Marianna korábban teljesen más hivatást űzött.
Marian házigondozó és nemrég lett nyugdíjas. Azonban elmondása alapján szeret a Gondozási Központban dolgozni, így nem a nyugalmasabb nyugdíjas hétköznapokat választja, hanem továbbra is tevékenyen dolgozik intézményünkben.
Igen harsány, hangos személyiség, ami számunkra néha zavaró lehet, ugyanakkor bizonyos helyzetekben jól jön, hogy amikor valakitől mindenki elpártól, akkor ő kiáll mellette. A rá bízott idősek jobb létéért minden követ megmozgat.
Kézbe véve a feladatot felhívja az önkormányzatot, a Népjóléti ügyintézőket, szolgáltatókat és családtagokat. Konkrét javaslata és megoldási stratégiája van a helyzetekre. Szervezőképessége határtalan.
Rendszeresen felajánlja segítségét kollégáinak is, ami nagyon értékelendő, hiszen erősíti a csapatszellemet.
Gyakran mondja, hogy „jó, engedd el, el kell engedni, tudni kell elengedni”. Éppen ezért hozzá szóló idézetem:
„Elengedni valamit vagy valakit, azt jelenti, hogy megváltozva menni tovább. Mindenünk, amink van, amit szeretünk és akit szeretünk, minden, ami a „miénk” belénk épül. Akit ragaszkodva szeretsz, a lelked mélyén él, hozzád szervül, benned él Nem kívül van már”.
Kecskésné Sipos Andrea intézményvezető, Gondozási Központ Szentendre
