100 éve hunyt el a város első polgármestere, Dumtsa Jenő (1838-1917). Rá emlékezve az év folyamán az önkormányzat, a szerb egyházközség és a Szerb Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a különböző intézmények rendezésében több esemény zajlik a városban.

Május 11-én ünnepi testületi ülést rendeznek a Városháza dísztermében Dumtsa Jenő tiszteletére. Ugyanekkor nyílik meg az a különleges kiállítás, melyből a képeslapgyűjtő szenvedélyéről ismert polgármestert és a korabeli Szentendrét ismerhetik meg a látogatók. Az ünnepi program Dumtsa Jenő emléktáblájának koszorúzásával záródik egykori lakóházánál.

A város első polgármestere
Dumtsa Jenő munkássága a mai napig meghatározza a város karakterét, erejét és szellemiségét. Dumtsa Jenő volt az, aki Szentendrét urbanizálta, modernizálta, igazi városi rangra emelte, a mai Szentendrévé formálta.
Olyan korszakalkotó adminisztratív, kulturális, (mező)gazdasági, árvízvédelmi, szociális, turisztikai és közlekedésfejlesztési intézkedéseket hozott és vitt véghez, amelyeknek köszönhetően a város a dinamikus fejlődés útjára lépett egy erős gazdasági visszaesés, illetve stagnálás után. Polgármesterként 8 ciklust, 35 évet dolgozott a város szolgálatában.
A Bükkös-patakon átívelő Apor-hidat és a Fő teret köti össze Szentendre „főutcája”, a Dumtsa Jenő utca. A 20. számú házon emléktábla jelzi, hogy itt lakott az utca névadója, aki Szentendre mezőváros utolsó főbírója és a rendezett tanácsú város első polgármestere volt.
1872. április 9-én választották meg először, majd ezt követően további hét alkalommal.
Dumtsa Jenő cincár származású, vagyonos nagykereskedő volt, házas, de nagy bánatára gyermektelen ember, ezért is fordított feleségével együtt különös figyelmet a szentendrei és környékbeli iskolák és a gyermekes családok támogatására.
Hivatali működésének első lépései közé tartozott a tiszta, átlátható adminisztráció és gazdálkodás bevezetése, megszabadította a várost az adósságoktól, 1873-ra pedig már többlettel zárta az éves költségvetést.
A szentendreiek számára megélhetést biztosító intézkedések bevezetése, a mezőgazdaság fellendítése, az árvizeket okozó Nádas-tó lecsapolása, később a Tófenék lecsapolása is nevéhez fűződik.
A filoxéra pusztításának mélypontján létrehozta „Dumtsa Jenő és Petronella Alapítványát”, melyből diákok taníttatását finanszírozta. További alapítványokon keresztül számos jótékonysági juttatást indított el kulturális- és közcélokra, gyermekek, fiatalok támogatására, illetve templomok felújítására.
Talán egyik legfontosabb érdeme, hogy polgármestersége alatt indul meg Szentendre városias jellegének kialakulása. Működési idejére esik a Szentendre és Budapest között közlekedő helyiérdekű vasút megnyitása is, mely megkönnyítette a városba kiránduló — esetenként telket vagy üdülőt is vásároló — budapesti közönség utazását is. A városias jelleg kialakításához hozzájárult a dunai kikötő és rakpart használatának szabályozása, majd rendelkezés született az utcák kövezéséről és tisztán tartásukról, és 1894-ben megkezdték a hivatalos utcanévadást. A városban volt már posta, távírda hivatal és csendőrparancsnokság. Működött a Magyar Királyi Járásbíróság és a Magyar Királyi Erdőhivatal. Kialakították a hajók kikötőhelyét, és a vasútállomásnál bérautó várta az érkezőket.
1896-ban Szentendre látványos programmal csatlakozott az országos millenniumi ünnepségekhez. Dumtsa — aki egész élete során sikerrel tevékenykedett a szentendrei nemzetiségi ellentétek elsimításáért — erős szerb öntudatával is személyes ügyének érezte a magyar honfoglalás 1000. évfordulójáról való megemlékezést. Ezzel az ünnepséggel Dumtsa diplomatikus választ adott az ebben az időben felerősödő, a velünk együtt élő népekkel szemben megnyilvánuló, kirekesztő politikai törekvésekre, példaként szolgálva a mai napig. A polgármester minden rétegre odafigyelő, társadalmi és nemzeti ellentéteket elsimító politikája kedvezően hatott a város civil kulturális életére is.
A gazdasági problémák ellenére a század végén a szentendreiek a „boldog békeidők” hangulatában éltek. Sorra alakultak a különféle polgári, civil szervezetek: és 1899-ben megjelent a Szent-Endre és Vidéke újság.
Dumtsa Jenőt rendkívüli szeretet és tisztelet övezte Szentendrén. 1897-ben, polgármestersége 25. évfordulóján megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, s ekkor nevezték el róla Szentendre főutcáját is. 1903-ban, főbíróvá választásának 35. évfordulója alkalmából Dumtsa Jenő maga kérte nyugdíjazását. Visszavonulása után még 14 évig élt szeretett városában.
79 éves korában, 1917. május 29-én hunyt el. A szentendrei szerb temetőben nyugszik, síremlékét 2012-ben felújították, s a szerb ortodox egyház újraszentelte.

Városi programsorozat
Halálának 100. évfordulóján jelentős szellemi hagyatékáról emlékezik meg a város több olyan rendezvény segítségével, amelyek során a lakosság megismerheti életét és a város karakterét formáló tevékenységét.
A polgármester lelkes képeslapgyűjtő volt, több ezer lapból álló gyűjteményének feldolgozása a mai napig tart. A Városházán kiállításra kerülő eredeti képeslapok mellé mai párokat gyűjt az önkormányzat, ezzel a „párhuzam” kiállítással állítva emléket az egykori polgármesternek.

A Dumtsa-emlékév programsosorzata már elkezdődött, hiszen az Eleven Örökség helytörténeti vetélkedő kora tavaszi fordulóján a szentendrei iskolák diákcsoportjai Dumtsa Jenő életművéből készültek fel.
Az emlékévben vezetett, tematikus sétákkal hozzák közelebb a város első polgármesterét az itt élőkhöz és a turistákhoz. A Ferenczy Múzeum kiállítást és konferenciát szervez, a Szerb Nemzetiségi Önkormányzat és az ortodox egyház egyházzenei koncertet rendez. A Pest Megyei Könyvtárban nyílik kiállítás Dumtsa képeslapjaiból, és ebben az évben nosztalgia Dumtsa HÉV-járattal is utazhatunk. A programokat további turisztikai és gasztronómiai programok egészítik ki.

A emlékév programjai: https://www.facebook.com/events/371525656575117/