Beszélgetés Verseghi-Nagy Miklóssal, a Fidesz polgármesterjelöltjével az Otthonunk Szentendre című újságban:

Verseghi-Nagy Miklós indul polgármesterjelöltként városunkban az őszi önkormányzati választásokon, miután a Fidesz helyi és országos vezetése egyetértésben döntött jelöléséről. Polgármesterjelöltünket arról is kérdeztük, miért van szüksége a városnak váltásra, és milyen Szentendrét képzelne el öt év sikeres városvezetés után.  

Az augusztus 20-ai ünnepségen találkoztunk. Mit jelent Önnek augusztus 20-a?

Édesapám nemesi családból származik. 1951-ben a röjtökmuzsalyi kastélyból telepítették ki őket Tiszasülyre, egy tanyára. Sokat mesélt ezekről az időkről. Arról, hogy hogyan tartották meg az embertelen körülmények között is a kultúrájukat, az identitásukat és az értékrendjüket. Egyik napról a másikra mindenüket elvesztették, de lélekben nem sikerült megtörni őket. Számukra augusztus 20-a az államalapító szent király ünnepe volt akkor is, amikor mások a kommunista alkotmányt ünnepelték. Megőrizni hagyományainkat és értékeinket a legnehezebb körülmények között is: számomra ezt jelenti augusztus 20.

A családon túl is érvényes üzenet…

Valóban. Ha jobban belegondolunk, ez tart meg minket nemzetként immár ezer év óta itt a Kárpát-medencében, és ez tart meg olyan közösségeket, városokat, mint Szentendre.

Ha már Szentendre… a helyi Fidesz két ciklus után döntött úgy, hogy új városvezetővel képzeli el a város jövőjét. Mit gondol miért?

Egy hosszú ideje érlelődő döntésre került most pont. Bár az előző 25 év is szép korszaka volt Szentendrének és folyamatosan fejlődött a város, de mégsem tudta azt a meghatározó szerepet betölteni, amit országosan vagy akár nemzetközi viszonylatban is betölthetett volna. Sokan érezzük úgy, mintha a városban megállt volna az idő, és a városvezetés csak egy helyben topogna, kétségbeesetten keresve a kivezető utat. A felelősen gondolkodó szentendreiek ezt elégelték meg. Megtisztelő, hogy a jövőt velem képzelik el. Minden erőmmel azon leszek, hogy méltó legyek a bizalomra.

A helyi politikában eddig háttéremberként vett rész. Felkészültnek érzi magát arra, hogy az első sorokban, a „nagypolitikában” is hatékonyan képviselje a város érdekeit?

Másképp nem is vállaltam volna a jelölést. Tevékenykedtem felügyelőbizottsági elnökként a városi szolgáltatónál, illetve vezettem a környezetvédelmi munkacsoportot is, így tisztában vagyok azzal, hogy hogyan működik a helyi politika, hogyan születnek a döntések. Mérnöki-vezetői pályafutásom során dolgoztam multinacionális óriás-vállalatnál, közepes méretű vállalat csoportnál és a közszférában is. Irányítottam műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, humán és stratégiai területeket. A vezetői tapasztalataimat nem csak könyvekből szereztem, hanem a gyakorlatban. Tudom, hogy Szentendre előtt a következő években hatalmas lehetőségek állnak. Ezek kiaknázásához határozott vezetőre van szükség, aki alkalmas arra, hogy döntéseket hozzon és azokat végre is hajtassa, aki képes együtt gondolkodni az ország vezetésével és képes meghallani azok hangját is, akik segíteni akarnak!

Kikre gondol?

A szentendreiekre. Aktívan részt veszek a helyi civil életben, többek közt a plébániai szolgálat révén is. Mindennap megtapasztalom, hogy a helyiek kreativitása és tenni akarása példaértékű. Az emberek tele vannak ötletekkel, de a városvezetés mintha bezárkózott volna, és nem csatornázza be ezeket a gondolatokat. Az engem támogató Fidesz-KDNP már önmagában is egy nagy és erős szövetség, de ennél sokkal szélesebb társadalmi összefogást tűztem ki célul. A városnak és az önkormányzatnak újra egymásra kell találnia, a civilekben rejlő erőforrásokat nem hagyhatjuk elveszni.

Ötletből valóban nincs hiány, de a kivitelezésből mintha kevesebbet látnánk…

Mert nincs valódi gazdája a városnak. Mindenekelőtt egy csendes, de hatékonyan működő hivatalra van szükség, ahol szabályozott folyamatok mentén, szigorú számonkérés és teljesítményértékelés mellett zajlik a munka, és a jól végzett munka elégedettségével mehetünk majd minden nap haza. Ez most nem így működik. És nem azért, mert az apparátus nem alkalmas erre, hanem azért, mert idejétmúlt struktúrák és mechanizmusok gátolják a működést, így soha semminek nincs felelőse és következménye. Nem az alkalmazottakkal van a baj, hanem a folyamatokkal, döntési mechanizmusokkal, szervezeti struktúrákkal. Ebből fakadnak az állandóan elodázott döntések, és ennek a végeredményét látja a szentendrei polgár, aki joggal teszi szóvá, hogy a belvárosban omlik a vakolat, a várost felveri a gaz, és ott ahol már nincs turistaforgalom, minden csupa szemét. Ráadásul még az ügyfélszolgálattól sem kap érdemi válasz. Ideig-óráig elevickél így egy város, de hosszú távon ez nem vezet sehová.

Ön szerint miért alakult ez így?

Mert a város, így a közösség érdekeivel szemben többször az egyéni érdekek kerekedtek felül. Ha bizalmat kapok, akkor az egyik első dolgom lesz egy teljes körű és alapos átvilágítás elrendelése, és az esetlegesen feltárt anomáliák felelőseinek számonkérése. A veszteséget okozó pénzcsapokat el kell zárni. Ahogy most látom, a korábbi városvezetéseknek vannak morális adósságai, de ezek rövidtávon kezelhetőek, így elsősorban nekem a jelenre és a jövőre kell koncentrálnom. Lesznek döntések, melyeket a – korábbiaktól eltérően – én bizonyosan nem fogok meghozni, de vannak olyan ügyek és kérdések, amelyekben – a korábbiaktól eltérően – én egyértelmű és határozott döntést fogok hozni.

Hol látja a kitörési pontokat?

A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus nagy lehetőségeket tartogat az önkormányzatok számára. A pályázati úton megszerezhető uniós támogatásokat nem szalaszthatjuk el, ha a városi beruházásokról gondolkodunk. Ehhez egy professzionális pályázat-előkészítő és projekt-menedzsment csapat szükséges, melynek minél hamarabb munkába kell állnia.

Meg kell erősítenünk Szentendre regionális vezető szerepét. Továbbra is stratégiai ágazatként tekintek tehát az idegenforgalomra. Szentendre sajnos még mindig csak egy állomása a Budapestről induló csoportoknak, akik jellemzően fél-egy napot töltenek nálunk. Arra kell törekednünk, hogy az ide látogató vendégeket hosszabb időre városunkba tudjuk csábítani. Ehhez megfelelő programokat kell biztosítanunk, az eddigieknél jobban kell kiaknáznunk a Duna-partban rejlő lehetőségeket, és fejlesztenünk, bővítenünk kell vendéglátóhelyeinket. A magánszálláshelyek kialakításának támogatásával új munkahelyeket és plusz bevételt teremthetünk sok szentendrei család számára.

Új lendületet kell adnunk az infrastruktúra-fejlesztéseknek is egy következetes program elindításával, amelynek keretében minden évben érezhető mennyiségű és jó minőségű utat, járdát tudunk építeni, minőségileg felújítani, illetve közparkot, játszóteret létesíteni. Erre minden évben jelentős forrást fogunk biztosítani, ezáltal a város minden pontján elindul a lepusztult lakókörnyezet rehabilitációja, gondozottabbá válik a város.

Öt év múlva egy sikeres polgármesteri ciklus után milyen Szentendrével lenne elégedett?

A vízióm egy pezsgő életű, lüktető és vonzó Duna-parti város, ahová nem csak egy délutánra ugranak ki az emberek. Ahol megtalálja a számára értékes időtöltést az itt élő fiatal és az ide érkező nyugdíjas turista, ahol újra jár a konflis a belvárosban, a sétálókat térzene szórakoztatja, és nem kell derékig érő gazon és elszáradt fagyalbokrokon átgázolni ahhoz, hogy lejussunk a folyópartra. Egy olyan várost képzelek el, amelynek felelős gazdája a polgármesteri hivatal, ahol mindenki úgy érzi, hogy meghallgatták őket, hogy ők is hozzátettek valamit a város fejlődéséhez. Igazán ugyanis az emberi kapcsolataink jelentik az otthonunkat. Egy olyan települést látnék szívesen, amelyről az itt élőknek mindig egy mondat jut eszükbe: Otthonunk és büszkeségünk, Szentendre.

Forrás: Otthonunk Szentendre