Kocsis Imre festő-, grafikusművész (Makó, 1940. február 4. – Szentendre, 2015. március 28.)
Hann Ferenc művészettörténész így összegzi munkásságát: „Foglalkozik kerámiával, az új grafikai eljárások terjesztésével, nemes fotótechnikákkal és kertművészettel. Képzőművészeti technikai eljárásokról szóló és kertészeti szakcikkeket publikál. 1969-től él Szentendrén. A 60-as évek végén finom, barokkos ceruzarajzokkal jelentkezett. A hetvenes évek derekára már a magyar hiperrealista törekvések egyik vezető művészeként tartják számon. Ám e stíluskör amerikai művelőivel szemben, akik többnyire szenvedélymentesen, hűvösen viszonyulnak az ábrázolt témához, Kocsis amellett, hogy pontosan, fotószerűen fest, szívesen ironizál (Előszoba, 1972), vagy legalábbis nem tagadja személyes érintettségét (Külváros, 1978).
Ezekben az években születik egy jelentős műcsoport, ahol a festő a pop-arthoz került közel. Az oeuvre-ön belül különös fontossággal bírnak tájképein a kulcslyukak. Nagy részüket a nyolcvanas évek elején festette. Ezeket a műveket – mint a továbbiakat is – a műgond, az illuzionisztikus realista előadásmód jellemzi, de a téma már erősen szubjektív, a gyermekkori bezártságélményen alapul. 1982 táján a Makói Művésztelepen konceptuális jellegű munkákat készített. Ezeken a vegyes technikájú opuszokon fontos szerepe van a gesztusnak, a firkának, a személyes jelenlétnek. A Marocco című lapján például az ismert gyerekjáték pálcikái helyett ceruzákat használ, amelyek nyomot hagynak a papíron. Azután egymásra vetíti a konkrét szituációt és az esetlegesen létrejött nyomokat, együtt mutatja meg az eseményt és az eredményt. Legújabb alkotói korszakában összegzi eddigi pályája tanulságait. Teljes harmóniában jelennek meg a hiperrealista etap, a konceptuális, gesztus jellegű szakasz tanulságai. Szivárványkaszás című főművén a szemlélőnek háttal áll a kezében kaszát tartó művész (kasírozott fotó). A kasza ívet húz az égen, az ív nyomán színes szivárvány (színes tus) látható. A vászon alsó harmadában tócsaszerű amorf gesztusjelek (akril). Legújabb, nagyméretű munkáin a korábbi festői erényeket megtartva egy személyes természetű, alapélményekre hivatkozó piktúra felé fordul.”
1959-66 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán mesterei Kmetty János, Kádár György és Z. Gács György voltak. 1969-től tanít a Főiskolán (a Magyar Képzőművészeti Egyetemen), 1991-től tanszékvezető egyetemi tanár. 1977-től 90-ig a Makói Grafikai Művésztelep szervezője és vezetője volt. Tanulmányúton járt Moszkvában és Leningrádban (1961), Párizsban, Firenzében, Velencében (1968), Havannában (1987), az Egyesült Államokban (1997), Portugáliában (1997). Díjak, ösztöndíjak. 1985: Munkácsy-díj; 1987: a Művelődési Minisztérium nívódíja; 1989: a Római Magyar Akadémia ösztöndíja; 1996: A Magyar Felsőoktatásért emlékplakett; 1997: a Fővárosi Önkormányzat ösztöndíjasa Lisszabonban.
Egyéni kiállítások. 1966: Makó; 1973: Stúdió G., Bp.; 1977: MNG; József Attila Könyvtár, Makó; 1979: Művésztelepi G., Szentendre; G. Mensch, Hamburg; Színháztéri G., Pécs; 1980: Kölcsey Ferenc M. K., Debrecen; 1982: Bartók Béla M. K., Mohács; 1984: Nyári G., Fonyód; 1985: Óbudai Pincegaléria, Bp.; Zichy-kastély, Bp.; L’Atelier 56, Tournai; Ifjúsági Ház, Székesfehérvár; 1986: Vigadó G.; Megyei M. K., Szolnok; 1987: Jahrhunderthalle, Frankfurt am Main; 1988: Szentendrei Képtár; 1994: Dobozkert, Kocsis Imre japán és távolkeleti ihletésű munkái, EGIS Gyógyszergyár Rt. kereskedőháza, Bp.; 1995: Kulcslyuk-képek 1972–95, MHB IMMO Art G., Bp.; Körmendi G., Bp.; 1998: Párbeszéd a kerttel, Pest Center, Bp.
Megszámlálhatatlan csoportos kiállításon szerepelt itthon és külföldön is. 1971: Nudita Ungers Grafik, Sveagallerit, Stockholm; Grafika e Bronzetti ungheresi, Villa Pignatelli, Nápoly; 1972: IV. Nemzetközi Grafikai B., Krakkó; 1976: Juho Rissas maalausleiri ’76, Kuopio; VII. Festival International de la Peinture, Chateau-M. Haut de Cagnes, Cagnes-sur-Mer; 1977: Magyar grafikai kiállítás, Buenos Aires; 1978: A magyar grafika 200 éve, a MNG kiállítása, Athén; Auswahl der National Grafik-Biennale 1977 in Miskolc, Berliner Stadtbibliotek; 1979: Gegenwartskunst in Ungarn, G. in der Rostockvilla, Klosterneuburg; Sixth British International Print B., Gartwright Hall, Bradford; 1980: Velencei B.; 1982: a Szentendrei Grafikai Műhely kiállítása, Knoxville; 1984: 6. B. Européenne de la Gravure, M. de L’Impression sur Etoffes, Mulhouse; 1985: Negyven alkotó év, Műcsarnok, Bp.; 11. International Independent Exhibition of Prints in Kanagawa, Kanagawa Perfecturall G., Yokohama; 1986: Eklektika ’85, MNG; I. International Asian-European Art B., Ankara; Modern festészet és kisplasztika Szentendréről, Delmenhorst, Haus Coburg, Hannover; 1988: Ungarische Malerei des 20. Jahrhunderts, Staatlische M. zu Berlin; 1989: Találkozások, Osztrák és magyar művészek közös kiállítása, MNG; Kunst heute in Ungarn, Neue G.–Sammlung Ludwig, Aachen; 1991: Kortárs művészet, Válogatás a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, MNG; 1994: 80-as évek, Képzőművészet, Ernst M., Bp.; 1995: International B. of Graphic Art, Moderna G., Ljubljana; 1996: Kortárs képzőművészet, Ludwig M., Bp.; Manif Seoul ’96, Szöul; 1997: 114/7920, Válogatás a jelenkori gyűjtemény anyagából, MNG; Contemporary Art, MKF, a képgrafika tanszék kiállítása, Castellani Art M. of Niagara University; 1998: Remekművek, főművek a kortárs magyar képzőművészetből, Műcsarnok, Győr, Kortárs G. és Képtár, Győr; L’art contemporain hongrois, collection Körmendi–Csák, WIPO-székház, Genf; Chefs-d’oeuvre, UNO City, Bécs.
Munkái az alábbi közgyűjteményekben találhatók: Déri M. (Debrecen); Ferenczy M. (Szentendre); Fonds Regional d’Art Contemporian D’Alsace; Graphische Sammlung Albertina (Bécs); István Király M. (Székesfehérvár); Janus Pannonius M. (Pécs); József Attila M. (Makó); Kanawaga Prefectual G.; Fővárosi Képtár; Kortárs Gyűjtemény (Szófia); Kuopion Kaupungihallistus (Kuopio); Kunst zu Weimar Sammlungen (Weimar); Kupferstichkabinet der Akademie der bildenen Künste (Bécs); Magyar Nemzeti Galéria; M. Narodowe (Szczecin); M. Narodowe (Varsó); Nógrádi M. (Salgótarján); Salzburger M. Carolino Augusteum; Sárospataki Képtár; Szombathelyi Képtár; Tragor Ignác M. (Vác). Köztéri munkái: Espersit-emlékfal (tölgyfa, mázas kerámia, 1978, Makó, József Attila M.); pannó (alumínium, 1981, Debrecen, Kölcsey Ferenc M. K. táncterme); mozaik (1982, Szolnok, Szigligeti Színház műhelyháza); folyosódíszítő mozaik (1983, Bp., Heim Pál Kórház); József Attila-emléktábla (öntöttvas, 1983, Makó); színes üvegablakok (1984, Mohács, Városi Tanács lépcsőháza); függesztett színes térplasztika (festett fa, 1988, Eger, Neumann János Szakközépiskola); secco és színes faplasztika (1989, Csurgó, 1. számú Á. I.).
A művészetét bemutató fontosabb írások, filmek. BÁN A.: Bemutatjuk Kocsis Imre grafikáit, ÉS, 1974. augusztus 24.; BÁN A.: Sorsleltár Kocsis Imre műhelyében, MŰV, 1977/4; FÁBIÁN L.: Mit látni a kulcslyuk mögött? Beszélgetés Kocsis Imrével, Mozgó Világ, 1978/2; BERECZKY L.: Kocsis Imre, Bp., 1979; RÉNYI A.: Eklektika ’85. Melankólia és haláltánc. A transz-avantgarde-tól a posztmodernig. Kiállítási séta töprengésekkel, Kritika, 1986/6; HAJDU I.: Kocsis Imre/Kocsis Imre. Kocsis Imre kiállítása (kat. bev.), Vigadó G., 1986; VADAS J.: Mű-virág, ÉS, 1986. augusztus 15.; HANN F.: Kocsis Imre. Beszélgetés a festővel, Szentendre, 1988; S. L.: Kocsis Imre’s Undentimental Painting, NHQ, 1989/11; KISS JOAKIM M.–LÓSKA L.: Studia Comitatensia 20., Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéről, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1990; Makói Mappa, a Miskolci G. könyvei 2., 1995; BÁN A.: Magyar Lettre – arc+kép, Magyar Lettre Internationale, 1997. nyár; KMML, 1999. KÚTVÖLGYI K.–ÉZSIÁS A.: Műhelytitkok I–IV., Festészet, sokszorosító grafika, MTV, 1982; GYÖRGY I.: Műteremlátogatás II., Mafilm, 1984; KERNÁCS G.–KÚTVÖLGYI K.: IRISZ-tárlatok, művek, vélemények, MTV 2, 1988; ENDREI J.: Paraván 2., MTV 1, 1990; NAGY T.: Mű-terem-tés, Duna TV, 1995.
Forrás: Virtuális szentendrei tárlat, http://www.artendre.hu/
