Szentendre Város Önkormányzata a Magyar Kultúra Napján a Magyar Alkotóművészet NKft-vel (MANK) közös rendezvényt szervezett a „Tisztelet az Alapítóknak – 90 éve Szentendrén, 1926-2016” című kiállítás megnyitásával.

A kiállítás a Művésztelep alapításának évfordulójára emlékeztet, a Művésztelepen ma, illetve a közelmúltban alkotó művészek képeit középpontba helyezve. A város méltán híres a Művésztelepről, és a kerek évforduló megfelelő apropó volt a közös ünneplésre, amelynek napjául a Magyar Kultúra Napját választották a szervezők.

Az ünnepet Hóvári János, a MANK főigazgatója nyitotta meg köszöntőjével, majd a közönség együtt énekelte a Himnuszt Tímár Sára énekművésszel.

A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én. Az eredeti kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. „A magyar Himnusz a nemzet első számú imája: összetartó, összekovácsoló erő, egy pecsét, amely egyértelműen jelzi, mi magyarok vagyunk bárhol is hangozzon fel a himnuszunk.” – mondta köszöntőjében Verseghi-Nagy Miklós, a város polgármestere. Wass Albertet idézte, aki szívbemarkolóan írta le, milyen fontos ez a határon túl élőknek:

„Ti budapesti magyarok, s ti többiek, Alföldön és Dunántúl: tudjátok ti, mi az, a himnuszt énekelni? Halljátok templomban, iskolában, ünnepélyen, gyűlésen, mindig. Gyermekeitek az iskolában tanulják. A mi fiataljaink nem hallották soha. Csak néha rádión, ha hozzájutottak, figyelték áhítattal és imádkozó szívvel a bűvös dallamot, melynek szavát csak elgondolni tudták, nem megérteni. Ha valaki mégis tudta s énekelte: bajt szerzett vele magának, családjának, falujának. Aki tudta is, magában tartotta. De élt a himnusz mégis! Tudták, hogy van és tudták, hogy imádság.”

Január 22. a himnuszra való emlékezésen túl a kultúra napja, idén városunk imázsával összhangban a festészet állt a középpontban, és azok az emberek, akiknek Szentendre a „festők városa, illetve művészetek városa” jelzőt köszönheti. Török Katalin művészeti író kiállítás-megnyitó beszédében felidézte az alapítókat, a Régi Művésztelep hőskorát, és tisztelgett a ma alkotó művészek előtt is. A közös ünnep és rendezés szép példája a városi összefogásnak: az Önkormányzat és a MANK felismerte, hogy közös érdek a város nevének, hírnevének öregbítése, erősítése.

A műsor végén Tímár Sára népdalénekes és Zimber Ferenc cimbalom művész – mindketten Junior Príma díjasok – népdalokat adtak elő, köztük egy születésnapi köszöntőt a Régi Művésztelepnek ajánlva.