Elkerülhetetlen volt a fák kivágása a Hamvas Béla utcában – szögezte le Hazai Attila környezetvédelmi referens (akit ősszel főkertésznek is kineveztek), akivel nemrégiben történt kinevezése kapcsán beszélgettünk. A munkáját nagy lelkesedéssel kezdő fiatal szakember kiemelt fontosságot tanúsít a fatelepítésnek és az évelő cserjék ültetésének, a lakossággal való kapcsolattartásban pedig az empátiának és a szemléletformálásnak.

Hazai Attila, Szentendre új környezetvédelmi referense (valamint ősz óta főkertésze is) a Bükkös-patak partján készült interjú során ismertette azokat a terveit, amelyek által a város környezete és városképe még zöldebbé és impozánsabbá válhatna. A beszélgetés során több alkalommal hangsúlyozta a fatelepítések fontosságát és azt, hogy milyen előnyökkel jár, ha az egynyári növények helyett, évelő, fásszárú cserjéket telepítenek.

Frissen kinevezett környezetvédelmi referensként és főkertészként milyen volt máris egy ilyen helyzetbe csöppenni, mint a Hamvas Béla utcai fák kivágása?

A kialakult helyzet nehézségét az okozta, hogy a DMRV által megbízott kivitelező nem engedélyeztette a fakivágast, ezért az önkormányzat nem tudta figyelmeztetni a lakosságot. Kihívást jelentett, de úgy érzem, hogy az empátia és jó kommunikációs készségek által hamar megtalálom a hangot az emberekkel, ami kedvez a problémák megoldásának és a konfliktusok kezelésének.

Előzmények: több mint 300 folyóméteren végzett hálózatfejlesztést a DMRV megbízásából a kivitelező a Hamvas Béla utcában: régi eternitcsöveket cserélnek korszerű vezetékre. A kivitelezéshez áprilisban kértek és kaptak elvi építési engedélyt. Az önkormányzat több alkalommal is jelezte a kivitelezőnek, hogy milyen további önkormányzati hatósági hozzájárulások szükségesek a munkálatok megkezdéséhez. A kivitelező azonban ezeket nem szerezte be időben, a hatósági hozzájárulások hiányában kezdte meg a munkát, ezért azt az önkormányzat 2020. augusztus 3-án, hétfőn leállíttatta és ismét felszólította a kivitelezőt a szükséges hozzájárulások beszerzésére.

A Hamvas Béla utcában a fák kivágása elkerülhetetlen volt, mert a nyomvonalon levő fák nem csak akadályozták a csatornarekonstrukciós munkákat, hanem kárt is tettek a vezetékekben, amiknek a cseréje jelenleg is tart. Több helyen is szétnyomta a csatlakozási pontokat a csővezetékben a fák gyökere – érzékeltette a helyzet súlyosságát a zöld referens.

Elmondta, hogy a csatornarekonstrukciós munkák miatt öt nagyobb fát vágtak ki, amik közvetlenül a hálózaton voltak (juharfa, eperfa) és további néhány kisebb fát is fel kellett áldozni, amik nagyon közel a nyomvonalhoz, akadályozták a munkálatokat (barackfa, tuja, fenyő). Ahol lehetséges volt, ott kézi ásással a fa gyökerét mentve haladt a munka, minimalizálva így a növényveszteséget. Több helyen a kivitelezőnek kivágás helyett metszéssel sikerült akkora helyet teremteni a munkaterületen, ahol már a munkagépek is elfértek. A fák különböző korúak voltak. Volt 3-4 éves és 30 éves fa is, amit kénytelenek voltak kivágni.

A fák pótlását a kivitelező fogja elvégezni, Hazai Attila környezetvédelmi referens szakmai útmutatása alapján. A tervek szerint a lakótömbök helyi közös képviselőivel egy kerekasztal-megbeszélésnél, a lakók igényeit figyelembe véve határozzuk meg a telepítendő fák faját és helyét. Ez hozzávetőlegesen 30-40 fa ültetését jelenti a területen.

Hogy mikorra adnak ezek a fák hasonló árnyat? Több komponensű a képlet. Attól is függ, hogy mekkora fákat szeretnének, kis vagy nagy lombú, kistermetű vagy nagyra növő fafajokat. Sajnos számolni kell azzal, hogy több év kell, mire megerősödve árnyékot nyújtanak majd a lakóközösségnek, de a fokozatosság elve alapján ez mindig is így történt.

Hogyan látja a város helyzetét „zöld szemmel”, környezetvédelmi szempontból?

Egy város életében kiemelten fontosnak tartom a fák pótlását és telepítését. Utóbbi kapcsán szeretném hangsúlyozni a folytonosság elvét, azaz a fák folyamatos, évről évre történő telepítését. Továbbá jelentősnek tartom a szemléletformálást a környezetvédelmi koncepciók kialakítása és a tervek készítése során.

Mennyire izgalmas kihívás környezetvédelmi referensnek lenni Szentendrén?

Meglehetősen izgalmasnak találom, mert komplexen kell nézni mindent, amit csinálunk. A város igényeinek megfelelően és a hely adottságait figyelembe véve kell terveket készíteni a környezetvédelmi kérdések kapcsán. Ugyanakkor előrelátónak is kell lenni: fontosnak tartom azt, hogy a jelenlegi intézkedések évtizedekkel később is meghatározók lesznek a városképre és a tájképre is egyaránt.

 Milyen szakmai tapasztalata van, amit kamatoztatni tud ezen a poszton?

Bécsben folytatott egyetemi tanulmányaim során jelentős tudásra tettem szert a városok növényzetének, kertészeti megoldásainak lehetőségeiről. Korábban évekig kertészeti tervezőként és kivitelezőként tevékenykedtem, ezért rendelkezem a megfelelő rálátással arra, hogy melyik kertészeti terv működik hatékonyan és hosszú távon a gyakorlatban.

Mi a személyes ambíciója környezetvédelmi referensként?
Személyes ambícióm a városkép formálása és olyan zöld területek létrehozása, helyreállítása és fejlesztése, amik lehetőséget adnak szabadidős tevékenységek végzésére és arra, hogy a városlakók közelebb kerülhessenek a természethez. Továbbá a kisebb erdős-fás részek önmagukban is egy olyan mikroklímát teremtenek, aminek hatására hűvösebb a levegő. Ezt főként a városkép és a parkok formálására készülő tervek tekintetében tartom fontosnak.

Megjelenik a városvezetésben a zöld szemlélet?

Abszolút. Mindannyian harcos módon állnak ki a növények és a természet védelméért, a zöld területek rehabilitációjáért. Fontosnak tartják, hogy ne csak mennyiségben gyarapodjanak, hanem minőségileg is fejlődjenek ezek a területek.

Melyek a legfontosabb zöld szempontok Szentendrén?

A legfontosabb szempontnak a fák védelmét tartom. A fák védelmével és telepítésével kapcsolatos intézkedések a globális felmelegedés hatásait és a környező faunában keletkezett károkat segítenek enyhíteni.

Milyen kis lépések vezethetnek ahhoz, hogy fokozatosan környezetbarátabb település lehessen Szentendre?

Minden évben megrendezik a Bükkös-patak partnál a szemétszedési akciót, aminek Szentendre Város Önkormányzat a fő támogatója. Ezt a hagyományt fontosnak tartom a szemléletformálás és a példamutatás szempontjából is.
A költségek és a hulladék csökkentés érdekeit nézve is úgy találom, hogy érdemesebb lenne az egynyári növények ültetése helyett évelő, virágzó cserjéket ültetni. Szeretném példának hozni a szentendrei rózsát, ami világviszonylatban ritka, és természetes körülmények között csak Magyarországon található meg. Ezek az évelő bokrok egyszeri kiadást jelentenének a város számára, ami hosszabb távon kedvezőbb lenne, mint az évről-évre történő egynyári virágok vásárlása.
Jelentősnek találom, hogy a lakosság, az iskolák és az óvodák részéről felelősségvállalásra is számíthat az önkormányzat a faültetések kapcsán: a facsemetékről többek közt öntözéssel és a környezetükben történő gazolással gondoskodnak az örökbefogadók. Léteznek úgy nevezett mesterséges fecskefészkek is, amik olyan helyre is telepíthetők, ahol a lakosság számára nem zavaró, ugyanakkor a szúnyogok számában jelentős csökkenés lenne elérhető, ha a fecskék visszatérnének a városba. Szeretném, ha újra lennének fecskék Szentendrén.