A képviselő-testület a szociális rendelet módosításával, új támogatási forma bevezetésével szeretné segíteni a legnehezebb helyzetben lévő nyugdíjasok megélhetését. Hosszú távon viszont a Nyugdíjas Parlament javaslata akadályozhatná meg, hogy a nyugdíjasok és az aktív keresők jövedelme között tovább nyíljon az olló. Az idősek érdekvédelmi szervezetének javaslata szerint az előző évi nettó bérnövekedéssel megegyező mértékben kellene emelni minden évben a nyugdíjak összegét – mondta el a Szentendre.hu érdeklődésére a  Nyugdíjas Parlament elnöke. Pontosan úgy, ahogy azt az országgyűlési képviselők saját maguknak már korábban megszavazták.

Az elmúlt évek európai szinten is kiemelkedő magyarországi inflációja, illetve a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatt jelentősen megemelkedtek a megélhetési költségek. Különösen érzékenyen érinti ez a nyugdíjasokat, hiszen havi járandóságuk sokkal lassabban emelkedik, mint a bérből és fizetésből élőké. Ezért az önkormányzat új szociális támogatási formaként vezette be, a leghátrányosabb helyzetben lévő, 240.000 forintnál kevesebb nyugdíjat kapó időskorúak 10.000 forintos támogatását, amely ugyan csak csepp a tengerben, de valamilyen segítséget azért jelent. A támogatás idén június 30-ig igényelhető a polgármesteri hivatalban, a következő években viszont május 31-ig kell jelentkezni azoknak, akik igényt tartanak a támogatásra. Május 17-ig hozzávetőlegesen 300 szentendrei nyugdíjas nyújtotta be igényét.

A nyugdíjasok különösen az elmúlt tíz évben kerültek egyre nehezebb helyzetbe, mert miközben a bérek dinamikusan emelkedtek, a nyugdíjak az alacsony infláció idején alig-alig lettek nagyobbak. Pedig 2014 után lett volna erőforrás az ellátás növelésére, hiszen a kormány is azt hangoztatta, hogy „Magyarország jobban teljesít”. Az időskorúak lecsúszása azért folytatódott, mert a második Orbán-kormány 2012-ben az inflációhoz kötötte a nyugdíjak emelését. Ez a számítási mód ugyan az elmúlt két évben – amikor kiemelkedő, 14,5 és 17,6 százalékos inflációt mért a KSH – kedvező volt a nyugdíjasok számára, hosszabb távon azonban folyamatosan csúsznak le a bérből és fizetésből élőkhöz képest.

– A korábbi szabályokkal összehasonlítva a 2012-ben bevezetett rendszer a legkedvezőtlenebb a nyugdíjasok számára. A rendszerváltást követően az ellátás emelése a bérek növekedéséhez volt kötve, vagyis ha a keresetek nőttek, akkor a nyugdíjak is, azaz nem romlott a nyugdíjasok helyzete az aktívakhoz képest. Később lépett életbe a vegyes indexálás , amelyben részben az inflációhoz, részben pedig a béremelkedéshez kötött a nyugdíjak emelése. Hosszabb időszakot tekintve ez már kedvezőtlenebb az időskorúak számára, de még mindig kedvezőbb, mint a 2012-ben bevezetett rendszer, amelyben kizárólag az inflációhoz köti a kormány a nyugdíjemelést. Így ugyanis a dinamikusan emelkedő bérektől mind jobban lemaradnak a nyugdíjak. Az elmúlt harminc egynéhány évben alig néhány év volt, amikor a magas infláció miatt kedvezőbb lett volna az inflációkövető nyugdíjemelés, mint a vegyes indexálás – mondta a Szentendre.hu-nak a Nyugdíjas Parlament elnöke.

Karácsony Mihály arról is beszélt, hogy a problémát, a nyugdíjasok folyamatos lecsúszását megakadályozó javaslatukat már eljuttatták Orbán Viktor miniszterelnökhöz, illetve Varga Mihály pénzügyminiszterhez. Orbán Viktor Nyitrai Zsolt kiemelt társadalompolitikai ügyekért felelős miniszterelnöki megbízotthoz irányította őket, de érdemi választ mostanáig nem kaptak. Javaslatuk lényege, hogy ugyanazon elbírálás alá essenek a nyugdíjemelések, mint amelyet az Országgyűlés tagjai megszavaztak maguknak. Vagyis mindig az előző évi nettó keresetnövekedéssel megegyező mértékben nőjenek a nyugdíjak. Ezzel hosszú távra megoldódna a nyugdíjasok legnagyobb problémája, nevezetesen, hogy évről évre jobban lemarad nyugdíjuk az aktív keresők bérétől.

Beszédesen mutatják a KSH számai, hogy 2010 és 2023 között milyen nagyra nyílt az olló a nettó kerestek és a nyugdíjak között, vagyis hogy mekkora szükség lenne a nyugdíjemelések rendszerének átalakítására. 2010 és 2023 között a nettó átlagkereset 132.604 forintról 391.761 forintra, azaz csaknem háromszorosára (2,95-szörösére) nőtt. Ugyanezen évek januárjában az öregségi nyugdíjban részesülők átlagnyugdíja 98.804 forintról 208.168 forintra, azaz alig több mint kétszeresére (2,11-szeresére) nőtt. Vagyis szemmel látható a nyugdíjak jelentős lemaradása az aktív keresők bevételétől, és ez a folyamat mindaddig folytatódni fog, amíg a kormány át nem alakítja a nyugdíjrendszert, amelyet vállalt is a magyar kormány.

(Borítóképünk illusztráció, kép forrása: cottonbro studio / pexels.com)