Októberben két delegáció látogatásával folytatódott a testvérvárosi kapcsolatok építése. A kulturális delegáció Erdélyt mutatta be a szentendrei diákoknak, az önkormányzati küldöttségek tárgyalásán pedig a gazdasági kapcsolatok fejlesztése volt a fókuszban.
A koronavírus járvány elcsendesülését követően újra aktívabbá válhatott a kapcsolattartás a határon túli testvérvárosokkal. A Bethlen Gábor Alapkezelő három pályázatán nyert kormányzati támogatásoknak köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy Szentendre új gazdasági együttműködési lehetőségeket keressen, illetve kulturális csereprogramot alakítson ki Kézdivásárhellyel, de a Zilah városával meglévő kapcsolatok erősítése is valósággá válhat. Miután a kézdivásárhelyi kulturális csapat és az önkormányzati delegáció látogatása egy időre esett, több programon is közösen vehettek részt.
Erdéllyel ismerkedtek a diákok
A kulturális delegáció tagjai október 20. és 26. között a szentendrei középiskolásoknak tartottak élménypedagógiai foglalkozásokat. A program előkészítésénél fő elv volt, hogy a diákok tapasztalati tanulásra alapozottan kapjanak betekintést Erdély, és azon belül is Székelyföld történelmébe és hagyományaiba. Az anyagot a pszichológusként és trénerként is tevékenykedő Orbán Imola és Orbán Ágota készítették elő. Csüdör Katalin kulturális szakreferensként és könyvtárosként pedig tartalmi kiegészítéseivel segítette a foglalkozás anyagának összeállítását.
A műhelygyakorlat kezdetén a diákok egy hatalmas kék ponyvával találták szemben magukat, amellyel — utalva a székely zászló kék színére — a székely kincstárat takarták le. A tanulók persze a kék szín által kínált más értékekre is asszociálhattak. A játékeszközön kivágott lyukak a székelyföldi régiókat szimbolizálták, így a ponyva egyúttal vaktérképként is működött. A történelmi események, illetve a székely nép jellemvonásait összehasonlító beszélgetésnél a lyukak újabb szimbolikus értéket képviselhettek.
A foglalkozás során a diákok népművészeti alkotásokkal, mesékkel, népzenével, népdalokkal, és persze tánclépésekkel is ismerkedhettek, amelyek mind-mind segítséget nyújtottak a székelyek hit- és lelkivilágához való közelebb kerüléshez, egyben utat mutattak az önmagukkal kapcsolatos kérdések megválaszolásához. Mennyire van igényünk az önállóságra? Mikor álljunk ki önmagunkért? Történtek olyan események az életünkben, amelyek meghatározóan formálták a személyiségünket? A foglalkozásokon az élet- és történelmi események hatásainak közös útját is nagy érdeklődéssel tárták fel a gyerekek.
Cserépkályhák, népdalok, néptánc
A kézműves program során a résztvevők a késő reneszánsz erdélyi cserépkályhák mintázatával és hangulatával ismerkedhettek meg. Majd a virág motívumok lenyomatait levegőn száradó gyurmából készítették el és vihették haza a diákok. A kézdivásárhelyi vendégek számára hatalmas értéket képviselő mintákat a város szülötte, László Károly keramikus készítette. A népdalok világába Biszak Beáta, a Bod Péter tanítóképző tanulója vezette be a szentendrei középiskolásokat. A műhelygyakorlat összeállítói fontosnak tartották, hogy a programban legyen olyan részt vevő is, aki kortársként tud szólni a fiatalokhoz. A néptánc foglalkozás is nagy népszerűségnek örvendett, a lépéseket Kádár Elemér tanította a diákoknak.
A komplex intellektuális és érzelmi élményeket kínáló műhelymunkán a Móricz Zsigmond Gimnázium, a Szentendrei Református Gimnázium, és a Petzelt József Szakképzőiskola és Technikum diákjai vettek részt.
A delegációk számára a Szentendre Nemzetközi Kapcsolatainak Egyesülete (SZNKE) szervezett kulturális és rekreációs programokat. A Skanzenben tett látogatás után Krizbai Éva várostörténésszel tekinthették meg Szentendre műemléki kincseit, de egy budapesti városnézés és a Rajkó Zenekar Vigadó-beli koncertje is színesítette az itt töltött napokat. Az önkormányzati küldöttség a Czóbel Múzeumba is ellátogatott, Muladi Brigitta művészettörténész és kurátor vezetésével. Október 22-én a két küldöttség közösen vett részt a Városi Vendégházban tartott gálavacsorán, amelyet a SZNKE elnöke, Jolanda Willemse szervezett. Október 23-án pedig mindkét csoport csatlakozott a városi ünnepséghez, amelyen Biszak Beáta alkalomhoz illő népdalokat énekelt. Jánosi Zsolt történész hallgató betegség miatt nem tudott csatlakozni a csapathoz, ezért az ünnepségre tervezett szónoklata elmaradt. Jolanda Willemse az elutazás előtti napon rendezett teadélutánon magánemberként is fogadta a vendégeket.
„A Szentendrén töltött hat nap alatt csapatunk rengeteg élményt kapott, a diákok nyitottsága és érdeklődése, a foglalkozások sikeressége, a tanár kollégákkal folytatott párbeszéd, valamint a kulturális és rekreációs programok mind felejthetetlenné tették számunkra az utazást” — fogalmazott beszámolójában Orbán Imola.
A kulturális csoport tagjaiként érkeztek Szentendrére: Orbán Imola, élménypedagógiai tréner, pszichológus és művészetterápiás módszereket alkalmazó segítő szakember, Orbán Ágota, egészségfejlesztő szakpszichológus, Csüdör Katalin, kulturális szakreferens, felső-háromszéki könyvtáros, Biszak Beáta, népdalénekes, Kádár Elemér, tánckultúra és workshop vezető, Orbán Attila pedig kísérőként csatlakozott a csoporthoz. Az önkormányzati delegáció öt taggal képviselte Kézdivásárhelyet: Szilveszter Szabolcs alpolgármester mellett Antal Emőke városmenedzser, Nagy Gabriella jogtanácsos, Biszak László képviselő és Gyergyai Bettina, az alpolgármester titkárnője vett részt a2022. október 21. és 24. között megrendezett szentendrei programokon.
Fejlődnek a két város közötti gazdasági kapcsolatok
A vendégek több alkalommal találkoztak Fülöp Zsolt polgármesterrel, Lang András önkormányzati képviselővel és a Kulturális és Civil Bizottság elnökével, Helyes Imre Mihály önkormányzati képviselővel és külkapcsolati tanácsnokkal, valamint Kerti Attila gazdasági tanácsadóval.
A szentendrei és a kézdivásárhelyi önkormányzat egyeztetéseinek és kölcsönös látogatásainak célja, hogy segítsék a két város közötti gazdasági együttműködés fejlődését, lehetőséget teremtsenek a gazdasági szereplők egymásra találására. Ezzel kapcsolatosan már a kézdivásárhelyi utazás során megkezdődtek a beszélgetések, és gyorsan világossá vált, hogy a felek hasonlóan gondolkodnak. Ez alkalommal Kerti Attila segítségével konkrétabban is felvázolták a szentendrei gazdasági hátteret, amit a kézdivásárhelyiek majd viszonoznak.
Elhangzott, hogy az együttműködést jó lenne kiterjeszteni olyan önkormányzati, illetve városi intézményekre is, mint a színházak, múzeumok, és könyvtárak. Lőrinczy Györggyel, a Teátrum igazgatójával betegség miatt elmaradt ugyan a találkozó, de az előzetes tárgyalások alapján egyértelműnek tűnik, a Teátrum nyitott arra, hogy a jövőben közvetlen együttműködés jöjjön létre Zilahhal, Kézdivásárhellyel, illetve más erdélyi városokkal a szentendrei színház műsorainak bemutatása kapcsán. E mellett Csüdör Katalin és Dr. Tóth Máté, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár igazgatója áttekintették a jövőbeni közös munka lehetőségét.
(Fotó: Isza Ferenc. Borítóképünkön balról az első sorban Csigéné Várnay Judit (SZNKE), Nyitrai Zsuzsa (SZNKE), Zakar Ágnes, Jolanda Willemse (SZNKE), Gyergyai Bettina, Nagy Gabriella, Szilveszter Szabolcs. A második sorban balról jobbra: Helyes Imre Mihály, Orbán Imola, Orbán Ágota, Csüdör Katalin, Biszak Beáta, Csüdör Barbara, Orbán Attila, Vigh Katalin (SZNKE), Boda Anikó, Hajdúné Holtz Zsuzsa (SZNKE), Kerti Attila, és Krizbai Éva.)
