Hiába reménykedett a város vezetése, hogy az idei év végre jobb lesz, mint a megelőző három, sajnos 2023-ban is folytatódik a tendencia: 2020 óta folyamatosan romló körülmények között kell megtervezni a város költségvetését. A koronavírus-járványt követő kilábalás alig indult meg, máris beütött az energiaválság, amely minden korábbinál nehezebb feladat elé állította a magyarországi önkormányzatokat. 

Nemcsak a covid idején bevezetett kormányzati elvonások helyettesítéséről kell gondoskodni idén, hanem a vágtató infláció, valamint a sokszorosára emelkedő energiaárak okozta plusz terheket is ellensúlyozni kell, miközben az uniós forrásokhoz való hozzájutás is kétséges. Nehezíti a helyzetet, hogy az Európa-bajnok infláció hatására reálértéken nem nőttek a kormányzattól kapott normatív támogatások, az energiaárak és az infláció által szintén sújtott vállalkozásoktól és a lakosságtól befolyó helyi bevételeink pedig csak szerény mértékben növelhetők, a kiadásaink viszont többszörösére nőttek.

A testület elé benyújtott költségvetésből kiderül, a kihívásokra a város vezetése az önkormányzati intézmények és cégek energiafelhasználásának jelentős csökkentésével reagált. Ezeket az erőfeszítéseket a kormány is elismerte, ezért kiegészítő állami támogatásban részesítette Szentendrét, amely azonban csak kisebb részét fedezi a jelentősen megemelkedett költségeknek. 

A válság és az elvonások 980 milliós forráscsökkenést jelentenek

Az idei büdzsé számai azt mutatják, a gazdasági válság és az infláció 230 millió forintos plusz terhet jelent a város számára, a megemelkedett energiaköltségek 582 millió forint extra kiadást mutatnak, amelyből a kormány 229,5 millió forintot kompenzál. Az egyes, továbbra is érvényben maradó kormányzati intézkedések hatásai 509 millió forint forráscsökkenést jelentenek, amelyből viszont levonhatjuk a tavalyi iparűzési adó 111 millió forintos maradék kompenzációját, így a különbözetként adódó 398 millió forintnyi kieséssel számolhat ezen a területen az önkormányzati költségvetés. 

A bérrel kapcsolatos intézkedések: a 12 százalékos, pedagógus béremelés és minimálbér emelés 106 millió forintot jelent, aminek kormányzati kompenzációjáról egyelőre nincs hír. Összességében 1,321 milliárd forinttal emelkednek a költségek idén, amit egyelőre 341 millió forinttal kompenzál az állam, így 980 millió forintnyi többletkiadás forrását kell az önkormányzatnak kigazdálkodni. 

Új önkormányzati finanszírozási rendszer segíthetne

Ahhoz, hogy hosszú távon is csökkenteni lehessen Szentendre energetikai kitettségét, egyrészt az önkormányzati finanszírozási rendszer újragondolására van szükség, amelyre vonatkozó elképzeléseit a Magyar Önkormányzatok Szövetsége már eljuttatta a kormányhoz. Ennek lényege, hogy az önkormányzati feladatok ellátásához megfelelő szintű önálló bevételekre tehessen szert az önkormányzat, illetve hogy csökkenjen a kormányzati elvonások mértéke. 

Másrészt feltétlenül szükség lenne az egyelőre leállított uniós támogatásokra. Annál is inkább, mert REPowerEU, illetve a helyreállítási terv (RRF) igen jelentős forrásokat biztosít az energiahatékonysági és környezetvédelmi beruházásokra, részben vissza nem térítendő támogatások, részben nagyon kedvező kamatozású hitel formájában.

A városvezetés a nehézségek ellenére is elkötelezett a város fejlesztése mellett. A 2023-as évben – elsősorban külső forrásból – beruházásokra 294,2 millió, míg felújításokra 427,2 millió forintot tervez elkölteni.

Ez az összeg jelentősen nagyobb lehetett volna, ha nem romlott volna jelentősen az ország, és így Szentendre gazdasági helyzete, nem emelkedtek volna a fentiek szerint a költségek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például a városüzemeltetés területén egy teljes évnyi összeg esett ki a költségvetésből: közutak fenntartására 604 millió forintot költhettünk volna, közterületfenntartásra 50 millió forintot, épületfenntartásra 460 millió forintot, parkfenntartásra 426 millió forintot, és dupla annyi juthatott volna védműfenntartásra és gondnoksági feladatokra is. 

Csökkenőben az állami finanszírozás aránya a közfeladatoknál

A számok azt mutatják, az önkormányzat tervezett bevételeinek összege 11,8 milliárd forint, ami két százalékkal kisebb, mint a tavalyi összeg. A bevételek összege 243 millió forinttal kevesebb mint a tavalyi tényadat, míg a kiadások összege 946 millió forinttal nő a tavalyi előzetes tényadathoz képest. A főösszegekben egyértelműen visszaköszön az a gazdasági helyzet, amiben ma élünk. 

Az államtól a szociális és gyermekjóléti célokra érkező támogatás 15 százalékkal, 77 millió forinttal csökkent, a könyvtári, közművelődési és múzeumi célra felhasználható összeg 107 millió forinttal nőtt. 

Fontos és jelentős változás a tavalyi évhez képest, hogy az önkormányzat arányaiban kevesebbet kap a kormánytól a kötelező feladatok ellátására. A korábbi fele-fele arány idén 46–54-es állami–önkormányzati arányra változott. Nemcsak a megígért nagy állami beruházások elmaradásában, hanem az önkormányzati működésre adott állami támogatás csökkenésében is látszik, hogy nincs pénz a közfeladatok korábbi szinten való finanszírozására, ami felveti a kormányzati gazdaságpolitika helyességének kérdését.

Amint a költségvetésből is látható, igencsak nehéz helyzetben van Szentendre, csakúgy mint az ország összes önkormányzata. Ennek ellenére nem emel adót, mert ezzel igyekszik a szintén komoly nehézségekkel küszködő lakosság terhein enyhíteni. Teszi ezt annak ellenére, hogy azt a tanácsot kapta a kormánytól, hogy az ingatlanvagyon értékesítésével, illetve az adók emelésével javítson a költségvetés helyzetén.