Bár 2013 óta helyi rendelet is választ ad a címben feltett kérdésekre, kevesen tudják, hogy minden „kibocsátó”, aki ivóvízszolgáltatást vesz igénybe, a háztartásában keletkezett szennyvíz mennyisége után környezetterhelési díjat fizet: vagy csatornahasználati díjként vagy – amennyiben a háztartása nincs a csatornahálózatra kötve – talajterhelési díjként. Az utóbbi csoportba tartozók április végén felszólítást kaptak az önkormányzattól. Adminisztratív hiba miatt olyanok is, akiknek nincs lehetőségük rákötni a csatornára, mert az utcájukig még nem ért el a közmű. A hibáért a hivatal elnézést kér. A városvezetés vizsgálja annak lehetőségét, hogy a törvény által előírt bevallási kötelezettség, hogyan egyszerűsíthető le a csatornázatlan utcákban lakók számára.
A DMRV adatközlése szerint Szentendrén 3670 háztartás fizet kizárólag vízdíjat. A város 5,2 km² nagyságú területén 2621 telek nem csatlakozik csatornahálózathoz. Noha csatornázatlan háztartások még a Szamárhegyen is vannak, a probléma elsősorban a város hegyvidéki részeit jellemzi. Az érintettek két fő csoportba tartoznak.
Azoknak, akik ráköthetnének, mert az utcájukban van csatorna, de még nem tették meg, a törvény szerint talajterhelési díjat kell fizetniük. Akiknek viszont erre lehetőségük sincs, mert hiányzik a közműcsatlakozás, nem kell díjat fizetniük. A környezet védelmében ugyanakkor mindkét csoportba tartozók évente egyszer a közszolgáltatóval szippantatni kötelesek.
A hatályos országos szabályozás szerint minden csatornázatlan háztartásnak évente egyszer, március 31-ig adatszolgáltatási kötelezettsége van. A bevallásban fel kell tüntetni az éves vízfogyasztást, a talajterhelési díj megfizetése alól mentességet élvező vízmennyiséget, illetve azt a vízmennyiséget, amellyel csökkenthető a talajterhelési díj számításának alapja. Fontos tudni, hogy a környezetünk védelmét ösztönző jogszabály szerint a talajterhelési díj a szippantás költségeivel csökkenthető és levonható például a locsolásra felhasznált vízmennyiség is (az éves vízfogyasztás maximum 10 százalékáig).
„Az önkormányzat kötelessége, hogy eljárjon azokkal szemben, akik a jogkövető többségtől eltérően kibújnak az adófizetési kötelezettségük alól. Az építményadó és a helyi iparűzési adó után az adóiroda ezért az idén a talajterhelési díj területére is koncentrált figyelmet fordít. Az is kötelességünk ugyanakkor, hogy minden változásról, a hivatali gyakorlat változásairól is előzetesen, pontosan és közérthetően tájékoztassuk a lakosságot. A talajterhelési díjjal kapcsolatos tájékoztatás során ez elmaradt, amiért elnézést kérünk. A hibát korrigáljuk” – hangsúlyozta Fülöp Zsolt polgármester, hozzátéve, hogy a környezetterhelés csökkentése és az érintett lakosság életminőségének javítása érdekében a csatornázott területek kiterjesztését szolgáló projektek előkészítésén már dolgoznak a Városházán.
A városvezetés vizsgálja annak lehetőségét, hogy a törvény által előírt bevallási kötelezettség hogyan egyszerűsíthető le azok számára, akik csatornázatlan utcákban laknak. A polgármester utasította a jegyzőt, hogy munkatársaival dolgozzanak ki egyszerűbb eljárásrendet, és arról újabb levélben tájékoztassák a lakosságot. Az előzékeny és közérthető hivatali stílus fejlesztését kiemelt célnak tekintve elvárásként fogalmazta meg, hogy a jövőben minden nem egyedi ügyben születő hivatali levél előkészítésébe vonják be a kommunikációs irodát és a kabinetet.
A döntésről a város online csatornáin, valamint a Szentendre és Vidéke újságban is beszámolunk. Az érintett lakók a DMRV-től kapott címlista szétválasztása után új, pontosított levelet kapnak az önkormányzattól.
Egyéb információk a talajterhelési díjról >>>
(Borítókép forrása: Városgazda XVIII. Kerület NZrt.)
