Pannónia-tó: módosították az elírt helyrajzi számot

A képviselő-testület egyhangúlag jóváhagyta a város zöldfelületeinek használatáról és a természeti értékek helyi védelméről szóló 25/2018. (XI. 19.) önkormányzati rendelet módosítását. Erre azért került sor, mert a 2018-as rendeletben rossz helyrajzi számot adtak meg a Pannónia-tó helyének, ugyanakkor a rendelet alapján egyértelműen azonosítható, hogy mit kívánt a jogalkotó helyi védettség alá helyezni. A rossz helyrajzi szám miatt a tulajdonlapon nem szerepel a „helyi védettség” bejegyzés. Amikor a nyár közepén kiderült, hogy a tulajdonos a tó feltöltésére készül, mind az önkormányzat, mind a helyi zöld aktivisták megkeresték az illetékeseket állásfoglalást kérve a hiba kijavítása érdekében követendő eljárásról. A PVMKH Törvényességi Felügyeleti Főosztályának állásfoglalása szerint az önkormányzati rendelet módosítása után már bejegyeztethető a tulajdonlapra a helyi védettség.

Pályázatot nyújt be az önkormányzat az EU Life programjára

A program egyik célkitűzése, hogy elősegítse a tiszta energiára való átállást, támogatva a regionális és helyi feltételeket, keretek kiépítését. Ebben fontos szerepet játszhat egy energetikai munkatárs, aki gazdája, szervezője, irányítója lenne az átállás programjának. A pályázat egy ilyen menedzser alkalmazásának feltételeit biztosítaná.

Fejlesztések 2020 és 2023 között

Pilis Dániel alpolgármester második alkalommal terjesztett tájékoztatót a testület elé a 2020 és 2023 közötti fejlesztésekről. A tájékoztató a város 2022. évi zárszámadásának adatai alapján készült, továbbá tartalmazta a Városrészi Költségvetés 2022. évi fejlesztéseit, valamint a 2023-ban megkezdett beruházásokat is. Az alpolgármester bevezetőjében elmondta, hogy a beruházások, fejlesztések igen kedvezőtlen külső körülmények  – világjárvány hatása, az építőipari áremelkedések, rezsiár-emelkedés, forint elértéktelenedése, kormányzati elvonások – mellett zajlottak, illetve zajlanak. A beruházások, fejlesztések a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda munkatársainak koordinálásában zajlottak, illetve zajlanak.
Az alpolgármester a fejlesztések, beruházások főbb mutatóit, a területi, illetve finanszírozási megoszlását kördiagramon mutatta be.

Az infrastruktúra fejlesztésekről szólva részletesen kitért a legfontosabb beruházásokra, ezek finanszírozására és állapotára. Ezek a főbb fejlesztések: 11-es számú főút rekonstrukciójának előkészítése, a belvárosi szenny- és csapadékvíz szétválasztás – I. ütem megvalósítása és II. ütem előkészítése, Kálvária út rekonstrukció – II. és III. ütem, Izbégi csapadékvíz-elvezetés fejlesztése, Barackvirág utca vízelvezetés és esőkert, a városi összekötő kerékpárút, Wolf Gedeon utcai Dera híd újjáépítése, HÉV-Volánbusz végállomás fejlesztés (SPAR fejlesztési terület).

Városrészi Költségvetésről elmondta, hogy a 2021-es és 2022-es program keretében 97,5 millió Ft értékben 23 fejlesztés valósult meg szerte a városban. Jelenleg megkezdődött a 2023-as program fejlesztési javaslatainak megvalósítása. 2024-es Városrészi Költségvetésre és az Ifjúsági Részvételi Költségvetésre a város költségvetésében 105 millió forintot különítettek el.

Az 1+1 programban 106 millió Ft értékben készültek útépítési, vízelvezetési tervek és beruházások mintegy 18 helyszínen. Az önkormányzat a beruházások 50%-át finanszírozta. Jelenleg több ilyen projekt van előkészítés alatt.

Zöldfelülettel, környezetvédelemmel összefüggő fejlesztésekre és programokra – a pályázati források mellett – az önkormányzat 42 millió forintot költött.

2020 és 2022 között több mint 600 db forgalomtechnikai kérelem érkezett az önkormányzathoz. Ebben az időszakban forgalomtechnikai szaktanácsadásra, tervezésre és kivitelezésre több mint 56,7 millió forintot költött a város.

Majd az intézményi fejlesztéseket sorolta fel. Ezekből a jelentősebb önkormányzati ráfordításokkal járó beruházások voltak a SZEI informatikai eszköz- és épületgépészeti fejlesztésére költött közel 273,5 millió Ft, a Vasvári Pál úti tagóvoda tetőszerkezetének azbesztmentesítésére 83,8 millió forint, valamint a Pirk Ambrus Városi Csónakház fejlesztésére a pályázati támogatás mellett az önkormányzat összesen 82,7 millió forintot fordított.

Az önkormányzati nem intézményi ingatlanfejlesztések során a műemléki épületek felújítására, állagmegóvására 2020 és 2023 között 94,3 millió Ft-ot fordított az önkormányzat: többek között a Kereskedőház tetőjavítási, dúcolási munkálataira, a Kalits ház (Kossuth Lajos utca 4.) főbejáratának felújítására, a Korniss-ház (Bogdányi utca 41.) kapuzatának és tetőszerkezetének rendbetételére. A legjelentősebb tételt (mintegy 60,5 millió Ft-ot) a Korniss-ház (Bogdányi utca 41.) kapuzatának, tetőszerkezetének rendbetétele és tartószerkezeti megerősítése tette ki.

A tájékoztató kapcsán Fülöp Zsolt elmondta, hogy az önkormányzat igyekszik folyamatosan fejleszteni az intézményeit, vállalva olyan feladatokat is, amelyek nem önkormányzati hatáskörbe tartoznak. Köszönetet mondott a szentendreieknek is, akik a közvetlen lakóhelyükön, vagy városi intézmények fejlesztésében, karbantartásában részt vállalnak.

Lang András képviselő hozzászólásában az eredményes pályázatokról beszélt, Magyar Judit alpolgármester a Városrészi Költségvetés és az 1+1 programokról szólva kiemelte, hogy ezekben meghatározó szerepük van a szentendreieknek.  A tájékoztatót a testület tudomásul vette.

A képviselők egyhangúlag elfogadták a Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt. számára az OTP-számlájuk megszüntetése miatt szükségessé váló tagi kölcsön nyújtását, követeléseinek elidegenítéséről, az élelmezési nyersanyag, valamint a faápolási feladatok közbeszerzéséről és a folyószámlahitel szerződéséről szóló határozati javaslatokat. A faápolási munkák tervezett költségeinek emelkedésével kapcsolatos képviselői kérdésre válaszolva Mandula Gergely vezérigazgató elmondta, hogy az áremelkedések mellett azt a szakvéleményt is figyelembe vették, amelyek szerint a jelenleginél jóval több faápolási munkára van szükség a városban. Szintén egyhangúlag jóváhagyták a VSZ NZrt. változásbejegyzéséről szóló határozati javaslatot is.

Elfogadták a TDM gazdálkodásáról szóló jelentést, további 18 M Ft-os támogatást ítéltek meg

Harmadszor került a testület elé a Szentendre és Térsége TDM NKft. (TDM) likviditási és pénzügyi helyzetének ügye. Júniusban tárták a testület elé, hogy a cég gazdálkodásával problémák vannak, az ügyvezetőt felmentették és pályázatot írtak ki az ügyvezetői állásra, amit sikerült is betölteni. Szeptemberben az előzetes vizsgálatok alapján készült jelentésben már látható volt, hogy milyen tartozásai vannak a cégnek, egyebek mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál felhalmozott adótartozás, de más pénzügyi szabálytalanságok is kiderültek. Külső szakértő bevonásával folytatódott a vizsgálat. Az új ügyvezetőt – Borbély-Tardy Annát – felkérték, hogy készítse el a TDM új üzleti tervét, amelyben meghatározza az önkormányzati támogatás módosított összegét. Továbbá felkérték, hogy vizsgálja felül a Kft. feladatköreinek szabályzatait. Az októberi testületi ülésen az új ügyvezető által készített előzetes jelentést tárgyalták meg, ami pontosította a hiányt, a felhalmozott tartozásokat, de az ügyvezető jelezte, hogy az átvilágítást folytatni kell. A testületi döntés értelmében rendezték a törzstőkepótlását, illetve segítséget nyújtottak a likviditási problémák kezelésében.

A novemberi testületi ülésre nyújtotta be az új ügyvezető az átvilágítás alapján készült jelentését és a TDM új üzleti tervét, amelyben meghatározta a további önkormányzati támogatás összegét.

Fülöp Zsolt polgármester a napirend felvezetésében elmondta, hogy a jelentés meglepte, mert nem hitte volna, hogy a gazdálkodás minden területén ennyi szabálytalanság történt a cégnél. Ezek egyértelműen azt mutatják, hogy vezetési problémák voltak a TDM-nél. Ennek következménye az, hogy az eddigi támogatásokon túl további 18 millió forintot kell az önkormányzatnak betennie a cégbe, hogy az talpon maradjon. A polgármester kitért arra is, hogy a turisztikai pályázati pénzek sajátos elosztási rendszere miatt a városnak ilyen bevételhez jutni jelenleg nincs esélye, mert a magyarországi településeknek csak 5 százaléka tudott jelentősebb turisztikai célú fejlesztési forráshoz jutni.

Majd átadta a szót az új ügyvezetőnek, Borbély-Tardy Annának, aki elmondta, hogy még mindig nem sikerült minden problémát részletesen feltárni. A dokumentumok hiánya és a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt csak a legfontosabb és a legsúlyosabb problémák megállapítására volt lehetőség, amit – a könyvelési szempontrendszert követő – mintegy húsz oldalas jelentésben foglaltak össze.

Szűcs Katalin a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság (PEB) elnöke hozzászólásában összefoglalta a bizottság álláspontját, elmondta, hogy gyakorlatilag nem volt olyan tevékenységi területe a cégnek, amely könyvelési, jogi szempontból szabályosan lett volna kezelve. A bizottság álláspontja szerint a tárgyi eszközök több mint 26 millió forint értékű állománycsökkenését, a térítésmentes eszközátadásokat, a költségtérítéseket, illetve a piac kimutatott bevételének nagyságrendjét tovább kell vizsgálni és ennek eredményétől függően dönteni kell a további jogi lépésekről. A további vizsgálatokról határozati javaslatot is a testület elé terjesztett.

Majd több mint egyórás vita bontakozott ki a kialakult helyzet okairól, a fenntartó ellenőrzési hiányosságairól, ugyanis a Fidesz-frakció álláspontja szerint a kialakult helyzet egyrészt a cég alulfinanszírozottsága, másrészt a fenntartó nem megfelelő ellenőrzési tevékenységének következménye. Vitatva az álláspontot többen elmondták, hogy az alulfinanszírozottság nem lehet oka a tevékenység szabálytalan pénzügyi dokumentálásának. A polgármester hangsúlyozta, hogy a pénzügyi nehézségekről, további önkormányzati támogatás szükségességéről bármikor lehetősége lett volna a korábbi ügyvezetőnek előterjesztést benyújtani, hozzátette, hogy kéthetente egyeztet a cégvezetőkkel, de ezek a problémák itt nem vetődtek fel.

Az ellenőrzési feladatokról szólva elmondták, hogy ez a cég felügyelő bizottságának a feladata, az ilyen mélységű ellenőrzés, nem közvetlenül a fenntartó dolga. Szűcs Katalin ezt hangsúlyozva azt is elmondta, hogy a TDM felügyelő bizottságánál tapasztaltak alapján meg kell vizsgálni, hogy a jogszabályok mit tesznek lehetővé a fenntartó számára a felügyelő bizottságok működési szabályozásában, és ha lehetséges, akkor további elvárásokat is meg kell határozni számukra.

Eltérő álláspontok hangzottak el arról is, hogy kell-e gazdasági vezető a cégnél, vagy sem. Az új ügyvezető által készített jelentés szerint „…egyértelműen megállapítható, hogy szükség van (lett volna) dedikált gazdasági vezető alkalmazására.” Ezzel kapcsolatban Magyar Judit alpolgármester úgy fogalmazott, hogy egy 20-30 milliós cégnél nem indokolt gazdasági vezető alkalmazása, de ha az ügyvezető ki tudja gazdálkodni, akkor ez az ő döntése.

A vitában felvetődött az is, hogy le kellene választani a TDM-ről a piacfelügyeleti tevékenységet. Magyar Judit alpolgármester kifejtette: pont azért került ez a tevékenységi kör a TDM-hez, hogy legyen bevétele, mert a cég korábban főként pályázati forrásokból finanszírozta a működését, most azonban erre nincs lehetőség.

A jelentésre vonatkozó határozati javaslatot – mely szerint a testület elfogadja a jelentést és felkéri az ügyvezetőt, hogy a cég működésére vonatkozó hiányzó szabályzatokat készítse el – kilenc igen, négy tartózkodás mellett a testület elfogadta. A további vizsgálatokra és ennek alapján a felelősség megállapítására, ill. a jogi lépések megtételére vonatkozó, a PEB által benyújtott határozati javaslatot tíz képviselő támogatta, hárman tartózkodtak.

A továbbiakban a TDM felügyelő bizottságának tagjaira vonatkozó ügyeket zárt ülésen tárgyalták meg. Majd a TDM Nonprofit Kft. módosított üzleti terve került napirendre, amit kérdés, hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadtak a képviselők. A felhalmozott fizetési kötelezettségek miatt, a várható bevételek és költségek alapján a testület további 18,1 millió forint többlettámogatást ítélt meg a korábban már átadott több mint 9 milliós támogatás mellett.

Növekedett az adóbevétel – módosították a 2023. évi költségvetési rendeletet

Ahogy a költségvetés februári elfogadásakor elmondtuk, idén negyedévente felülvizsgáljuk a költségvetést, ha szükséges korrigáljuk. Ez a harmadik módosítás, úgy látjuk, hogy a költségvetés rendszeres felülvizsgálata bevált módszer – kezdte bevezetőjében Magyar Judit alpolgármester. Elmondta, hogy az átdolgozás a költségvetés főösszegének 164 870 eFt-os növekedését eredményezte, így a költségvetés főösszege 12.791.418 eFt-ra emelkedett. Az alpolgármester felsorolta, hogy mely tételek módosultak: a szociális ágazati összevont pótlék állami támogatása, a képviselő-testületi és bizottsági döntések, a teljesítés alapján könyvelt, költségvetést érintő hatásai, az intézményi kezdeményezésű átcsoportosítások tételei. Az egyéb előirányzat módosításáról elmondta, hogy ezen a tételsoron jelentkezik az az adóbevétel-többlet – közel 620 millió forint –, amiről az októberi testületi ülésen az Adóiroda már beszámolt.  Ebből a többletből 100 M Ft működési céltartalékot képeztek. Ennek kapcsán az alpolgármester hangsúlyozta, hogy erre a tartalékra ilyen bizonytalan környezetben mindenképpen szükség van. A többletből ezen felül maradt összeget be kellett építeni a kiadások finanszírozásába, mert az ingatlaneladások és egyéb tételek nem teljesültek a tervezett mértékben.

Az adóbevételek növekedésének háttere iránt érdeklődő képviselői kérdésre válaszolva Magyar Judit elmondta, hogy az infláció hatása mellett, az új, közel nyolcszáz adózó felderítése, a hátralékbehajtás hatékonysága, a javuló az adózási fegyelem, az iparűzési adó két százaléka is közrejátszott az növekedésében.

Fülöp Zsolt hozzászólásában kiemelte az adóbeszedésben alkalmazott felderítési intézkedések hatékonyságát, majd hozzátette viszont az állam egyre több helyi adót von el. Az úgynevezett szolidaritási adó, ami gyakorlatilag a város megadóztatása, százmilliós nagyságrendekkel nőtt az utóbbi években, ez most már 502 millió forint, ami nagyjából annyi, mint amennyit építményadóként befizetünk. Ez tarthatatlan, hiszen Szentendrén is lenne mire költeni, az utak állapotára, a csapadékvíz-elvezetés fejlesztésére… A Magyar Önkormányzatok Szövetsége folyamatosan jelzi a kormányzatnak, hogy ez mekkora teher a településeknek, de ha már mindenképpen el akarják vonni, akkor legalább tudni lehessen, hogy a szolidaritási adóból mire költenek, vagy hogy egy-egy régió polgármesterei dönthessenek arról, hogy milyen beruházásokra fordítsák az így keletkező adóbevételt.

Kilenc igen négy tartózkodás mellett elfogadták a költségvetési rendelet módosítását.

A december végén lejáró 1 000 millió Ft összegű folyószámlahitel szerződés megkötéséről is döntöttek, tizenkét igen és egy tartózkodás mellett jóváhagyták a szerződés megkötését.

Közterület-használat: 2024. június 30-ig megmaradnak a vállalkozások kedvezményei

A közterület-használat rendjének szabályozásáról szóló rendelet módosításával meghosszabbították a vendéglátóipari és kereskedelmi vállalkozások számára nyújtott kedvezményeket. A kedvezményes díjak mellett 2024. június 30-ig továbbra is havonta fizethetik a vállalkozások a közterület-használati díjat. A rendeletmódosítást az indokolta, hogy enyhítsenek a turizmus jelentős visszaesése, a rezsiköltségek növekedése miatt változatlanul bizonytalan helyzetben lévő vállalkozások gondjain. A rendeletmódosítást egyhangúlag jóváhagyta a testület.

Telekalakítási eljárások a Barackos úti, önkormányzati ingatlanoknál

A 2017-ben elfogadott SZÉSZ értelmében önkormányzati tulajdonban lévő, három helyrajzi számon szereplő, Barackos úti ingatlanok telekalakítási eljárásairól (telekhatár-rendezés, útszélesítés, telekmegosztás-útlejegyzés) is döntöttek a képviselők. A határozati javaslatokat valamennyi ingatlan esetében kilenc igen, négy tartózkodás mellett fogadták el.

Már kátyúzták a Pirkadat utcát, mire PVMKH levele megérkezett

Egy Pirkadat utcai ingatlantulajdonos a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz (PVMKH) fordult közérdekű bejelentés formájában az utcájuk kátyúmentesítése érdekében. A PVMKH az ügyet az önkormányzathoz utalta intézkedésre, de mire a kormányhivatal levele megérkezett, addigra a kátyúzás már megtörtént az ingatlantulajdonos által kifogásolt utcaszakaszon. Az előterjesztés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a városnak nincs anyagi lehetősége arra, hogy a település peremterületein, üdülőövezeteiben lévő utcákat teljes körűen évente többször újrakátyúzza. Az önkormányzat azonban mindig nyitott arra, hogy egy-egy utcaközösséggel  összefogva 1+1 programban új útburkolatot kaphasson az adott utca. A határozati javaslatot a testület a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság kisebb módosítási indítványával egyhangúlag elfogadta.

A SZESZOLG Kft. helyiségbérletidíj-tartozás megfizetésének ügyének részleteit zárt ülésen tárgyalták. A Dumtsa Jenő u. 1. szám alatti 51 m2-es üzlethelyiség bérleti szerződését az önkormányzat 2021. november 15-én felmondta a bérleti díj nem fizetése miatt, így a bérleti szerződés 2021. december 31-ével megszűnt, majd a tartozás megfizetése érdekében az önkormányzat keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz. A Kft. tulajdonosa a tárgyaláson egyezséget ajánlott az önkormányzatnak, ennek részleteit a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság elnökének indítványára zárt ülésen vitatták meg.

A lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról szóló jelentést egyhangúlag elfogadták.

A továbbiakban több tájékoztatót vettek tudomásul a képviselők, így egyebek mellett a V8 energetikai korszerűsítése érdekében geológiai és geotermikus vizsgálatok szükségességéről, a Városrészi Költségvetés 2023-as programban már megvalósult fejlesztésekről, valamint a SPAR projekt előrehaladásáról. A Spar projekt kapcsán a polgármester elmondta, hogy az előzetes régészeti feltárások során 30-40 avarkori sírhelyet valószínűsítettek, azóta kiderült, hogy mintegy 140 sírhelyről lehet szó. A feltárások miatti csúszást a kivitelező igyekszik behozni feszített munkatempóval. A régészeti feltárás és terepmunkák előrehaladásával folyamatosan módosul az építkezés környékén a parkolási rend.

A Városrészi Költségvetés program kapcsán több képviselő köszönetét fejezte ki a projekt szervezésében végzett munkáért, Fülöp Zsolt a közösségi szolgálatban dolgozó középiskolásoknak mondott köszönetet, Drávucz Zsolt képviselő pedig azoknak a kis üzleteknek fejezte ki a köszönetét, amelyek vállalták, hogy gyűjtik az offline szavazatokat,  plakátok kihelyezésével népszerűsítik a programot.

Az egyebek napirendben  hívta fel a figyelmet Magyar Judit a karácsonyi adománygyűjtésre, mint mondta elsősorban tartós élelmiszerekkel kívánnak segíteni a rászoruló családoknak, amiket a Családsegítő fog szétosztani és az önkormányzati intézményeken fogják gyűjteni. Aki teheti, segítsen – mondta. A részletekről a város kommunikációs csatornákon értesülhetnek.