2022. július 7., 21:28

„Hogyan meséljük el Szentendrét?” címmel rendezett szimpóziumot az önkormányzat 2022. július 6-án. Az előadók arra kerestek választ, milyen stratégia mentén lehet a múlt értékeit megőrizve a 21. század kihívásait kielégítő módon felépíteni Szentendre brand stratégiáját.

Fülöp Zsolt polgármester bevezetőjében arról beszélt, olyan feladatot vállalt az önkormányzat, amely választási ciklusokon átívelő, hiszen Szentendre történetének közös origóját kell megtalálni. Különböző álláspontokat kell egyeztetni, és olyan stratégiát találni, amely egységes koncepcióban szintetizálja a természetszerűleg eltérő elképzeléseket. A polgármester hozzátette, biztosan lesznek nézeteltérések, viták, de egy ekkora feladat elvégzése során ez természetes.

– Szentendrén mindenkinek megvan a maga története, minden egyes itt élőnek, az intézményeknek, a művészeknek. Ezeket a történeteket kell közös történetté gyúrni, ezekre a közös értékekre kell felfűzni a Szentendréről szóló mesét.

Szentendrét érteni, ismerni és szívből szeretni kell

Lang András, az önkormányzat kulturális bizottságának vezetője elmondta, a mostani esemény örömteli kezdete egy hosszú folyamatnak, amelyben mindenkinek együtt kell dolgozni, hogy sikeresek legyünk, mert „egy brandünk van, az Szentendre”. Ekler Dezsőt, a győri egyetem tanszékvezetőjét idézve arról beszélt, mindenekelőtt arra van szükség, hogy megmutassuk értékeinket. Kiemelte, nem kell kitalálni Szentendrét, sokkal fontosabb, hogy elmondjuk, nekünk mit jelent Szentendre. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, össze kell fogni, olyan marketingtervet kell készíteni, majd azt jól kommunikálni, amely megmutatja: csak a múlt és jelen értékeit összehangolva tudjuk megteremteni a jövő Szentendréjét. Végül elmondta, a mostani szimpózium eredményeinek ismeretében ősszel egy nagyobb konferencia keretében ismét összehívják mindazokat, akik szeretnének tenni Szentendréért.

Vincze Ottó Munkácsy-díjas képzőművész arról beszélt, hogy a pilisi hegyek és a Duna ölelésében, Szentendrén találkozott a bizánci és a nyugati kultúra, amit a helyi művészet is megörökített. Mindez a városról alkotott képnek éppen úgy fontos része, mint a hely szelleme, amit a képzőművészek mellett olyan személyiségek képviselnek, mint például Hamvas Béla. Utalt Szentendre filmtörténeti szerepére és említést tett arról is, hogy Krasznahorkai László egy korai művében, a Kegyelmi viszonyokban, mégha nem is nevesítetten, de tettenérhető Szentendre számos helyszíne. Kiemelte, a jelenkor a szentendrei művészet múltjának folytatásáról szól, vagyis évszázados folyamatba illeszkedik. Ez a folyamat akkor válik tökéletessé, ha megfelelően tudjuk azt artikulálni Szentendre Brand stratégiájában.

Török Katalin Pro Urbe díjas történész, néprajzkutató, várostörténész azt emelte ki, hogy a sikerhez azt a gazdag emberi tartalmat kell felidézni, amelyet Szentendre évszázadok alatt felhalmozott. Annál is inkább fontos ez, mert aki nem érti Szentendrét, az nemigen tud mit kezdeni vele. Szentendrét érteni, ismerni és szívből szeretni kell. Ahhoz hogy ez valósággá váljon, el kell mesélni az érdeklődőknek, hogy Szentendre egy van, ahol a történelem sok értéket rétegzett egymásra. Ebben a mesében nem időrendben kell haladni, hanem hiteles forrásokból hitelesen átadni az életszerű, életszagú történeteket.

Benkovits György, a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke arra emlékeztetett, hogy az itt letelepedett dalmátok mindig alulról nézték a prosperitást. Ők rendre szőlőmunkásokként dolgoztak, majd később a templomépítés idején érkeztek újabb csoportok. Szentendrei történetükhöz hozzátartozik, hogy az első világháború idején erőszakos magyarosítás indult, amikor a dalmátok levették nemzetiségi ruháikat, sok ünnepüket már nem ünnepelték meg, de szerencsére néhány – az Ivan dan vagy a szüreti felvonulás – megmaradt. A dalmát konyha hasonlít az olaszra, de a keletire is, azonban ide is beszivárgott a szegénység, ez a magyarázata annak, hogy kényszerből a lisztben szegény ételek lettek népszerűek.

El kell dönteni, kinek, mit mesélünk

Vukovits Koszta művészettörténész, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye Múzeumának igazgatója szerint nagyon fontos eldönteni, kinek és mit mesélünk. Azokkal, akik ismerik a város magyar történetét, Szentendre szerb történetét és hagyományait kell megismertetni. Az ide érkező szerbeknek viszont, akik nem ismerik a város magyar történetét, az itteni művészeti életet kell elmesélni. Emlékeztetett, a 18. században egyszerre hét ortodox templomot is építettek a városban, amelyek közül három ereklyeőrző templom volt. Úgy véli, fontos lenne a Pest megyei Levéltárból előbányászni a két nép közös szentendrei történetéről szóló dokumentumokat. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy meg kell alkotni a stratégiát, de ezzel nem fejeződött be a munka, mert azt folyamatosan karban kell tartani, tovább kell fejleszteni.

Prosek Zoltán művészettörténész, a Ferenczy Múzeumi Központ (FMC) igazgatója elmondta, az FMC brand építése már zajlik, amelyet össze kell hangolni a város brandjének építésével. Fontosnak nevezte annak a látogatóközpontnak a létrehozását, amely segítheti, hogy az ide látogatók azokba az intézményekbe menjenek be, amelyeket a város és az FMC szeretne. Olyan többfunkciós városközpontra van szükség, amely képes kezelni a turizmus különböző fajtáit: a lassú turizmust, a minőségi turizmust, a különleges turizmust és a kulturális turizmust. Olyan megoldást kell találni, amely trendkövető, kedveli az újat, de ragaszkodik a régihez. A brand akkor lesz sikeres, ha megvan a gazdasági háttér, és bőven van mondanivaló, olyan stratégiát kell kiépíteni, amely mindenki számára elfogadható.

Tóth Máté, a Pest Megyei Hamvas Béla Könyvtár igazgatója az intézmény birtokában lévő könyvek, dokumentumok és egyéb kiadványok fontosságára hívta fel a figyelmet, illetve arra, hogy azok jó alapot jelenthetnek a stratégia elkészítéséhez. A helytörténeti adatok a helyiekhez beszélnek, de érdekesek lehetnek az ide látogatók számára is. A birtokukban lévő, talán a százezres számot is elérő fényképvagyonból tízezret már digitalizáltak, de ebben a tekintetben is van még bőven munka. Több mint ötezer cikket őriznek, negyven saját kiadványuk van. Probléma, hogy a helytörténeti gyűjteményt már feldolgozták ugyan , de nem mindent megfelelően, ezen is javítani kell. Fontosnak tartja, hogy igénybe vegyék a szentendrei közösség segítségét. Egyrészt a további képek, dokumentumok begyűjtésében, másrészt a feldolgozásuk segítésében: például felismerni, hogy egyes képek pontosan kiket és mit ábrázolnak.

Lőrinczy György, a Szentendrei Teátrum igazgatója arról beszélt, hogy a brand maga a magas színvonal. Emlékeztetett, látogató bőven érkezik a városba, a mi feladatunk a szórakoztatás, a műveltség emelése. Fontosnak nevezte, hogy a helybéliek nem akarnak a fővárosba menni színházba, számukra itt kell megteremteni a kulturált szórakozás lehetőséget. Különös tekintettel azokra, akik egyszer mennek színházba: ők itt tegyék azt meg, ne menjenek máshova. Szerinte olyan színházi előadásokra van szükség, amelyek kötődnek a szentendrei művészethez, akár témában, akár helyszínben. Időben, térben össze lehet például hangolni a kiállításokat a színházi programmal: ha kijött a látogató egy kiállításról, nézze meg a színházi előadást, amelyet akár térben is közel lehet hozni. Utcára kell vinni a programokat, ahol azok egymást erősítik. Az is elképzelhető például, hogy egy kajaktúra szentendrei megállójánál szépíró olvas fel művéből, vagy ott szól a zene, oda telepszik a színházi előadás.

A cél: egységes koncepció és egységes kommunikációs stratégia 

Krizbai Éva népművelő, várostörténész arra emlékeztetett, hogy ma már a városban lakóknak alig ötöde rendelkezik szentendrei gyökerekkel, az átlagos képzettség viszont nagyon magas. A statisztika azt mutatja, az itt élők negyven százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ez egyrészt magas tudásszintet jelez, ugyanakkor annak veszélyét is felveti, hogy nagyon nehéz konszenzust teremteni. Kiemelte, minden 57. szentendrei valamiféle művészettel foglalkozik, ugyanakkor a fiatalabb generáció kevéssé ismeri a művészeket, múzeumokat. Mindez azt jelenti, szervetlenül fejődött a város, jelentős az itt élők ismerethiánya. Hozzátette, nem kell kívülről hozni példákat, Szentendrén van bőséggel érték, csak újra fel kell fedezni azokat.

Szabó Ádám marketing- és brandmenedzser megjegyezte: a szimpózium előadásai ismeretek tömegét adta számára, amely segíti munkáját. Látja az összefüggéseket és az egymásnak ellentmondó véleményeket, amelyek felismerése segíti a brandépítést. Hangsúlyozta: ő mint szakember csak a struktúrát tudja jól összerakni, azt tartalommal a szentendreieknek kell megtölteni. Felhívta a figyelmet, a kialakított szabályrendszert szigorúan be kell majd tartani, mert ott kezdődnek a problémák, amikor valaki ki akar ezek alól bújni. A munka eredménye, ha azt jól végzik el, egységes koncepció és egységes kommunikációs stratégia lesz, amelyben mindenki tisztában lesz vele, kinek, mikor, mit kell mondani, hogy sikerüljön jól elmesélni Szentendrét.

Zárszavában Fülöp Zsolt polgármester elmondta, a korábbi szentendrei stratégiák egyike sem veszett kárba, mert azok hibáit most hasznosítani lehet. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, biztos lesznek fájdalompontok, amelyeket pontosan meg kell határozni, hogy kezelni lehessen azokat. Hozzátette, a birtokunkban lévő adatokat felhasználva a szentendreieknek kell a tartalmat megszülni. A végeredmény pedig szellemi pezsgést, kreativitást jelent majd, mindenkinek meglesz a maga „aha” élménye. Fontos azonban a fegyelem, hogy tartsuk magunkat a megszületett stratégiához. Végül arra kért mindenkit, hogy töltse ki a témában született kérdőívet, majd annak kitöltése után – javasolta – üljenek le újra beszélgetni.

Vegyen részt Ön is a Szentendrét elmesélő kalandban, 2022. július 31-ig töltse ki az online kérdőívet! Mindössze pár perc, a kérdőív elérhető a szentendre.hu/hogyanmeseljukel/kerdoiv oldalon.

FOTÓ: Bellai László

« 2022. december » loading...
h K s c p s v
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
sze 07

P’Art Mozi – filmszínházi programok

2022. 01. 01. - 2029. 12. 16.
sze 07

Advent Szentendrén

2022. 11. 26. - 2023. 01. 08.
sze 07

Bubán Róza: Kontraszt – kiállítás

2022. 12. 02.. 18:00 - 2023. 01. 09.. 18:00
sze 07
sze 07

Csontó Lajos: Egybeesés – kiállítás

2022. 12. 03.. 08:00 - 2023. 03. 31.. 17:00
csü 08
pén 09
szo 10

Adventi kézműves délelőtt

december 10.. 10:00 - 12:00
pén 16

Karinthy Ferenc: Dunakanyar

december 16.. 18:00
szo 17
szo 17
pén 30

Karinthy Ferenc: Dunakanyar

december 30.. 18:00
szo 31

Óévbúcsúztató séták a belvárosban

december 31.. 11:00 - 14:00