A szentendrei Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) kezdeményezésére térképezték fel városunkban, hogy van-e igény a kerékpáros közösségi közlekedési rendszer meghonosítására. A fővárosban már nagy sikerrel üzemelnek a békazöld színű Mol Bubi kerékpárok, s egyre több helyre telepítenek újabb gyűjtőállomásokat. Lesz-e Szentendrén is hasonló közbringa? Erről kérdeztük Katona Attilát, a Regionális Környezetvédelmi Központ mobilitási szakértőjét.

• Mi a közbringa program célja?

„Megformáljuk városainkat és aztán azok formálnak minket.” –- mondta Jan Gehl, a világhírű dán várostervező. A közbringa is egy ilyen üzenetet hordoz: célja azokat is kerékpárra csábítani, akik már lemondtak a hagyományos bringázás élményéről. Világszerte közel ezer városban bevált ez a recept, és biztos vagyok benne, hogy egy közbringa rendszer Szentendrén is kezdőlökést adna a napi szintű kerékpáros közlekedésnek. Amennyiben a gyűjtőállomások hálózata lefedné a várost, úgy ezek között a közbringa ideális megoldást kínálna a rövidebb, egyirányú utak megtételéhez. A közbringa szervesen beilleszthető a jelenlegi közösségi közlekedésbe, segítheti a munkába és iskolába ingázókat a HÉV-hez vagy haza jutni, turistákat csábíthat a városba, továbbá szerepet játszhat a torlódások és a városközpont környékén jelentkező parkolóhely-hiány enyhítésében – csupa olyan dolog, ami mindannyiunk közös érdeke.

• A REC Föld Napi rendezvényén, áprilisban tartottak először konzultációt a lakossággal az igények feltérképezésére. Milyen eredménnyel zárult a konzultáció?

A fórum résztvevői összességében rendkívül pozitívan fogadták az elképzelést, megértették, milyen előnyökkel kecsegtet egy közbringa program és hozzászólásaikkal olyan újabb célokat, igényeket emeltek be a koncepcióba, mint például Leányfaluval való együttműködés. Többen kipróbálták a bemutatóra hozott MOL Bubi kerékpárt és kitöltötték a közbringás kérdőívet is.

•  A lakosság on-line is válaszolhatott a kérdésekre…

Több mint háromszázan töltötték ki a kérdőívünket és használták az interaktív on-line térképet annak érdekében, hogy a gyűjtőállomások oda kerülhessenek, ahol valóban szükség van rájuk, így került a koncepcióba többek között a HÉV-állomás, a lakótelepek, a Dunakorzó és a Skanzen. A megkérdezettek háromnegyede támogatja, hogy legyen Szentendrén közbringa, és fele rendszeresen igénybe is venné azt, továbbá a többség hajlandó lenne a közbringáknál megszokott használati díj kifizetésére is, ami remek hír.

• Mi hangzott el kritikaként?

Sokan aggódtak amiatt, hogy lehet-e közbringa rendszert kiépíteni kiterjedt kerékpáros úthálózat hiányában. Ugyan a szentendrei kerékpáros környezet valóban nem ideális, a térképes felmérés alapján népszerű célállomások már most is jól megközelíthetőek. Természetesen számos fejlesztésre lenne szükség, de ezeket más városokhoz (például Budapesthez) hasonlóan a közbringa rendszer tervezésével és kiépítésével párhuzamosan véghez lehet vinni. Számos kerékpáros fejlesztés már kezdetét is vette – gondoljunk csak a Dunakorzó új forgalmi rendjére vagy a kerékpártámaszokra. A domborzat okozta kihívások leküzdésére elektromos közbringa rendszert javasoltunk – így az elektromos rásegítésnek köszönhetően könnyű lenne megbirkózni a tartósan meredek emelkedőkkel is. A kihívásokat is mérlegelve tehát úgy gondolom, a város jó „táptalajt” biztosít egy közbringa rendszer számára.

• Mi a következő lépés?

A tanulmányban nyolc fejlesztési változatot dolgoztunk ki azok költségeivel, hasznaival és üzemeltetési hátterével – ezek közül a 11 gyűjtőállomásból és 100 elektromos kerékpárból álló rendszert emelném ki, mely uniós támogatásból megvalósítható, és fenntartása éves szinten sem lenne jelentős költség a város számára, mivel a rendszer bevételeket termel. Fontos tehát, hogy a város megfelelően felkészüljön a hamarosan kezdődő versenyre az uniós forrásokért, illetve, hogy folytassa a kerékpáros hálózatának fejlesztését, különös tekintettel a hivatásforgalmi, városon belüli kerékpározás feltételeinek megteremtésére. Úgy gondolom, hogy Szentendre egy remek lehetőség kapujában áll és példát mutathat a budapesti agglomeráció településeinek, ha be is lép rajta.

A teljes megvalósíthatósági tanulmány magyar és angol nyelven elérhető az alábbi linken: https://goo.gl/g43LzP