A mindennapossá vált hatalmas torlódások miatt ismét a figyelem középpontjába került a 11-es főút állapota, illetve annak forgalma. A  Dunakanyarban élők hiába várnak már évek óta az út felújítására, még optimista számítások szerint is újabb évek telhetnek el a megvalósításig. A választási ígéretek ellenére a beruházást a kormány rendeletben húzta le a közútfejlesztési beruházások közül. A döntés beleillik a 2010 utáni közlekedésfejlesztési koncepcióba: az erőforrások 80 százalékát nagyon drága autópálya és elkerülő utak építésére fordította a kormány, míg a főutak fejlesztésére a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kiadásainak alig hét százaléka jutott.

A szokásosnál is nagyobb szeptemberi torlódások rámutattak, elodázhatatlan a 11-es főút felújítása, a forgalomirányítás korszerűsítése, a szentendreiek mégis hiába várnak erre. Az út állaga annyira leromlott, hogy bizonyos szakaszokon úgy pattog az autó, mint egy, a Duna vizére dobott kacsázó kő. Érdemes ezért áttekinteni, mi is történt az útfelújítás ügyében az elmúlt másfél évben.

Ön hány órával kevesebbet ül a dugóban?

A tavalyi választások előtt egymást érték a hírek, hogy mikor írják ki a közbeszerzést a kivitelezésre, illetve hogy mikor indul a megvalósítás. Vitályos Eszter, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője például 2022. március-22-én a következő Facebook-bejegyzéssel kampányolt: „A mai napon a Magyar Közút megkezdte a 11-es főút felújításának előkészítését, amely után évente 50 órával kevesebbet ülünk majd a dugóban!”

Bár a korábbi évek növekedést erőltető, és a fellendülés éveiben tartalékot nem képező, kiköltekező gazdaságpolitika, valamint kormány tavalyi szavazatvásárló költekezése miatt már a választások előtt is komoly kétségek merültek fel a költségvetési hiány tarthatóságát illetően, még hosszabb ideig arról szóltak a régiós hírek, hogy mikor és hogyan indulhat meg az útfelújítás. 2022. június 3-án még arról számolhattunk be, hogy az önkormányzat által a felújítással kapcsolatosan kezdeményezett egyeztetéseken a város vezetői a munkálatok idején várható terelésekről tárgyaltak a Magyar Közút szakembereivel. Június 14-én viszont már látszott, hogy kétségek merültek fel a beruházással kapcsolatosan. Akkori beszámolónk szerint Vitályos Eszter az alábbiakat mondta az útfelújítással kapcsolatosan: „Ezzel nem akarom azt mondani, hogy itt is elképzelhető, hogy a beruházás egy későbbi időpontban kerül megvalósításra, de azért jó, ha a fejünkben van, hogy több ezer projektet fog átnézni az Építési és Beruházási Minisztérium. Örüljünk, ha ez a projekt úgy tud megvalósulni, és akkor, amikor számítunk rá”. A képviselő akkor még arról beszélt, hogy augusztusig várhatóan eldől a 11-es főút sorsa.

Idén és jövőre szinte biztosan nem indul el a beruházás

Aztán Lázár János építési és közlekedési miniszter több lépésben 2100 milliárd forint értékben csaknem 300 állami beruházás leállításáról és felfüggesztéséről döntött, de még hosszú ideig nem lehetett tudni, mi is lesz az útfelújítás sorsa. Végül idén május 12-én derült ki, hogy a régiós beruházások is felkerültek arra a listára, amelyen a megszorítások miatt leállított fejlesztések szerepelnek. Ennek tudatában Budakalász, Pomáz és Szentendre polgármestere levélben kereste meg a minisztert és a képviselőt, hogy vegyék le a listáról a régiós beruházásokat, köztük a 11-es főút felújítását. Vitályos Eszter válaszában közölte, négy nappal a rendelet megszületését követően ő maga is levélben kérte Lázár János minisztert, hogy a választókerület infrastrukturális beruházásai kapjanak felmentést a rendelet hatálya alól. Augusztusban aztán először Nagy Bálint államtitkár, majd Lázár János miniszter is megerősítette, hogy nincs forrás a régiós beruházásokra, így azokra a belátható időn belül nem kerül sor.

Az biztosnak tűnik, hogy az idei, de jó eséllyel még a jövő évi költségvetésben sem tudnak helyet szorítani a régiós fejlesztéseknek. Ebben az évben azért, mert már Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is a hiánycél emeléséről beszélt, jövőre pedig, mert a jelek szerint továbbra sem jönnek az uniós támogatások, illetve mert az idei visszaesést követően  nem lesz egyszerű a gazdaság újraindítása, és így a költségvetési bevételek növelése. 

A kormány inkább az autósztrádákra költ

A jelek szerint a kormánynak egyébként sem igazán fontos a hazai főúthálózat felújítása, sokkal inkább a gyorsforgalmi úthálózat hatalmas összeget felemésztő fejlesztésére költenek. A G7 cikke szerint 2010 és 2020 között az országos közúthálózat fejlesztésre bruttó 2723 milliárd forintot költött az állam, amelynek 80 százalékát új autópályákra és elkerülőutakra fordították, az elhasználódott főutak korszerűsítésére a NIF közútfejlesztési kiadásainak alig hét százaléka jutott. A teljes úthálózat alig két százalékát kitevő 658 kilométernyi gyorsforgalmi útszakaszok fejlesztésére 1424 milliárdot költött a NIF, ami a teljes évtizedes büdzsé 68 százalékát tette ki. A főutak esetében az új, felújított és bővített szakaszok a teljes 7 ezer km-es főúthálózatnak csak a 14 százalékát tették ki. Mivel 15-20 évente lenne ajánlatos egy adott útszakasz nagyobb mértékű felújítása, ez nagyon kevés, hiszen ezzel a tempóval átlagosan 70 év alatt újulna meg a főúthálózat. A cikkből az is kiderül, hogy a gyorsforgalmi utak kicsit lassabb tempójú fejlesztése mellett a 6 ezer kilométernyi még fel nem újított főutat fel lehetne újítani egy évtized alatt évi 150 milliárd forintból. Mindebből az is világos, hogy az erőforrások arányosabb elosztásával már évekkel ezelőtt sor kerülhetett volna a 11-es főút felújítására, hiszen az orosz agresszió miatt kialakult energiaválság, illetve a koronavírus-járványelőtt még bőven lett volna erre forrás.

(Borítókép: Bellai László / Szentendre.hu)

Kapcsolódó anyag:

11-es út: a jelzőberendezések cseréjéig kézzel vezérli a lámpákat a Magyar Közút