2018 októberében döntött a képviselő-testület a Rendészeti Igazgatóság létesítéséről a korábbi közterület-felügyelet helyett. A szervezet idén márciusban kezdte meg működését, júniusban költözött a Castrum Center épületébe. Vezetőjével, Jámbor Ferenccel a feladatokról, a célokról, a társadalmi megítélésükről beszélgettünk.
Ön korábban Szentendre Hivatásos Tűzoltóság parancsnoka, majd néhány évig az önkormányzat közbiztonsági vezetője volt. Nem ismeretlen tehát ez a szerepkör, amivel most megbízták…
2015-ig vezettem a közel 80 fős Szentendrei Tűzoltóságot, illetve felsőfokú tűzvédelmi és rendészeti vezetői végzettségem van, tehát megvan a szakmai hátterem az Igazgatóság vezetéséhez. E mellett fontosnak tartom azt is, hogy szentendrei vagyok, erős a kötődésem a városhoz, mindig is itt éltem és dolgoztam. Úgy gondolom, ezért is kaptam bizalmat a vezetői megbízatásra.
Az Igazgatóságnak milyen feladatai vannak?
Elsősorban a közterületi rend fenntartása a feladatunk, melyet gyalogos és a gépjárművel történő járőrszolgálattal, valamint a térfigyelő kamerák üzemeltetetésével látunk el. Kiemelt feladatként kezeljük a védett övezetekbe engedély nélküli behajtás, illetve a várakozási és megállási szabály be nem tartásának szankcionálását, továbbá az önkormányzat és a cégei által szervezett rendezvények biztosítását. Integráltuk az önkormányzati védelemmel és biztonsággal összefüggő feladatokat, aminek két része van: a klasszikus rendvédelmi, rendészeti feladat, a tulajdonképpeni közterület-felügyelet, valamint a védelmi-igazgatási feladatrendszer.
Nagy változások nem történtek a feladatok terén, az újdonság inkább a szolgálati idő radikális növekedése. A koncepció szerint idén márciustól 7/24 órás szolgálatot tartunk, amit részben el is értünk, és azon vagyunk, hogy ténylegesen 24 órában lássuk el feladatainkat.
Mi hiányzik ahhoz, hogy a hét minden napján 24 órában lássák el a szolgálatot?
Ezt egyelőre a létszámhiány miatt nem tudjuk biztosítani. Jelenleg 12 órás szolgálati idővel dolgozunk, elcsúszatott kezdéssel és befejezéssel. A rendészek egy része hétköznap reggel héttől este hétig dolgozik, a többiek pedig 11-től 23-ig, éjszaka pedig telefonügyeletet tartunk. Ebben az időszakban is intézkedünk szükség esetén, tehát ügyelet van, de nincs rendészeti jelenlét. Hétvégén, ünnepnapokon, városi rendezvények idején 24 órás szolgálatot biztosítunk.
A létszámhiánynak mi az oka? Szakképzetlenség, alacsony fizetés vagy egyéb?
Versenyképes bért tudunk adni, hála az átgondolt fejlesztésnek, a képviselő-testületi döntésnek. Nagy elméleti és gyakorlati tudást igényel ez a munka, fontos szempont a jó helyismeret is. Azt látjuk, hogy a jó szakembereket a budapesti hatalmas munkaerőpiac elszívja, ezt a tendenciát próbáljuk megfordítani a rendészeti terület vonatkozásában. Humánpolitikai célkitűzésünk, hogy szakmailag megfelelő színvonalon lássuk el a munkát, és a munkavállaló szeresse a munkáját, örömmel járjon be hozzánk dolgozni. Fontos a bér, de fontosak a körülmények is, mely nem csak az elhelyezést, hanem a hatékony feladatellátáshoz szükséges eszközöket is jelenti.
A munkájukhoz szükséges technológiai háttér mennyire biztosított?
A térfigyelő kamerák fejlesztése folyamatban van. A városban mintegy negyven kamera van felszerelve, de mivel a rendszert 8-9 éve építették ki, nagy részük elhasználódott, másrészt a technológia is sokat változott ennyi idő alatt. A rendszer tehát folyamatos karbantartásra, illetve fejlesztésre szorul. A fejlesztés az idei évben elkezdődött, ami jelenti a régiek cseréjét és a darabszám növelését, valamint a technológiai megújítást: az átviteli rendszer, a feldolgozó szoftver és a szerver cseréjét. A beruházás értéke 19 millió Ft.
A járőrszolgálat megerősítésére két új gépjárművet is vásároltunk, melyek rendszerbe állítása november hónapban megtörténik.
Milyen feladatokat látnak el a térfigyelő kamerákkal?
A térfigyelő kamerarendszert elsősorban bűnmegelőzési célból építették ki – így kicsit olyan, mintha további negyven szempárral rendelkeznénk. Segítségükkel nagyobb az esély arra, hogy időben meglássuk a szabálytalanságokat vagy a veszélyes helyzeteket, és gyorsabban tudjunk intézkedni. A kamerarendszer másik feladata a bűnüldözés segítése: a rendőrség kérésére kiadjuk a konkrét időszakra vonatkozó felvételeket.
Olyan speciális kamerarendszerrel is rendelkezünk, amely a gépjármű forgalmat figyeli, és a felismert rendszámot megfelelteti a kiadott engedélyekkel. Így folyamatosan, napi 24 órában tudjuk felügyelni a védett övezetekbe történő behajtást. Ennek fejlesztése is folyamatban van.
A bírságokat Önök szabják ki?
A legfontosabb, amit tisztázni kell, hogy a rendészet a kamerarendszeren keresztül észlelt szabályszegések miatt nem szab ki bírságot. A védett övezetekbe történő engedély nélküli behajtóknak nem bírságot, hanem pótdíjat kell fizetniük, ami nagy különbség, egy teljesen más rendszerről van szó. Mi ebben közreműködők vagyunk, a felelősségünk a kamerarendszer üzemeltetése. A pótdíj kiszabása az önkormányzati rendelet alapján és automatikusan történik, önkormányzati hatáskörben.
A közterületen elkövetett szabályszegőkkel, szabálysértőkkel szemben a helyszínen intézkedünk, a gépjárművel elkövetett szabályszegés, szabálysértés esetén a gépjárművezető távollétében is szabhatunk ki bírságot. A gépjárművel elkövetett szabályszegés, szabálysértés szankcionálása során a kiszabott bírságot nem mérlegelhetjük, nem tudjuk a büntetést elengedni vagy részletfizetést adni.
Milyen a kapcsolatuk a többi rendvédelmi szervvel: rendőrséggel, polgárőrséggel?
A rendőrséggel szolgálati kapcsolatban vagyunk, kollegiális a viszonyunk, napi szinten együtt dolgozunk. A polgárőrökkel is jó a kapcsolatunk, de úgy látjuk, hogy egyre kevesebben vannak az igazán aktívak. Nem vonzó a lakosok számára ez a munka, pedig feladat van bőven. A jövő hónaptól ebben is előrelépés lesz: a közös szolgálatot magasabb szintre helyezzük. Ez olyan szimbiózis, ami mindegyik félnek jó, bízunk benne, hogy többen csatlakoznak majd, mert alulról próbálunk építkezni. Szeretnénk elfogadtatni a társadalommal a rendészeti szakmát. Nagyon fontos lenne a társadalom pozitív hozzáállása, hogy segítsék és támogassák a munkánkat, mert minél többen segítenek, annál könnyebb tetten lehet érni azokat, akik nem tartják be a társadalmi együttélés szabályait.
A közösség részéről egyértelmű igény van erre, a közbiztonság témája számtalan fórumon szóba került…
Ha baj van, akkor mindenki kiált, ha viszont nincs, nem is gondolunk ilyesmire. Az itt élők objektív és szubjektív biztonsága is jobb, ha a rendészek jelen vannak a mindennapokban, látszik a tevékenységük, és figyelnek azoknak a szabályoknak a betartatására, amit tulajdonképpen a közösség hoz az általa választott testület által. Az önkormányzatoknak 1984-től van joga, illetve lehetősége a közterület-felügyelet, 2012-től a helyi rendészet működtetésére, és a tapasztalatok alapján ez egy jól működő modell. Kicsit olyan ez, mint a gyereknevelés: ha a szülő nem fogja szorosan a gyeplőt, akkor a gyerek nem tanulja meg, hogy nem lehet bárhol, bármit megtenni.
Milyen visszajelzéseket kaptak a lakosságtól az elmúlt hónapokban?
Azt láttuk, hogy a lakosok megdöbbentek, amikor észrevették, hogy már nem tehetik meg azt, amit korábban igen. Sokan drámának élték meg, hogy a rossz szokásaikon változtatni kellett. Sokan viszont megköszönik, hogy tevékenységünkkel élhetőbbé tesszük a várost.
Tevékenységük másik nagy köre a rendezvények biztosítása. Ezzel kapcsolatban milyen konkrét feladataik vannak?
Az önkormányzat vagy a cégei által szervezett rendezvények komplex biztonsági felügyeletét végezzük. Átgondoljuk, hogy milyen kockázatok vannak, és ezeket hogyan lehet kezelni. A biztonsági tervben meghatározzuk a feladatokat, a létszámot, részt veszünk a hatósági engedélyezési eljárásokban, végül pedig irányítjuk a helyszínen lévő biztonsági szolgálatot, és betartatjuk a biztonsági tervben foglaltakat.
A belvárosban egyre több rendezvény van, úgyhogy ez nem is kevés munka…
2016-tól Szentendrén egyre nagyobb rendezvények vannak, amelyeknél a kockázat is nagyobb. Ráadásul ezek helyszíne többségében a sűrűn lakott belváros. A maximális biztonság a cél, az itt élők és a résztvevők számára is, másrészt, hogy minél kevésbé zavarják a programok a belvárosban élőket. Az utóbbi időszakban nem volt olyan típusú rendbontás, vagy szervezői hiányosságból fakadó sérülés, rendkívüli esemény, hogy a mentő, rendészeti vagy rendőrségi közbeavatkozásra lett volna szükség.
Mint említette, a kezdeti nehézségeken túl vannak. Hogyan tovább?
Van egy út, amit be kell járni, és ezt mindig lehet fejleszteni, lehet még jobban csinálni. A szervezet létrejött szinte a nulláról, a rendészek létszámát megnöveltük, van irodánk, gépjárművek, térfigyelő kamerák – az induláshoz szükséges személyi és technikai háttér tehát megvan. Sok problémával megbirkóztunk a márciusi megalakulásunk óta, kialakult a szolgálati struktúra, és sikerült a szervezetet a fejlődés útjára állítani. Most a valódi 24 órás szolgálat megteremtése a cél, melyhez megfelelő létszámú állomány szükséges. Ha ez meglesz, olyan, látszólag kisebb fajsúlyú feladatokat is meg tudunk oldani, mint például a csapadékvízelvezető-rendszer felülvizsgálata. Már elkezdtük az árkok állapotának ellenőrzését, aminek a rendben tartása a helyi rendelet szerint a lakók feladata.
Milyen kapcsolatuk van a lakossággal, milyen ügyekkel keresik meg Önöket?
Van, aki segítséget kér, mert bajban van, vagy esetleg jelzi nekünk, ha közterületen szabálytalanságot tapasztal. Sokaknak talán nem világos, hogy a különböző közterülettel kapcsolatos engedélyeket nem mi adjuk ki.
Szeretnénk, ha a lakosok tisztában lennének azzal, hogy intézkedéseink az ő érdekükben történek, és hogy nem valaki ellen dolgozunk, hanem azért, hogy Szentendre élhető és biztonságos város legyen. Hogy ne megijedjenek tőlünk, hanem bízzanak bennünk. A mi feladatunk, hogy betartassuk a normákat, de ha nem vagyunk kellően szigorúak, nem érjük el ezt a célt. Ne gondolják kidobott pénznek a biztonságra költött összeget, mert nem tudhatjuk, hogy egy perc múlva mi történik. Akkor tudunk nyugodtan aludni, élni, ha van egy felkészült csapat, akik azonnal tudnak megoldást adni a bekövetkező problémákra.