Szentendre Önkormányzata megkezdte a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK) és a településképi rendelet készítését a törvényi kötelezettségnek megfelelően. Szeptember 27-én, a Városházán tartottak lakossági fórumot Aba Lehel főépítész vezetésével, ahol bemutatkoztak a kézikönyv és a rendelet tervezői, Dénes Eszter és Kassai-Szoó Dominika, a DNS Építész Stúdió tagjai.

Új műfaj

Verseghi-Nagy Miklós polgármester bevezetőjében elmondta, hogy a nemrégiben elkészült Helyi Építési Szabályzat után most újból egy közös gondolkodás igénylő, és hasonlóan fajsúlyos anyag elkészítése kezdődik meg. Aba Lehel főépítész arról számolt be, hogy a felettes jogszabályok alkotói új rendszert hoztak létre: a településképi összefüggések kikerültek a Helyi Építési Szabályzatból, és a legfontosabb szerkezeti elemeket most külön rendelet fogja tartalmazni. A rendelettel párhuzamosan készülő arculati kézikönyv pedig támpontot ad az építkezőknek az építkezés elkezdésétől a megvalósításig, és segíti a város értékeinek, arculatának, atmoszférájának megőrzését, azt, ami miatt szeretünk itt lakni.

Külföldi példák

Dénes Eszter építész előadásában a kézikönyv mintájaként szolgáló külföldi példákat ismertette, illetve vázolta a kiadvány tartalmi felépítését. Hasonló kézikönyvet először Írországban és Nagy-Britanniában jelentettek meg a 2000-es évektől, illetve Székelyföldön 2015-ben. A kiadványok célja, hogy bemutassák a települések karakterét, hogy az adott régióban vagy kisebb körzetében milyen hagyományos háztípusok, beépítések, kerítések, kapuk a jellemzőek, milyen anyagokkal, színekkel találkozunk, milyenek a honos növények. Ajánlást adnak a léptékre, arányokra, formára, tetőszögre, a kocsibehajtók kialakítására, sőt még a parabolaantennák elhelyezésére is. Mindezt közérthető nyelven, egyszerű rajzokkal, a jó és rossz példák bemutatásával, tehát a laikusok számára érthető módon.

A kiadvány tartalmi felépítése

A kiadvány első fejezete a Pilissel, mint tágabb környezettel foglalkozik, bemutatva a régió földrajzát, éghajlatát, növényzetét, a jellemző építőanyagokat. A második részben a város rövid bemutatása kerül sorra, majd a természeti értékek, illetve a legfontosabb építészeti örökséget mutatják be. A következő fejezet az építkezések első lépéseihez nyújt segítséget. Külön fejezet foglalkozik az olyan alapelvekkel, mint a tájolás, a szélirány, az anyagok, a szín, az arány, homlokzat, nyílászárók, lábazat, kerítés, illetve hogy ezeket hogyan lehet a terepre illeszteni. Ajánlásokat fogalmaz meg az eltérő karakterű területekre (óváros, kertváros, ipar terület), illetve bemutat jó példákat a közterület kialakítására is, üzletportálokra, vendéglátóteraszokra vonatkozó javaslatokkal.

A rendelet

Kassai-Szoó Dominika az arculati kézikönyv alapján készülő településképi rendeletről beszélt, melynek elkészítése minden településnek törvényi kötelezettsége. A rendelet jogi keretek közé foglalja az útmutatót, s a településképi védelem összes elemét tartalmazza. Három kategóriát különböztetnek meg – helyi védelemmel ellátott terület (óváros), településképileg meghatározott területek (kertváros) és egyéb területek –, amelyeknek más-más a követelményi rendszere. Hozzátette, hogy a rendelet be nem tartása képviselő-testületi döntéssel szankcionálható.

Kérdések és válaszok

A jelenlévők közül többen is hozzászóltak, és véleményezték az elhangzottakat. Mindannyian egyetértettek abban, hogy hasznos és hiánypótló kiadvány lesz, ami segítséget jelent az építkezőknek és az építészeknek egyaránt, és rendet teremthet a korábbi szabályozásokhoz képest. Nem volt viszont mindenki számára világos, hogy mi a különbség az ajánlásokat bemutató kiadvány és a kötelező jellegű előírásokat tartalmazó rendelet között, és felhívták a figyelmet, hogy ez a lakosok számára is félreérthető lehet.

A válaszban elhangzott, hogy a TAK, a rendelet és a Helyi Építési Szabályzat egymásra épülnek, egymással szorosan összefüggenek. A TAK egy megelőzést szolgáló eszköz, egy útmutatás, mely beépül a rendeletbe. A TAK jelentősége, hogy laikusoknak is érthető formában fogalmazza meg ajánlásokat. A tervezők hangsúlyozták, hogy mindez nem jelent béklyót, hiszen a cél a választási lehetőségek bemutatása, nem pedig az, hogy a jó példákat szolgaian másolják. Nem gátolni akarja a kreatív megoldásokat, hanem általános tanácsokat adni a jó példák ismertetésével.

Végül a főépítész azzal zárta a fórumot, hogy ezt a munkát év végéig be kell fejezni, de nem állnak meg: a belváros teljes körű karaktervizsgálatával és a helyi védelmi értékkataszter aktualizálásával folytatják a most elkezdett munkát.

Véleményezési lehetőségek

A készülő arculati kézikönyvvel és a településképi rendelettel kapcsolatban 2017. október 11-ig a lehet előzetes észrevételeket, javaslatokat tenni. A készítés időszakában egyeztetnek a tervtanáccsal, a lokálpatrióta tanáccsal és az építész egylettel is. Az elkészült tervezetet ezután egyeztetik majd a lakosokkal, akiknek 21 nap véleményezési idő áll rendelkezésre.

A vélemények benyújthatók:
• a foepitesz@ph.szentendre.hu e-mail címre való megküldéssel,
• papír alapon Szentendre Város főépítészének címezve (2000 Szentendre, Városház tér 3.) – megjelölve a tárgyat, a személy vagy szervezet nevét, képviselőjét, postai és e-mail címét, lehetőség szerint telefonszámát.