2021. június 21., 09:17

Minden, amit tudni kell a Vadvirágos Szentendre projektről. Mit jelent, honnan ered, miért fontos, mikor, milyen lépésekben valósul meg?

1. Mit jelent a vadvirágos gyep?

A XIX. században az ország közel 30%-a gyepes terület volt. Az emberi használat és a gyepek szorosan összefonódtak, elsősorban az állatok legelőjeként és kaszálóként hasznosították ezeket a területeket. Napjainkban a rétek és a legelők számos védett növény és állatfaj élőhelyeként szolgálnak, így a biológia sokféleség, azaz a biodiverzitás fenntartásában kiemelt szerepet játszanak.

2. Honnan indult a vadvirágos gyep projekt?

Nyugat-Európában 10-15 éve indult trend, hogy élőhelyeket teremtsünk hasznos rovaroknak, beporzóknak.

Chicagóban 2008-ban indult el a kezdeményezés, amiből később az Egyesült Államok egészét lefedő projekt lett.

Nagy Britanniában és Ausztriában is elterjedt a városi virágos rétek kialakítása.

3. Miért fontosak a városi gyepek?

A zöld növényzet – kondicionáló hatása révén – az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköz a város ökológiai viszonyainak alakításában, klimatikus viszonyainak javításában.

20-30 éve indultak városökológiai kutatások, melyek a zöldfelületek hatásait vizsgálták. A zöld növényzet nagyon hatékony és fontos eszköz a város klimatikus viszonyainak javításában.

A növényzet

  • légszennyezést és szálló port köt meg,
  • gyökérzete képes a talajszennyezést csökkenteni,
  • levélzetével, ágrendszerével tompítja a zajt és a rezgéseket,
  • párologtatása révén csökkenti a városi levegő hőmérsékletét és növeli a páratartalmát,
  • élőhelyet nyújt számos növény- és állatfajnak.

Az 1950-es évektől rohamosan csökkent a beporzók száma. Később a mezőgazdasági területeken jelentek meg először virágos védősávok, melyek az ökológiai gazdálkodásban is jelentős szerepet kaptak. Nemcsak a beporzás lett hatékonyabb, hanem jelentősen csökkent a termesztett kultúrában a kártevők száma. Hazánkban 2012-től van ilyen irányú kutatás.

Németországban a rovarok száma az elmúlt 25 évben 75%-kal csökkent (a világátlag 2,5%).

A változatosabb (nagyobb fajgazdagságú) gyepekkel, szakaszolt fűnyírással, a gyümölcsfák és egyéb termesztett növények beporzása is biztosított. A beporzó rovarok folyamatosan találnak tápanyagot maguknak, és ebből a velük együtt élő emberek is hasznot húzhatnak. A fennmaradó gyepekben a kártevők ellenségei is megbújhatnak, szerepet kap a természetes növényvédelem.

4. Magyarországon hol vannak vadvirágos projektek?

Több település elindította már saját vadvirágos, méhlegelős kampányait, például: Veszprém 2016-ban, Hódmezővásárhely és Szeged 2019-ben, Óbuda, Újpest és a Fővárosi kertészet 2020-ban.

5. Mi a méhlegelő kialakításának rendje, mik a lépései?

1. lépés: mintaterületek kijelölése
2. lépés: a mintaterületek vizsgálata
3. lépés: tesztterületek kijelölése a mintaterületek eredményei alapján
4. lépés: a tesztterületek kaszálási rendjének tervezése
5. lépés: ahol szükséges, donorterületről való kaszálékgyűjtés és felülvetés
6. lépés: a területeken megjelenő cserjék, agresszív növekedésű növények, allergén növények irtása
7. lépés: a beállt területeken szemléletformálás, környezeti nevelés (táblákkal, rendezvényekkel, óvodai/iskolai csoportos ismeretterjesztéssel)

6. Mennyi idő alatt alakul ki a méhlegelő végső állapota?

3-5 év, de ez függ az élőhelytől, a szennyezettség mértékétől is.

7. 2021-ben hol lesz Szentendrén vadvirágos gyep, kísérleti fázissal?

Szentendre Város Önkormányzata és a Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt. közösen alakít ki természetközeli vadvirágos gyepeket belterületi zöldfelületeken a biodiverzitás fejlesztése és a fenntartási költségek csökkentése okán. A 3-5 éves program első fázisa a mintaterületek kijelölése:

    1. az Anna-réten (a Pilisi utcában),
    2. a Bükkös-parton (az Apor Vilmos-híd és a Bükkös-patak torkolata között),
    3. a Paprikabíró utcánál,
    4. a buszvégállomásnál.

8. Ha a kísérlet beválik, mely területeket lehet még bevonni?

Az EuroVelo kerékpárút melletti zöldsávban, a Püspökmajori lakótelepen és kutyafuttatón, a Dera-patak rézsűjén, valamint a Bükkös-part teljes hosszán vannak bevonható területek.

9. Mi a szentendrei vadvirágos gyepek kialakításának első fázisa?

Az első év feladata a mintaterületek kijelölése. Ezeken a területeken évente csak két alkalommal (áprilisban és novemberben) kaszálunk.
A kiinduló állapot (2021. április-május) után folyamatosan figyelemmel kísérjük a növény- és állatfajok összetételét.

10. Mikor valósult meg az első fázis?

2021 májusában.

11. Mi volt a szentendrei vadvirágos gyepek kialakításának második fázisa?

Kijelöltük a tesztterületeket, a mintaterületeken tapasztaltak alapján. Elkészítjük a helyszínspecifikus kaszálási tervet, mely különböző vágási magasságot és gyakoriságot fog tartalmazni.

12. Mikor valósul meg a második fázis?

A 2022. év végére készül el a kaszálási terv, és 2023-ban már e szerint kaszálnak a tesztterületeken.

13. Mikorra lesznek látványosak a kijelölt területek?

3-5 év, mire teljesen virágosak lesznek a tesztterületek. A későbbiekben lehet, hogy szükség lesz donorterületről való kaszálékbegyűjtésre is, de elsősorban a területre jellemző növények elszaporodását szorgalmazzuk.

14. Több kullancs található a vadvirágos gyepben?

Külföldi kutatások kimutatták, hogy a városi területeken az alacsonyan tartott pázsitban, valamint a magasan hagyott vadvirágos réteken közel azonos mennyiségű kullancs van jelen. A külterjesen kezelt gyepek nem hordoznak magasabb kockázatot kullancscsípés tekintetében.

15. Jobban elszaporodhatnak az allergén virágok a vadvirágos gyepben?

Az allergén növények és invazív gyomfajok elszaporodását az első években kézi erővel kell meggátolni, az allergéneket kézi erővel eltávolítani. Ez nagyobb munkaerőigényű feladat, mint egy rendszeresen tarra vágott terület. A cél a teljes ökológiai élettér kialakítása.

16. Milyen szerepe lesz a vadvirágos gyepnek a környezeti nevelésben?

A vadvirágos gyep jó lehetőséget kínál a szent­endrei óvodásoknak, iskolásoknak, hogy a fajgazdagság növekedéséről és a helyi állat- és növényvilág összetételéről tanulhassanak. A későbbiekben ezt információs táblákkal is segítjük majd, szorosan együttműködve a pedagógusokkal.

17. Miért jó a városnak, ha van beltéri vadvirágos területe?

A vadvirágos területek színesítik az élővilágot. A vegyszerek miatt kiirtott növények ezeken a élőhelyeken újra életre kelhetnek.

A pompás virágok vonzzák a beporzó rovarokat, valamint védett, ritka élőlények megjelenése és beköltözése is várható (pl. keleti sün, nagy hőscincér stb.).

A zöldfelületek javítják a város klimatikus viszonyait. A növényzet kedvezően befolyásolja a légszennyezést, megköti a szálló port, gyökérzete csökkenti a talajszennyezést.

A lombkorona ágrendszere tompítja a város zajait, a párologtatás csökkenti a levegő hőmérsékletét illetve növeli a páratartalmat.

Forrás és ajánlott oldalak:

Klímaadaptív gyepgazdálkodás a városban. A VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. és a Szent István Egyetem kiadványa

www.fokert.hu/vadviragos-budapest/
vadviragosujpest.hu/
humusz.hu/hirek/varosi-ret-gyonyoru-takarekos-es-meg-hasznos/25601
kert.tv/termeszetes-vadviragos-ret/
mtvsz.blog.hu/2020/07/02/cambridge_gyepszonyeg_helyett_vadviragos_ret

« 2021. október » loading...
h K s c p s v
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
ked 26

Kovács Margit, a Duna királynője

2019. 04. 06. - 2029. 12. 31.
pén 29

Slow Village // Barlang, Szentendre

október 29.. 20:00 - 22:00