Nem riasztotta el az esősre fordult időjárás a szentendreieket az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Emléknapja alkalmából tartott városi megemlékezésen, március 15-én. Ez az ünnep több mint másfél évszázada a magyar eszmélés, nemzeti függetlenség és a szabadság, a márciusi ifjak által közvetített eszmények és a hősök előtti főhajtás napja, mely 2016-ban is számos ünneplőt vonzott.

Reggel a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia katonazenekarának közreműködésével a városvezetés, a pártok, intézmények, egyesületek és civil szervezetek képviselői a Sztaravodai úti Új köztemetőben megkoszorúzták Petzelt József mérnök, honvéd alezredes sírját.

Ezután a katonazenekar és a Váci Huszárbandérium Miklós huszárainak vezetésével ünnepi menet indult a Czóbel Parkból az ünnepi műsor helyszínére, a Pest Megyei Könyvtárhoz. A menet, melyben szép számmal képviseltették magukat a szentendreiek, köztük sok kisgyermek is, az eredeti rendezvényhelyszínen, a Fő téren áthaladva érkezett a könyvtárhoz, ahova az eső elől menekítették a szervezők a megemlékezést.

Az ünnepi műsor nyitányaként Farkas Annamária Nívó-díjas népdalénekes vezetésével és a Dunazug együttes kíséretével a résztvevők közösen énekelték el a Himnuszt. Az első fellépő is a 2003-ban Szentendrén alakult Dunazug együttes volt, kalotaszegi összeállítással.

Majd Verseghi-Nagy Miklós polgármester köszöntötte a megjelenteket. Úgy fogalmazott: 1848-ban a magyarok olyan értékek mellett tettek hitet, melyek azóta is örökérvényűek minden szabadságszerető nép számára. De minden éveben, amikor erre emlékezünk, felmerül a kérdés, tehetünk-e többet az emlékezésnél.
Hiszem, hogy a válasz: igen. Nekünk, ma élő magyaroknak az a kötelességünk, hogy élettel töltsük meg azt az értékes örökséget, amit az előző generációk hagytak ránk – mondta Verseghi-Nagy Miklós. 1848 példája arra tanít minket, hogy a sikerhez mindenkire szükség van, mert ami egynek talán lehetetlennek tűnik, az egy összetartó közösség számára igenis megvalósítható. „Minden időben, ki-ki hivatása szerint végezze el feladatát a közösségért, ezáltal a hazáért” – idézte Hollán Ernőt, Kossuth hadmérnökét a polgármester.
A mi közös ügyünk: Szentendre. A város, ahol otthon vagyunk, ahol építünk és alkotunk, ahol a gyermekeinket neveljük, a város, amire büszkék vagyunk. Szentendre jövője a mi felelősségünk, a mi álmaink, a mi alkotó energiánk, a mi munkánk határozza meg, hogy mit hoz a város számára a holnap. Kívánom, hogy Szentendre közössége a béke számolatlan éveit élhesse, és legyünk mindannyian részesei álmaink kibontakozásának – zárta beszédét a város első embere.

Ezután Tolcsvay László, Erkel Ferenc- és Magyar Örökség díjas zenész, énekes, zeneszerző saját megzenésítésében adta elő Petőfi Sándor Nemzeti Dal című költeményét.

A március 15-ei szentendrei városi megemlékezésen Prőhle Gergelyt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára beszédében arra figyelmeztetett: a nemzeti emlékezetnek már 1848-ban is nagy jelentősége volt, öntudatot, példát és bátorítást adva a fiatalabb generációnak. „Nem félek.” Írja Berzsenyi – s adott ezzel bátorítást a márciusi ifjaknak. „Demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni.” – bátorította Bibó István az 1956-os forradalom hőseit. „Ne féljetek!” – kezdte a bibliai mondattal pontifikátusát Karol Wojtyla, azaz szent II. János Pál. Vajon el tudjuk-e manapság mondani Berzsenyivel: nem félek. Elég erős-e a hitünk, bizalmunk ahhoz, hogy megfogadjuk a „Ne féljetek!” felszólítását? – tette fel a kérdést az államtitkár, emlékeztetve arra: az elmúlt évi ünnep óta óriási változások zajlanak körülöttünk a menekültáradat és a jobb élet iránti vágy mozgatta tömegek miatt.

Mint mondta, e helyzetben a lehető legrosszabb tanácsadó a félelem. Kifejtette: az oktatás és a kultúra, a hagyományok és a közösségek megerősítésével kell erősíteni a társadalom szövetét, felkészíteni magunkat és főleg gyerekeinket az Európát érintő várható változásokra. „Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet” – idézte Berzsenyit. Amikor azt olvasom, hogy az egyre több szentendrei kisgyerek miatt újabb óvodát kellett nyitni, amikor tudom, hogy evangélikus hitsorsosaim, de más egyházi közösségek is milyen virágzó gyülekezeti életet élnek, s milyen sikeresen tudják mobilizálni lelki és anyagi erejüket programjaikra, vagy akár orgonaépítésre, akkor azt gondolom, hogy nem üzent nekünk hiába Berzsenyi, Bibó, II. János Pál, nem áll előttünk hiába a cselekvésre kész márciusi ifjak példája – nem a félelem, hanem a „Lélek és szabad nép tesz csuda dolgokat.” S ez teheti Szentendrét, Magyarországot sikeressé – tehetjük mi szerényen hozzá a XXI. század elején – zárta szavait az államtitkár.

Prőhle Gergely beszéde után a Budakalászi Lenvirág Táncegyüttes magyarpalatkai táncokat mutatott be, majd a fiatalok után az Ürömi Botladozók szenior csoportja Szatmári táncok címmel adta elő műsorát, korántsem botladozva. Végül a jövő nemzedék képviseltette magát a színpadon a Püspökmajori és a Bimbó utcai óvoda óvodásaival.

A március 15-ei városi megemlékezés zárásaként a Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület koszorúzott a Petőfi szobornál a Templomdombon, majd délután a Vasvári szobornál a Vasvári lakótelepen, ahol Kun Csaba képviselő tartott beszédet.