is. Három Junior Primissima-díjas ifjú művész, Karasszon Eszter csellón, Demény Balázs zongorán, valamint Kruppa Bálint hegedűn adnak közös koncertet, Tóth Endre zenetörténész mesél és elvarázsol. A főszereplő a zenetörténet legtüneményesebb zeneszerzője, Wolfgang Amadeus Mozart. A szervezők azt szeretnék, ha a KlasszÓrákból országos sorozat lenne, és a legkisebb falvakba is eljutna a muzsikáról való beszélgetés. A szentendreiek annyira szerencsések, hogy a Ferenczy Múzeum udvarán elsőként lehetnek résztvevői és élvezői KlasszÓra-sorozat nyitó beszélgetésének.

A bel canto szép éneklést jelent, a 17-18. században volt a legnépszerűbb, elsősorban a Nápoly környéki operaiskolákban. Talán a legbájosabb komolyzenei műfaj, igazi nyáresti bűvölet, különösen Kolonits Klára előadásában a Városháza udvarán, augusztus 13-án. Kolonits Klára 1995-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. 2002 óta az Állami Operaház énekese. Megnyert számos hazai és nemzetközi énekversenyt, a világ legrangosabb színpadain bizonyította tehetségét, a bel canto mellett rendszeresen fellép oratóriumok szólistájaként is.

– Kezdő énekesként, a debreceni Csokonai színházban volt szerencsém egy színpadon állni Kolonits Klárival, és már akkor is elbűvölt a hangja tisztaságával, érzékenységével és hajlékonyságával – idézi fel az emlékeit Vadász Dániel. – És akkor nem is beszéltünk Klári káprázatos szépségéről. Azt hiszem, Klári művészete most van igazán virágában. Bel Canto Reloaded című lemezének bemutatóján megszólalnak Donizetti, Bellini, Rossini és Verdi áriái, s közben életre kelnek a jellegzetes olasz női operakarakterek a hamvas ifjú lánytól az összetört szívű, mindent megélt asszonyig.

Farkas Adrienne