Vaskések, csontfésű és egy lovas temetkezés részlete is előkerült azokból az avar kori sírokból, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) régészei tártak fel Szentendrén, a HÉV végállomásának közelében.
Frissítés: a feltáró gödröt be is temették, így június 22-től újra a teljes murvás parkolót használhatják az autósok.
2023. júniusában Szentendre Város Önkormányzatának megbízásából próbafeltárások kezdődtek Szentendre P+R parkolójában, ahol a MNM Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai azt vizsgálták, hogy milyen régészeti munkák lesznek szükségesek itt, amennyiben a jövőben a helyszínen újjáépül a leégett Spar áruház.
A parkoló közelében az elmúlt évszázadban számos római kori temetkezés, köztük kőszarkofágok és téglasírok láttak napvilágot. Ezekben a Szentendre területén álló ókori Ulcisia Castra egykori lakosait temették.
A mostani munkák során már a római kort követő időszak, a népvándorlás kor idejéből származó, mintegy 1300 éves csontvázas temetkezést sikerült dokumentálni.
– Az összes most megtalált sírt már legkésőbb néhány évtizeddel a temetés után felnyitották, mivel a holttesteknek kizárólag a felsőtestét bolygatták meg. Ez leginkább akkor lehetséges, ha az ékszereket és más értékes tárgyakat kereső sírrablók még pontosan látják a sírhantokat, és tudják, hogy hol érdemes ásniuk. – mondta el Dr. Lassányi Gábor régész, az ásatások vezetője.
A régész tájékoztatása szerint két temetkezés esetében az eltemetett személyek combja mellett hosszú vaskést, egy más sír lábánál egy fonáshoz használt orsógombot, egy harmadikban pedig egy agancsból faragott csontfésűt is találtak.
A kutatás egyik legfontosabb, az avar korszakra jellemző leletegyüttese egy lovával eltemetett személy sírja volt, ahol a lószerszámot díszítő apró rézvereteket is megtalálták.
A kutatás végeztével a leletek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek restaurálásra és a most megtalált temető területén hamarosan folytatódhatnak a régészeti feltárások, amennyiben az új áruház építése megvalósul.
dr. Lassányi Gábor a helyszínen egy videót is készített, amelyet a Nemzeti Régészeti Intézet Facebook oldalán publikált.
(Fotók: Isza Ferenc/Szentendre.hu, Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)
