Február 28-án a városszerkezeti terv és a szabályozási terv véleményezésére meghirdetett fórumra került sor a Városháza zsúfolásig megtelt dísztermében. Az eseményen jelen volt Aba Lehel városi főépítész, a terveket készítő tervezőcsapat, Verseghi-Nagy Miklós polgármester és több képviselő is. A fórumot dr. Török Balázs városfejlesztési alpolgármester moderálta.

Polgármesteri bevezető

A fórum elején a polgármester elmondta, hogy fontos állomáshoz értek a településszerkezeti terv és a szabályozási terv elkészítésében. A tervek évtizedekre kihatással lesznek városunk fejlődésére, hosszú időre meghatározzák a fejlesztési irányt. Vázolta az egymásra épülő tervek szintjeit, hogy hogyan épülnek fel az országos, a területi és az agglomerációs tervek, melyekhez a városi terveknek illeszkednie kell. Szerinte a tervek szakmailag megalapozottak, jól előkészítettek és magas színvonalúak.

Mint mondta, egy tájékozató füzetben – melyet postán minden szentendrei háztartásba eljuttatnak – hat kiemelt pontban összegezték a legfontosabb elveket. Fontosnak tartják, hogy a zöldfelületek aránya, mennyisége növekedjen. Üdülőterületek átminősítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az infrastruktúra teljes egészében kiépült. A közúti hálózat fejlesztésével kapcsolatban elmondta, hogy kijelölték az útszélességet, a városrészek közötti összekötő utakat, melyekkel orvosolni lehet a közlekedési problémákat.

A gazdaság fellendítése érdekében az iparűzési adó növelése a cél, melyet magas szellemi értékű ipar betelepítésével kívánnak elérni.

Szerinte a ma este legfontosabb kérdése a beépíthetőség. A városvezetés célja az élhető, kisvárosi karakter megőrzése, ezért a szabályozási tervben a beépítésre szánt terület nulla négyzetméterrel növekszik, vagyis nem minősítettek új területeket lakóövezetté. A korábbi szabályozási tervekben kijelölt építési jogokat viszont nem lehet lényegesen korlátozni vagy visszavonni, ezen a területen az önkormányzat számára csak kis mozgástér áll rendelkezésre.

A Radnóti úti társasház építésével kapcsolatban elmondta, hogy a város 200 millió forintért értékesítette a területet, amit az infrastrukturális hiányok pótlására fordítanak, vagyis az úthálózat és az intézményi rendszer fejlesztésére. Végül kitért arra, hogy nyilvánvalóan megoszlanak a vélemények pro és kontra, de a településtervezők, a főépítészi kabinet a többségi véleményt, a többség érdekét figyelembe véve készítette el a szabályozási tervet, tehát nem lehetséges az olyan megközelítés, hogy más a városvezetés célja, és más a lakók célja.

Főépítészi tájékoztató

Aba Lehel bemutatta a településtervezőket, akik a különböző területeken – tájtervezés, közüzemi- és közlekedésfejlesztés – segítették a tervezési munkát. Vázolta az előzményeket: 2012-ben átalakult a jogi szabályozás, mely szerint 2018-ig az ország minden településének el kell készítenie az új szabályozási terveket. Szentendrén 2015-ben készült el a településfejlesztési koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS), melyek középtavú fejlesztési célokat határoznak meg. Most pedig eljutottunk a településszerkezeti terv (TSZT) és a szabályozási terv (SZÉSZ) megújításához.

Ezek után az írásban beérkezett kérdésekre válaszolt. Mint mondta, sok észrevétel és kérdés érkezett, különösen a Csicserkó Egyesület tagjaitól, ezért ezeknek a kérdéseknek továbbtárgyalására önálló fórumot tartanak március 7-én.

A kérdésekre adott válaszában elmondta, hogy a szerkezeti terv tíz évvel ezelőtt is kimondta, hogy a város nem akar lakóterületi fejlesztést, mert infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, tehát a lakosságot kiszolgáló fejlesztések mellett tették le a voksot. Ez nem szabályozási, hanem koncepcionális kérdés.

Lakóövezeti átsorolásra egyedi esetekben nem kerülhet sor, csak tömbökben, és csak akkor, ha az infrastrukturális fejlesztés mértéke elegendő. Szóba került még a piac áthelyezése (a szabályozási terv szerint jelenlegi helyén megőrizendő), a Római sánc szélesítése (nincs tervbe véve), illetve a Radnóti utcai társasházak, a Pomázi út melletti, illetve az Egres út melletti terület beépíthetősége, a tehermentesítő út nyomvonala, mely kérdéseket a jelenlévők szóban is feltettek.

Lakossági kérdések

• A Civil Kotta képviselője felolvasta a szervezet állásfoglalását. Felrótta a városvezetésnek, hogy nemrégiben engedélyt adtak ki a Radnóti és a Sztaravodai lakópark építésére. Elmondta, hogy szakértőkkel közösen értelmezték a szabályozást, de szerintük ez a megadott véleményezési időszak alatt feldolgozhatatlan. Kérte, hogy a véleményezési időszakot hosszabbítsák meg – kéréséhez a későbbiekben többen is csatlakoztak. Jelezte, hogy március 25-én a V8 uszodában szerveznek egyeztető fórumot a szabályozási tervről.
• A Radnóti úti társasházi lakosok képviselője elmondta, hogy az előttük és mellettük lévő területre a szerkezeti tervben V-I, vagyis intézményi vegyes szabályozás van, ami lehetőséget ad akár 13 méter magas épület megépítésére is. Attól félnek, hogy ez alapján később, 10-15 év múlva lehetőség lesz a beépítésre, és nem értette, hogy a szerkezeti terv a szabályozási tervvel miért nem koherens.
• A Pismány Mezőőr Egyesület elnöke az Egres úton lévő beépítetlen területtel kapcsolatban elmondta, hogy a kicsit több mint száz tulajdonos 56 telket szeretne kialakítani. Megindokolta, hogy ez miért nem járna lakosságnövekedéssel (többgenerációs szentendrei tulajdonosokról van szó, akik azt szeretnék, hogy gyermekeik itt tudjanak építkezni). Az építési törvény szerint az önkormányzatnak meg kell oldania a lakásszükségleteket, és feladata a lakosság érdekeinek a képviselete. Szerinte egy jogos magánérdeket figyelembe kellene vennie a városvezetésnek.
• Csicserkói ingatlantulajdonosok is hasonló kéréssel és érvekkel fordultak a városvezetéshez.
• Egy Fürj utcai lakos szerint az útszélesítéshez a telkeiket áron alul értékelték fel, a piaci ár ennél magasabb.
• A gyermekorvosi rendelővel kapcsolatban nehezményezték, hogy nincs parkoló, a rendelő korszerűtlen, csak toldozgatás zajlik, egyszerűbb lett volna már egy újat építeni, például a mellette lévő és közelmúltban eladott mentálhigiénés rendelő helyén.
• Egy felszólaló a zöldterület növekedésével kapcsolatban tett fel kérdést, mert szerinte ezeket inkább beépítik. Nehezményezte, hogy ha tíz évig szabálytalanul állt egy épület, akkor ezt az új tervek legalizálják, illetve hogy városunkban nincsenek természetvédelmi eljárások.
• Szóba került még a pismányi vízelvezetés szükségessége, a tehermentesítő út nyomvonala, a szigetmonostori híd helye, a Hév- és Volán-pályaudvar fejlesztésének szükségessége, a villanyvezetékek földben való vezetése az új építéseknél.
• Egy felszólaló szerint az a gond, hogy a politikusok beleszólnak a tervezés folyamatába, a tervezők ezáltal pedig csak végrehajtók.

Válaszok

• A véleményezési időszak február 13-tól március 31-ig tart, vagyis az előírt 30 napot 45 napra hosszabbították meg. Az alpolgármester szerint ennyi idő alatt fel lehet tenni a kérdéseket, hiszen a saját lakókörnyezetét mindenki ismeri. A mostani fórumon elhangzott kérdések egy részéről már évek óta tud az önkormányzat, és egyéb fórumokon is tárgyaltak már róluk.
• A Radnóti úttal kapcsolatban: a szerkezeti terv hosszú távra határozza meg az irányelveket, a jövőbeni állapotot szabályozza, tehát ezek nem aktuális lehetőségek, nem ad építési jogot. A szabályozási tervben ezek a területek nem beépíthetőek. Ahhoz, hogy beépíthető legyen, új szabályozási eljárást kell lefolytatni, melynek szintén lesz majd véleményezési szakasza, és képviselő-testületi döntés is szükséges hozzá. A szerkezeti és a szabályozási terv azért nem lehet egymással koherens, mert az egyik a jövő, a másik a jelen. A vegyes intézményi övezet tág fogalom: nemcsak intézmény építésére ad lehetőséget, hanem bármilyen közösségi, sport, egészségügyi létesítményre, ami nem ipari vagy lakócélt szolgál.
• A Csicserkó és Egres úti beépíthetőséggel kapcsolatban elhangzott, hogy lényegi változásokat nem tartalmaz a szabályozási terv. A terv fenntartja a távlati beépíthetőség lehetőséget, de jelenleg nem beépíthető. A városvezetés a bővülést meg akarja állítani, mellyel 28 ezer ember életét védik.
• A tervek szerint a Fürj utca gyűjtőút lesz. Az önkormányzat az értékbecslő értékelése alapján tett ajánlatot, ha ezt a lakók vitatják, a bíróságnak kell dönteni.
• A gyermekorvosi rendelővel kapcsolatban: az önkormányzatnak jelenleg nincs lehetősége új rendelő építésére, csak a felújításra, a korábbi mentálhigiénés rendelő telkének egy része pedig közterület lesz, ahol majd parkolót lehet kialakítani.
• A szabályozási terv foglalkozik a pismányi vízelvezetés problémájával, és pótolja a hiányosságot, de most már nagyon költséges a kivitelezés, mert a terület beépült. Az egész városra készült egy átfogó vízrendezési tanulmány, az első konkrét tervcsomag a 11-es úttól Pismány felé eső szakasz megvalósítását tartalmazza.
• A tehermentesítő út a szabályozási terven egyelőre csak tájékoztatási elemként jelenik meg, mert nincs reális lehetőség a megépítésére.
• A szigetmonostori híd építésének három lehetséges helyszíne: gyalogos híd esetén a Határcsárdánál vagy a belvárosban, a Rév utca környékén lenne, közúti híd esetén pedig a Dera-patak környékén, tehát a város déli határán. Ehhez a fogadóoldal hozzájárulása is kell, jelenleg zajlik az egyeztetés Szigetmonostorral.
• Illegális építkezések esetén az önkormányzat jogköre korlátozott. Az egyik tervező részletesen elmagyarázta, hogy a tervekben hogyan igyekeztek a zöldfelületet és zöldterületet növelni. A korábbi szabályozási terv 10 hektáros terület esetén 1%-os beépítést (gazdasági épület) engedélyezett, a mostani tervekben nagy mértékben csökkentették a beépítési lehetőséget.
• A tervezők szerint is célszerűbb lenne a villanyvezetékeket a földben vezetni, de az idén módosított törvény szerint, ha már megvan a légi vezeték, akkor azt nem kell a földbe helyezni.
• A tervezők szerint a szabályozás alapjául szolgáló koncepciót a városvezetés adja, és e szerint lakóterületi fejlesztés nem lesz, és ők ezt figyelembe véve készítették el a tervet.

Összegzés

Az alpolgármester szerint a szabályozási terv kidolgozást az igények alapos mérlegelése és összehangolása előzte meg, de vannak egymásnak ellentmondó igények, ezért kompromisszumot kellett hozni. Több ezer interakció zajlott már a lakók és képviselők, hivatalnok között, de nehéz úgy megfogalmazni, hogy mindenkinek jó legyen, mert nem lehet minden igényt kielégíteni.

Szerinte különbséget kell tenni a között, hogy a városvezetés nem hajlandó a párbeszédre, vagy hogy a válasz nem egyetértő, ezért nem elégíti ki a kérdezőt.

A három fő terület, amelyre választ akarnak adni az új szabályozással: nem támogatják a lakóterületi fejlesztéseket, mert ez a város összérdeke, védik és igyekszenek növelni a zöldterületeket, illetve a közlekedési gondok könnyítése érdekében gyűjtőutak jelennek meg a tervben.