Beszélgetés dr. Török Balázs alpolgármesterrel
• Először is pontosítsuk, hogy Önhöz a város irányításában milyen feladatok, szakmai területek tartoznak!
A tavalyi belső átalakítás nyomán hozzám a – mondjuk úgy – lakossági jólétet szolgáló feladatok kerültek. A lakosok engem tudnak a legkönnyebben megtalálni, hiszen hetente három órában tartok fogadóórát. Irányításom alá tartozik az újonnan létrehozott Városi Ügyfélszolgálat, a sport, a civil szektor és a vállalkozói kapcsolattartás területe – utóbbi három az ebben a körben tevékenykedő várostársaink munkáját, ötleteit hívatott segíteni, de természetesen önálló kezdeményezéseket is megvalósítunk az érintettek közreműködésével. Ezen kívül felügyeletem alatt dolgozik a „zöld” referens is, aki a korábbi főkertészi és környezetvédelmi hatósági ügyekben jár el; valamint a közterület-használati feladatokkal foglalkozó kolléganő. Végül, de nem utolsósorban az ún. szolgáltatási koordinátor is velem dolgozik, akinek az olyan szolgáltatások felügyelete, fejlesztése, illetve koordinálása a feladata, amelyekkel a lakosság gyakran találkozhat: közlekedés, gyepmesteri feladatok, polgárőrség, csapadékvíz-elvezetés és még sorolhatnám… Gyakorlatilag korlátlan a feladatspektrum. Ezekről mind külön-külön interjút lehetne készíteni…
• Említette a Városi Ügyfélszolgálatot, amely idén januártól új helyen, a Dunakorzó 18. szám alatt, és részben új feladatokkal működik. Milyen tapasz-talatokról számolhat be az eltelt egy hónap alapján? Hogyan fogadták az ügyfelek az iroda elköltözését a Városházáról?
Mint minden újat, természetesen fennakadásokkal fogadta a lakosság és az egyes irodák, mára viszont már stabilizálódott a működése. Átlagosan heti 500 ügyfélkapcsolatot regisztrálnak az ügyfélszolgálat munkatársai, amely azt mutatja, hogy elfogadottá, megszokottá vált az iroda. A célunk az, hogy folyamatosan fejlesszük az irodát, és hogy egyre több ügyben fordulhassanak ide a lakosok a nyitvatartási idő teljes egészében. Ehhez folyamatos belső átalakításra van szükség, hiszen a városi menedzsment különböző területeinek az ügyfélkapcsolatait e központhoz kell áttelepíteni. A távlati cél az egyablakos ügyintézés elérése, de ezt nem villámcsapás-szerűen, hanem fokozatos kialakítás mellett akarjuk elérni. Nagyon fontos, hogy a lakosság is minél inkább keresse az ügyfélszolgálati irodát, hiszen ebből tudjuk meg, hogy mire van igény, milyen irányba kell javítani a működésén, illetve szeretném itt is megragadni az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet az ugyfelszolgalat@szentendre.hu e-mail címre, amelyen a lakosok közvetlenül elérhetik az irodát.
• Városunkban több lakótelep is van, az ott élőket érinti az ún. Dunyha-terv, amelyet szintén Ön koordinál. Mondana pár szót a beruházás folyamatáról, a csatlakozás feltételeiről?
A Dunyha-terv egy paneltársasházi energetikai korszerűsítési program, amely nem sokban különbözik azoktól a fejlesztésektől, amelyeket országszerte megfigyelhetünk a kiszínesedő panelházak nyomán. A fő célom viszont az volt, hogy ebbe a programba semmilyen sallang, felesleges körítés ne kerüljön be, hanem csak a már jól kipróbált és leghatékonyabb felújítás valósuljon meg, hiszen a költségek minél alacsonyabban tartását szeretnénk elérni a lakosság kiadásainak mérséklése érdekében. A Dunyha-terv során egy szervező csapattal elkészítjük a házak hőtechnikai felmérését, ez alapján elkészül az épületek felújítási javaslata (jellemzően a falhőszigetelés, nyílászárócsere, szabályozó készülékek, strang összeköttetés), majd a társasházak tulajdonosi közgyűlése dönt a beruházásról. Ennek megalapozott döntésnek kell lennie, mert a társasház köti meg a kölcsönszerződést és lakáskassza-szerződést, amelyből a beruházás megvalósul, és a lakáskasszában elérhető 30%-os állami támogatás mellett a költségeket a tulajdonosoknak kell havonta fizetniük. E havi többletköltség – házanként és lakásonként eltérően – 6-12 000 Ft közé eshet, amelynek viszont nagy része a rezsicsökkenésen keresztül megtérül. Ha a társasház meghozta a támogató döntést, akkor a szervező csapat felkutatja a legjobb finanszírozási és kivitelezési ajánlatokat, amelyből a társasházak választhatnak, majd a csapat a teljes kivitelezés és elszámolás során koordinálja is a beruházást, egészen az energetikai tanúsítvány kiállításáig. A beruházás járulékos haszna pedig a társasházak homlokzati újravakolása, színezése.
Reményeink szerint idén megvalósul a Károly és a Fehérvíz utcai hat nagy épület korszerűsítése, és ősszel még csatlakoznak hozzájuk néhányan.
• Az utóbbi időben több kezdeményezés is indult a városvezetés részéről, melyekkel az idősebb korosztályt szólították meg. Lapunkban is beszámoltunk például a Szeniorok Szentendrei Akadémiájáról, vagy a lapzártánk idején átadásra kerülő Korközpont céljairól. Miért érzik ennyire fontosnak az idősekkel való törődést, foglalkozást?
Elsősorban külföldön, de hazánkban is egyre többen felismerik, hogy a várható életkor megnövekedésével kialakul egy széles társadalmi réteg, amely már nem vagy kevesebbet dolgozik, ugyanakkor még sok energiája van, és a családban betöltött szerepe mellett számos tevékenységet tud folytatni. Szentendrére is igaz ez, ezért döntöttünk úgy, hogy közvetlenül nyitunk feléjük, és a számukra szóló kezdeményezésekkel növeljük a társadalmi kohéziót köztük és a fiatalabb korosztályok között. Ennek jegyében indítottuk el az akadémiát, amely bárki számára látogatható előadássorozat; és az iskolát, ahol nagyon kedvezményesen lehet különféle témákban 20 órás tanfolyamokat végezni. A Korközponttal minden 50 év feletti szentendreit szeretnénk megszólítani, és elérni, hogy ez a társadalmi réteg önmaga dolgozza ki, hogy mire van szüksége, milyen kapacitásokkal rendelkezik, és azokat hogyan tudja a legjobb módon hasznosítani. Próbáljuk a korosztályon belüli kapcsolatokat a magunk eszközeivel gyarapítani ott, ahol erre van fogadókészség, illetve tudományos kutatást is indítunk hamarosan e területen. Célunk, hogy ezen korosztályra nemcsak mint kedves idősödő rokonságunkra tekintsünk, mivel ők nem csak a család, de szűkebb és tágabb közösségünk támaszai tudnak lenni számos területen, hiszen körükben erős még a tenni akarás szándéka.
• Ön nagyon fiatalon lett alpolgármester, talán még harmincéves sem volt. Hogyan élte ezt meg: előnynek vagy hátránynak?
Minden területen érdemes egyensúlyra törekedni, így van ez az önkormányzatban is: szükség van az idősebb és tapasztaltabb, de a fiatalabb és lendületesebb kollégákra is. Persze gyakran tapasztalom, hogy miközben én értetlenül állok mások hezitálása előtt egy probléma kapcsán, addig a nálam idősebbek azt gondolják, hogy lekicsinylem a problémákat. Mindig azt mondom, hogy a fától lássuk azért az erdőt, a probléma mögött pedig a megoldása révén elérhető lehetőségeket is. Ilyenkor is az értő figyelés és meghallgatás kell, kellene, hogy a jó eredményt produkálja, azaz egymás szempontjainak igazi megértése. Sokan nem csi-
nálnak presztízskérdést az életkorból, inkább velük tudok jól együttműködni.
N. E.
