A Barcsay Jenő és tanítványai vándorkiállítás 2014 nyarán a Vajdaságban járt. Többször adtunk már hírt a Szentendre és Vidékében a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány és a Barcsay-jogörökösök, Kónya Márta és Ferenc által szervezett vándorkiállítás-sorozatról. A 2012-ben indult sorozat Barcsay szitanyomatok mellett három legkedvesebb tanítványa, Balogh László, Deim Pál és Konok Tamás szerigráfiáit is bemutatja. A kiállítások tudatosan vállalt missziója, hogy – néhány hazai helyszínen kívül – a határainkon túli magyarlakta területeken is megismertessék Barcsay Jenő életútját és a szentendrei konstruktív-geometrikus iskola legjelentősebb alkotónak sokszorosított grafikai műveit. 
A kiállítás sorozat 2010. január 14-én, a Mester 110. születésnapján, a Duna TV-ben indult el. 2012-ben, az első évad első felében a Felvidéken, Révkomáromban, Gútán, Ipolyságon és Dunaszerdahelyen mutatták be, majd 2012 második félévében és 2013-ban erdélyi helyszínek: Nagyvárad, Marosvásárhely, Csíkszereda után Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Zilah, Nagykároly és Nagybánya következtek. A tárlatot mindenhol igen nagy örömmel fogadták, ezt az is jelzi, hogy a védnökséget olyan jeles közéleti személyiségek vállalták, mint Duray Miklós, Csáky Pál író, politikus, Tőkés László EU-képviselő, Borbély László, az RMDSZ alelnöke, Dr. Zsigmond Barna Pál csíkszeredai és Magdó János kolozsvári főkonzul, mellettük Pokorni Zoltán polgármester volt a budapesti kiállítás fővédnöke. A határainkon túli sorozatot ugyanis meg-megszakította egy-egy magyarországi kiállításnyitó is: az anyag 2013-ban látható volt Leányfalun és Kecskeméten, 2014-ben Budapesten, Miskolcon és Szolnokon is. Az első két évben közel 10 000 fő, köztük sok diák látogatta meg a kiállításokat, melyek anyagi fedezetét az Alapítvány az NKA, a Magyar Művészeti Akadémia és a NEA pályázati támogatásából biztosította.
2014-ben Erdély és Felvidék után a Délvidék magyarságának képviselői jelezték, hogy szívesen fogadnák a tárlatot. A vajdasági program fő szervezője Bata János, az ARACS magyar közéleti folyóirat főszerkesztője volt. Három helyszínt, a szabadkai Városháza előcsarnokát, a zentai Művelődési Központ és Múzeum kiállítótermét valamint a Topolyai Múzeumot választották ki a tárlatok bemutatására. Mindhárom vajdasági kiállítás védnökségét Korsós László, Magyarország szabadkai főkonzulja vállalta el.
A szabadkai Városháza gyönyörű, szecessziós épületét regisztrálták az európai Art Nouveau kulturális út egyik célállomásaként. Földszinti fogadócsarnoka adott helyet az első, július 4-én megnyílt vajdasági kiállításnak, melyet a főkonzul váratlanul közbejött elfoglaltsága miatt Tóth Anikó szabadkai magyar konzul nyitott meg.
A második helyszín Zenta, a Művelődési Ház kiállítóterme volt, a kiállítást augusztus elsején Kabdebó Lóránt professzor – kevesen tudják: Barcsay unokaöccse – nyitotta meg. A szervezők – élükön Hugyik Richárd igazgató – nemcsak szíves fogadtatásban részesítette a magyarországi vendégeket, de elkalauzolta őket az aracsi pusztatemplomhoz is, mely még romjaiban is a magyar-francia építészeti és művészeti kapcsolatokra utaló monumentális középkori műemlékünk.
A kiállítás-sorozat utolsó állomása a Topolyai Múzeum volt, itt augusztus 15-én Feledy Balázs művészeti író, a Barcsay Alapítvány kuratóriumának tagja tartott megnyitó beszédet. A három vajdasági színhely közül Topolya a legkisebb, mintegy 14 500 lakosú kisváros. Talán emiatt, de főleg mert a lakosságnak itt még mintegy 60%-a magyar, itt volt leginkább bensőséges a kiállítás megnyitása. Zsáki István festőművész, a múzeum igazgatója a kórházból jött ki, hogy levezethesse a megnyitót. Topolyán történt az a megható esemény is, melyben egy nagymama a hagyományosan itt is átadott könyvcsomag nemzeti színű szalagjából egy darabkát kért, hogy azt ráköthesse a kisunokája számára készítendő születésnapi csomagra…
Ugyanis a többi határon túli és „inneni” helyszínhez hasonlóan a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány, valamint Kónya Márta és Ferenc jogörökösök a Vajdaságban is könyvcsomaggal ajándékoztak meg magyar intézményeket. A Művészeti anatómiát, a Kossuth Könyvkiadó Magyar festészet sorozatában megjelent Barcsay kötetet és természetesen az újabb kiadásban megjelent, Barcsay Jenő Munkám, sorsom, emlékeim könyvét kapta meg a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium, a topolyai Népkönyvtár, a zentai Városi Könyvtár, a horgosi és magyarkanizsai József Attila Könyvtár, valamint a kiállítás-sorozat szervezését és bonyolítását szívvel-lélekkel vállaló Aracs Alapítvány.
A szeptember közepén Vajdaságban zárult sorozat nem ér véget: október 18-tól már Kassán látható a tárlat, mely az év végéig még Nyíregyházán is bemutatásra kerül, 2015-re pedig már Hódmezővásárhely, Temesvár, Makó, Baja is jelentkezett, továbbá szervezés alatt áll egy szlovéniai helyszín is!
Végezetül engedtessék meg egy kicsit ünneprontó megjegyzés is: míg a felvidéki és az erdélyi kiállításokra az NKA és a Magyar Művészeti Akadémia is megfelelő – bár az összes költséget korántsem fedező – összegeket ítélt meg, a 2014-es vajdasági sorozatra benyújtott pályázatokat egyik alap sem tartotta támogatásra méltónak, így a tetemes költségek az Alapítványt és a Barcsay jogörökösöket terhelték.
Erről sokunknak a moldvai csángó-magyar keserves juthat eszébe:
„Ha-ja még áll Magyarország,
Uristenünk, te is megáldd,
Haj, rajtunk könyörüljenek,
S elveszni ne engeggyenek.
Me mü es magyarok vagyunk …”
Lejegyezte: Krizbainé Szabó Éva