A Víz Hete alkalmából került sor az Európai Uniós forrásból, a TOP PLUSZ pályázat keretében megvalósult, Szentendre első közterületi esőkertjének helyszíni bemutatójára. Fülöp-Pocsai Berta díszkertészeti- és növényalkalmazási mérnök, az esőkert tervezője röviden ismertette a csapadékvíz hasznosítása érdekében létesített bioárkot, ami a 11-es főút és a Barackvirág utcai csomóponttal szemben, a Duna-partra vezető sétány mellett található.

Pilis Dániel alpolgármester bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a városvezetése elkötelezett a zöld-kék infrastruktúra fejlesztésében. A több mint 120 MFt-os, Európai Uniós forrásból megvalósult beruházással Petyina városrész mintegy 2,6 hektáros területén megoldódott a csapadékvíz-elvezetés és lehetővé vált a város első közterületi esőkertjének létrehozása is. A 120 m3-es esőkert a korábbi árokhoz képest mintegy 2,5-szer több vizet tud megkötni, növényzetével az útburkolatról, a háztetőkről összegyűlő szennyeződéseket megtisztítani, így csökkenteni a Duna szennyezését. Ahhoz, hogy látványos eredményeket tudjunk elérni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, a csapadékvíz-hasznosításban esőkertek, bioárkok hálózatára lenne szükség a városban.

– Ez a létesítmény az esőkert és a bioárok megoldásait alkalmazza egyszerre – kezdte tájékoztatóját Fülöp-Pocsai Berta tervező. – Az esőkert, bioárok célja, hogy minél több esővizet képes legyen helyben tartani, szikkasztani és a növényzete által párologtatni. Mivel a bioárok nagy területről gyűjti az esővizet, ezért a Dunába vezetést is biztosítani kellett, betonátereszekkel lassítva a lefolyást. A szivárogtatás érdekében az árok alján drénréteget alakítottunk ki, és erre jött rá a homok-komposzt földkeverék.
Majd a növényzet kiválasztásának szempontjait részletezte és bemutatta a telepített növényeket.
– A legfontosabb egy esőkert kialakításánál, hogy milyen növényeket telepítünk, szerettük volna honos növényekkel beültetni, de az ártéri erdő aljnövényzete elég szegényes, valamint a területen az ökológiai adottságok is mások, így főként a kiszáradó láp- és mocsárrétek növényeit alkalmaztuk. Ezek a növények szárazságtűrőek, de jól viselik, ha elönti őket a víz. A kiültetésnél az a szempont, hogy a természetes előfordulásuk, csoportosulásuk szerint telepítsük, mert ha bármilyen ok miatt valamelyik növény eltűnik, akkor a többi veszi át a helyét. Ültettünk fű- és sásféléket, sásliliomot, orvosi szappanfüvet, macskaherét, gerániumokat, mentát, lizinkát, a partra telepített cserjéket a környéken honos növényzetből válogattuk, így kányabangitát és veresgyűrűs somot ültettünk. Nyár végére – ha az időjárás is segíti – elérhető a teljes talajborítottság, remélhetőleg sok vadnövény is megtelepszik az esőkertben. A sűrű növényzet párologtatása pedig javítja a mikroklímát. Az esőkert növényzetében folyamatos változás lesz megfigyelhető, ami örvendetes, mert ez bizonyítja, hogy élő növénytársulásról van szó.
Majd a résztvevők közül néhányan a kerti esőkert növényzetének kialakítása iránt érdeklődtek, a tervező a helyszínen mutatta meg az egyes növényeket és telepítésük módját.

Kisebb csoportokban folytatódott a beszélgetés, Hazai Attila főkertész kérdésre válaszolva az esőkertek, bioárkok növényzetének szennyeződést lebontó képességéről beszélt.
– A városban lehulló csapadék az utakról sok szennyeződést, például olajat, olajszármazékokat mos a talajba, részben a talaj, de főként növényzet játszik fontos szerepet a szennyeződések lebontásában. A növények gyökerei azonkívül, hogy a csapadékvízből felszívják a számukra fontos tápanyagokat, megtapadnak rajtuk a szennyezett talajrészek és a gyökérzeten élő mikroorganizmusok elkezdik ezeket lebontani. Ehhez a lebontási folyamathoz a gyökerek oxigént is biztosítanak. Az esőkertek és a lassú lefolyású bioárkok hosszabb ideig képesek tárolni a vizet, a szétterülő vízben pedig jobbak az esélyei a szennyeződés lebontásának – magyarázta a főkertész.

Az esőkert tavaly őszi beültetése

A pályázati támogatás a csapadékvíz-hasznosításával kapcsolatban szemléletformálásra is biztosított keretet. Tavaly ennek egy részét a szentendrei óvodák számára beszerzett esővízgyűjtő-tartályokra fordította az önkormányzat, ami a gyerekek környezettudatos nevelését segíti elő, s rajtuk keresztül talán a szülőkét is. Az esőkert-bioárok helyszíni bemutatásával sikeresen folytatódott a pályázatban vállalt szemléletformálás.

Fotó: Isza Ferenc