Elsőként a Rezsinövelés miatti Operatív Törzset (ROT) szeptember 27. és november 7. közötti tevékenységéről szóló beszámolót fogadták el. Ismert, hogy arra a váratlan helyzetre, amelyet a kormány idézett elő azzal, hogy felszabadította a rezsiárakat, a város vezetése azzal reagált, hogy a lehetetlen helyzet megoldására Rezsinövelés miatti Operatív Törzset hozott létre. A 2022. szeptember 1-jén megalakult testület rövid távú takarékossági intézkedéseket dolgoz ki, illetve megoldási javaslatokat tesz a súlyos helyzet megoldására. Az energiafelhasználással kapcsolatosan segít gondolkodásmódot váltani, ezért hosszú távon is fenntartható megoldásokat, energetikai korszerűsítések kidolgozását és megvalósítását készíti elő. A ROT szeptember 27. és november 7. közötti tevékenységéről írásban számolt be a polgármester. A beszámolót a testület elfogadta.

Állami segítség nélkül nehéz lesz

Szintén a rezsiválság miatt volt szükség az idei költségvetés módosítására. Ennek részleteiről Magyar Judit alpolgármester tájékoztatta a képviselőket. Elmondta, energiaválság-helyzetben vagyunk, ahogy a többi önkormányzat is. A költségvetés átszabásával 105 millió forint került céltartalékba. Ebből 83,6 millió a V8 uszoda működését segíti majd, amihez a honvédelmi tárca is hozzájárult 38,1 millió forinttal. Így valamekkora összeg felszabadul, amit természetesen az energiahelyzet megoldására fordít majd az önkormányzat.

A VSZ Zrt. kedvező hulladékgazdálkodási szerződésének köszönhetően 53 millió forint felszabadult, amit szintén bekerül a céltartalékba. Ezzel együtt az látszik, hogy az idei év végéig várható, drasztikusan megemelkedett energiaköltségek kifizetésére a rendelkezésre álló tartalék nem lesz elegendő, ezért, ahogy a polgármester már többször hangsúlyozta, mindenképpen szükség lesz állami segítségre.

Helyes Imre képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy ma az önkormányzat a gázt tízszeres, az elektromos áramot háromszoros áron kapja tavalyhoz képest. Ezért számítani kell arra, hogy a beérkező számlák kifizetése érdekében még további lépéseket kell tenni. Éppen ezért kellett kisebb fejlesztésekről lemondani, hogy megpróbáljuk előteremteni a számlák kifizetéséhez szükséges összeget.

Az arányok érzékeltetésére Fülöp Zsolt elmondta, város intézményeinek a távfűtésért az eddigi 3700 forintos gigajoule-onkénti ár helyett ma 54 ezer forintot számláz gigajoule-onként a szolgáltató, a V8 uszodának pedig 56 ezer forintot. Ezért fizet ma – melegebb időjárás és jelentős takarékosság ellenére – tízszeres havi díjat például az óvoda és a bölcsőde. Érthetetlennek nevezte a polgármester, hogy a magyar energiahivatal miért nem korrigálja a távfűtéshez felhasznált földgáz árát, hiszen augusztusban éppen a legmagasabb holland tőzsdei áron rögzítette az árat, és azóta sem engedi lejjebb, pedig mostanra harmadára esett vissza a földgáz tőzsdei jegyzési ára. Hozzátette, az év végéig biztosan ezt az irreálisan magas árat kell fizetni mind a gázért, mind a gáz árához kapcsolt elektromos áramért. Fülöp Zsolt azt is hozzátette, az energiahivatal a novemberi holland tőzsdei árat vizsgálja, és az alapján határozza majd meg a január elsejétől fizetendő díjakat.

Szabados András azt mondta: a magyar állam augusztusban azért vásárolt drágán gázt, mert akkor ez volt az elérhető ár, és le kellett kötni a mennyiséget, hogy egyáltalán legyen mivel fűteni.

A szabadpiacon az orosznál olcsóbb gázhoz jutunk, mégis a drágát számlázzák

A polgármester erre reagálva elmondta, szakmai fórumokon elhangzott, a magyar állam folyamatosan vásárol gázt, bár retorikájában állandóan azt hangoztatja, hogy csak az orosz gázra számíthatunk. Ezek az adatok azt mutatják, a mostanáig megvásárolt földgáznak csak 20 százalékát vettük az oroszoktól, nyolcvan százalékot máshonnan, hiszen több ország – Lengyelország, Ausztria, Horvátország, Románia – felé is van kapcsolatunk, és ezekből az országokból lényegesen alacsonyabb áron lehet földgázhoz jutni. Vagyis a kiugróan magas gázár csak néhány napig volt érvényes, tehát azóta olcsóbban vásárol a magyar állam, amit jó lenne, ha az energiahivatal végre az önkormányzatok felé is érvényesítene.

Lang András képviselő ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban arról szólt a kormányzati kommunikáció, hogy minket megvéd a rezsicsökkentés. – Hát nem véd meg, derült ki utóbb. De arról is szó esett, hogy ötödáron kapjuk az orosz gázt, Hát ez sem bizonyult igaznak. Nem tudjuk ugyan, hogy pontosan mennyit fizetünk, mert titkosították a szerződést, de szakértői számítások szerint a piaci árnál drágábban jutunk az orosz gázhoz – emelte ki a képviselő.

Szabados András amellett érvelt, a fixált ár tervezhetőséget jelent, illetve ez alapján lehetőséget arra, hogy az állam kompenzálja a magasabb árat. A polgármester válaszában elmondta, ha a magas rögzített ár helyett az alacsonyabb piaci árat számláznák az önkormányzatoknak, akkor nem lenne szükség akkora kompenzációra, mint így.

Következő határozatban a folyószámlahitel szerződésről döntöttek a képviselők. Magyar Judit alpolgármester a helyzetet elemezve elmondta, hogy a folyószámlahitel szerződést minden évben meg kell újítani. Idén is egymilliárd forintról szóló szerződést kötünk az OTP Bankkal, csakúgy mint tavaly. – Az idén magasabbak a hitelkamatok, mint tavaly, azonban nagyon örvendetes, és köszönjük az OTP Banknak, hogy a magas jegybanki alapkamat ellenére igen kedvező kamatfeltételekkel szerződött velünk. Az idei évben csak a tavaszi és őszi adófizetési időszak előtt, 17 napig vettük igénybe a hitelt, és összesen 167 ezer forint kamatot fizettünk, ami ekkora hitelkeret esetén nagyon kedvező.

Helyes Imre képviselő arra hívta fel a figyelmet, bár örvendetes, hogy a takarékos gazdálkodásnak köszönhetően alig-alig kellett hozzányúlni a hitelhez, a mostani energiaválság idején lehet, hogy több plusz forrásra lesz szükség, s ez esetben a hitelkeretet is igénybe kell majd venni. Ha erre nem lesz szükség, akkor a rendelkezésre álló hitelnek nincs költsége, vagyis nem hitelfelvételről van szó, hanem arról, hogy szükség esetén legyen hova nyúlni.

Fülöp Zsolt hozzátette, az energiaválság miatt szükséges állami segítség dönti el, hogy hozzá kell-e nyúlni a folyószámlahitelhez, vagy sem. Ha megérkezik, és időben érkezik a támogatás, és elegendő lesz, úgy nem kell majd a hitelkerethez nyúlni, ellenkező esetben igen.

Átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer

Sürgősségi indítványban döntött a testület arról, hogy az önkormányzat szerződik a Mol-lal a VSZ területén lévő hulladékudvar kapacitására. Szentendrén, ahogy a hazai települések szinte mindegyikén, a hulladékszállítás megszervezése az önkormányzat feladata volt. Egy törvénymódosítás  2023. július elsejétől ezt a kötelezettséget elvette a helyhatóságoktól, és egy koncessziót nyert vállalkozásra bízta, amely ez esetben a Mol. Ez egyben az is jelenti, hogy a törvény erejénél fogva megszűnik a hulladékgazdálkodásról szóló rendelet.

Az állam meghatároz majd egy minimális szolgáltatási kötelezettséget a koncesszió birtokosa számára. Ezen az alapszolgáltatáson felül a Mol határozza meg, hogy milyen szolgáltatásokat és mennyiért vállal. A folyamat most kezdődött, és 2025-ig tart, hogy ez alatt az idő alatt a lakosság szokjon hozzá a megváltozott szolgáltatáshoz. Első lépésként a Mol a hulladékszállítást ténylegesen végző alvállalkozókkal szerződik. A testület által megszavazott sürgősségi indítvány lényege, hogy az önkormányzatnak szerződni kell a Mollal a hulladékudvar kapacitására, mégpedig olyan furcsa módon, hogy a szerződés ideje és ára sem tudható.

Következő döntésükben a képviselők úgy határoztak, hogy a hozzájárulnak a Városi Szolgáltató működéséhez szükséges 400 millió forintos folyószámlahitel, valamint a technikai okokból szükséges tagi hitel felvételéhez.

A testület egyhangúlag fogadta el a szentendrei járás és a város egészségtervét tartalmazó „Szentendrei Járási Egészségterv – 2022” című dokumentumot.

Tíz év után emelkedett a bölcsődei térítési díj

A bölcsődei térítési díjakat is módosította a testület. A 2012 óta fizetett egységes 500 forint napi térítési díjat a törvény által engedélyezett maximális 2178 forint helyett az egy főre jutó jövedelem függvényében 700 és 1500 forint közötti összegre emelte.

A Szentendrei Rendészeti Igazgatóság szervezeti és működési szabályzatának módosítását is elfogadták a képviselők. Erre egyrészt a Magyar Államkincstár által lefolytatott kincstári ellenőrzés során tett megállapítások, másrészt a parkolás-üzemeltetési feladatok SZMSZ-ben való rögzítése miatt került sor. Az ellenőrzés során kiderült, a számviteli politika és a gazdálkodási szabályzat kiadásáról is az intézményvezetőnek kell gondoskodnia a hivatal helyett. A parkolási feladatokkal kapcsolatos változtatásra azért került sor, mert képviselő-testület 2022. április 1-től a Szentendrei Rendészeti Igazgatóságnak adta át az önkormányzat kezelésében álló közutakon, tereken, parkokban, egyéb közterületen a járművel történő várakozás üzemeltetését. Ezen feladattal egészült ki a Rendészeti Igazgatóság szervezeti és működési szabályzata.

A képviselők arról is döntöttek, hogy a polgármester írja alá azt az együttműködési szerződést, amely szerint Szentendre Város Önkormányzata és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) közösen dolgoznak a hazai energiaközösségek létrehozásában és fejlesztésében. (Ennek részleteit ITT olvashatják.)

Az önkormányzat jelenlegi, az energiaválság miatti forráshiányos állapota miatt nem született döntés arról, hogy egy 120 családot érintő, ma megközelíthetetlen kárpótlási területhez vezető utat miképpen alakítsák ki. A gondot az okozza, hogy egy évekkel ezelőtt született önkormányzati döntés értelmében egy elidegeníthetetlen területet, egy utat az akkori testület átminősített, majd értékesített, és így gyakorlatilag megközelíthetetlenné vált a kérdéses terület. Miután azonban a képviselők érzékelték a helyzet tarthatatlanságát, elhangzott, hogy a jövő évben az anyagi lehetőségek függvényében visszatérnek a problémára.

A következő napirnedi pontban a Szentendre Brand Stratégia –2022 című dokumentumról tárgyalt a testület. A képviselők többsége támogatta a Szentendre értékeit, illetve annak menedzselési formáit megfogalmazó stratégiai dokumetumot. A Fidesz-frakció több fenntartást fogalmazott meg, ezért tagjai nemmel szavaztak. A stratégia születésének közvetlen előzményeiről a „Közösen a kismúzeumokért”, valamint a „Hogyan meséljük el Szentendrét” – szimpózium látható és rejtett értékekről című írásainkban számoltunk be.

Etikai kódexet készített a SzeVi

A Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. által kiadott Szentendre és Vidéke (SzeVi) munkatársai elkészítették a lap etikai kódexét. A dokumentum a MÚOSZ ajánlásai alapján rögzíti a városi újság szerkesztésével kapcsolatos alapelveket. Felvetődött, hogy ezt az etikai kódexet rendelet formájában fogadja el a képviselő-testület. A kódex azonban nem ilyen célból készült, és nem felel meg az önkormányzati rendelettel kapcsolatos jogi előírásoknak, ezért rendeletként nem lehet elfogadni.

Laárné Szaniszló Éva a téma kapcsán arról beszélt, hogy az Ábrányi Emil Programban a jelenleg a testület többségét adó képviselők azt ígérték, hogy a lap függetlenségét és kiegyenlítettségét rendeletben rögzítik. Ezt kérte számon a jelenlegi városvezetésen. Arról beszélt, kigyűjtött pár független cikket. „Ilyen volt például az »Élőlánc a pedagógusokért« másfél oldalon, azt se polgármester úr sugallta, hanem azt a szerkesztőasszony kitalálta, hogy már pedig bele kell rakni” – mondta a képviselő.

Fülöp Zsolt válaszában megerősítette: a szerkesztőség független, szemben az előző ciklussal, most nem utasíthatja a polgármester, hogy miről írjon a lap. – Lehet, hogy a Fidesz számára furcsa, de a Szentendre és Vidéke arról tudósít, ami a városban történik – fogalmazott a polgármester.

Szűcs Katalin feltette a kérdést a Fidesz frakció tagjainak, miért baj az, ha a folyóirat beszámol a tanártüntetésről. Laárné Szaniszló Éva, bár kapott egy perc hozzászólási időt, a kérdésre nem adott választ, elmondta, akkor veszi igénybe a plusz időt, ha visszakérdezhet, majd amikor megkapta, feltette a kérdést, miért nem számolt be a lap a kormányzati támogatásról?

Szűcs Katalin viszontválaszában elmondta, „most azt teszem, amit Laárné Szaniszló Éva szokott, várom a választ a kérdésemre”. Laárné Szaniszló Éva válaszában elmondta, nem szeretne válaszolni a kérdésre.

Fülöp Zsolt a vita zárásként megjegyzete: az etikai kódexről szavazni most nem kell, mert csak tájékoztató anyag, de a rendeletben is rögzíteni fogják, hogy a város mindenkori vezetése ne tudjon beleszólni a lap szerkesztésébe, tartalmába.

Lakossági fórum a napelemek telepítéséről

Több, az épített környezetre vonatkozó változtatásról is döntött a testület. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2021. július 1-től hatályos módosításai jelentősen megváltoztatták a településrendezés rendszerét, a készítendő tervfajtákat, azok véleményezési és elfogadási folyamatát. Ennek keretében alapvetően megváltoztak a partnerségi egyeztetési eljárásra vonatkozó szabályok is, amely a Szentendre város településfejlesztésével és településrendezésével összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezését teszi szükségessé. Az előterjesztést a képviselők megszavazták.

A településkép védelméről szóló rendelet véleményezési szakaszának megindításáról is tárgyaltak a képviselők. A rendelet módosítására azért volt szükség, mert a napelemek telepítésére egyre nagyobb a lakossági igény. A rendelet részletesen szabályozza, hogy a város mely területein, milyen szabályok szerint lehet elhelyezni. A tervezet szerint a belváros külső területein bizonyos engedményekre kerülhet sor, a város teljes belterületének egy százalékára vonatkozna a teljes tiltás.

A polgármester felhívta a figyelmet, most még nem születik döntés az ügyben, hanem csak arról határoz a testület, hogy az ezzel kapcsolatos lakossági egyeztetés induljon el, amelynek részeként lakossági fórumot is szervez majd a polgármester.

A következő döntésében a testület két telek belterületbe vonásáról is határozott, amelyet a Szentendre Településszerkezeti Tervének 2017-es módosítása tett lehetővé.

Az ülésen a változtatási tilalommal kapcsolatos lakossági kérelmekről, valamint ennek eredményeként a változtatási tilalom elrendeléséről szóló önkormányzati rendelet módosítására is sor került, illetve két önkormányzati ingatlan értékesítésre való kijelöléséről is döntöttek a képviselők.

Bérleti díj elengedésével segít az önkormányzat

A Szentendrei Árvácska Állatmentő Egyesület fontos tevékenységet végez a városban. A szervezet működését azzal segíti testület, hogy határozatban engedte el a 150 ezer forint bérleti díj kifizetését.

A Dunakanyar SE jelentős tao támogatásra pályázott. A testület öt évre vonatkozóan elengedte az egyesület által fizetendő bérleti díjat, ez ugyanis feltétele a pályázat sikerének.

Jogszabályváltozás miatt a Ferenczy Múzeumi Centrum és a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár alapító okiratának módosításáról is szavazott a testület. A Szentendréért Közalapítvány alapító okiratát is módosították, amire a közhasznú jogállás megszerzéséhez van szükség.

A Szentendrei Szerb Önkormányzat utcanévtábla szerb nyelven való kihelyezését kezdeményezte. A képviselő-testülete következő döntésében hozzájárult a Jakov Ignyatovity utca utcanévtáblái szerb nyelven való kihelyezéséhez azzal, hogy a jelenlegi költségvetési helyzet nem teszi lehetővé az utcanévtáblák legyártásának, kihelyezésének finanszírozását. A kivitelezéshez szükséges anyagi forrást a kezdeményező nemzetiségi önkormányzatnak kell biztosítania.

A képviselő-testület következő határozatában a Fidesz-frakció kezdeményezésére úgy döntött, hogy felkéri a polgármestert, dolgoztasson ki a Radnóti sétányon tapasztalható gyorshajtást mérséklő forgalombiztonsági intézkedést, és annak megvitatására az utcában élők részvételével lakossági fórumot hívjon össze. A téma tárgyalásánál Fülöp Zsolt elmondta, a Covid járvány miatt elmaradt egységes közlekedési koncepció kialakítása a jövőben megindul. Hogy mindez sikeres legyen, ahhoz a 11-es főút felújításával – amelyet a kormány egyelőre felfüggesztett – kapcsolatos tervek ismeretére is szükség lesz, mert ahhoz kell igazítani a helyi elképzeléseket.

Az ülés végén a testület tudomásul vette, illetve elfogadta a két ülés közötti időszakról, valamint a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolót.