Egyre nehezebb helyzetbe hozza a települési önkormányzatokat a kormány, az iparűzési adó (IPA) felezésének lehetőségével, a gépjárműadó végleges elvonásával, az idegenforgalmi adó felfüggesztésével, a 25 ezer fő feletti települések IPA-kompenzációjának halogatásával, a helyi adók befagyasztásával. A 2021-es költségvetés tervezésének nehézségeiről beszélt Magyar Judit a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnöke.
Hány százaléka a helyi adóknak a HIPA?
– Mivel a 2020. évi adatok még nem állnak rendelkezésre, ezért a 2018., ill. 2019. évi zárási adatokat tudjuk csak figyelembe venni. Azok alapján az IPA az adó és adójellegű bevételek kb. 70 %-át tette ki. Ha azt nézzük, hogy az önkormányzat saját bevételeinek legnagyobb része az adó és adójellegű bevételekből származik, akkor elmondhatjuk, hogy a kormány „karácsonyi ajándéka” húsba vágóan érinti az ez évi gazdálkodásunkat.
Mennyi elvonást jelent ez Szentendre számára?
– Az 1%-os adóalap miatti kiesést a beérkezett és feldolgozott 2019. évi bevallások alapján rendelkezésre álló árbevétel adatok és fizetendő adókötelezettségek, KATA előírások alapján kalkulálta az Adóiroda. Az 50% számszerűsítve közel félmilliárd forint. Ez az összeg, a tavaly elvett gépjárműadóval együtt nagyobb pénz, mint amennyit az előző évben közterületfenntartásra, parkfenntartásra, köztisztaságra, és közútjaink fenntartására fordítottunk összesen Szentendrén.
Hangsúlyozni szeretném, hogy az óvodáink, bölcsődéink, vagy a szociális feladatokat, idősgondozást ellátó intézményünk esetében (ezek az önkormányzat számára a kötelezően ellátandó feladatok egy része), minden évben az állami normatíva mellé nagyságrendben százmilliókat kell még hozzátennünk, mert például a fent említett feladatok ellátására az állami finanszírozás csak részben (40-60 %-ban) elég.
Külön probléma, hogy a kulturális intézményünkre (Szentendrei Kulturális NKFT) feladatarányos és értelmezhető nagyságrendű állami normatíva nincs. A város arculatát adó turisztikai, kulturális feladatokra, eseményekre költendő pénz nagyon nagy részét az önkormányzat állja.
A két megyei intézményünk (Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár és Ferenczy Múzeumi Centrum) állami finanszírozása sem elegendő a dolgozói bérekre és a működésük. Az önkormányzat azok feladatellátásához is kell pénzt adjon. Finanszírozásra váró feladat tehát van bőven, így a legcsekélyebb elvonás is nehezíti a működést. Az előző évben a kormányzati döntések és a járványügyi helyzet okozta válság miatt, együttesen közel 600 millió forinttal csökkent a költségvetésünk bevételi oldala és ,ha ehhez hozzáadjuk az IPA csökkentése miatti bevételkiesést, akkor ez már több, mint egymilliárd forint, amit valahogy ki kell gazdálkodnunk. A lecke fel van adva. Aki egy kicsit is ért az önkormányzati gazdálkodáshoz tudja, hogy ez szinte lehetetlen feladat.
Jelenleg hány cég tartozik az elvonással érintett körbe?
– Erre a kérdésre jelen pillanatban nem tudok pontos számadatot mondani. A rendelet szerint az adóelőleg 50%-os csökkentése csak akkor érvényesíthető, ha 2021.február 25-ig nyilatkozik a vállalkozó, hogy kkv-nak minősül-e, vagy sem. A nyilatkozat hiányában nem lehet élni az előleg csökkentéssel. (A KATA-s vállalkozásoknak nem kell nyilatkozniuk.) Ma még nem tudjuk megmondani, hogy mennyien tesznek kkv nyilatkozatot. Az viszont biztos, hogy 2019-ben még 2 milliárd fölött volt a város iparűzési adóbevétele, melynek nagyobb részét sok kisebb-nagyobb cég, a kkv-k adója adja, tehát nagyobb számú, a kedvezménnyel élni kívánó cégre lehet számítani.
Tud-e valamit tenni a város, hogy ide csábítsa a vállalkozásokat, illetve megtartsa a nagy befizetőket, és, ha igen, mit?
– „Normális” gazdasági helyzetben azt mondanám, hogy egy jól kidolgozott gazdaságélénkítő programmal eredményt lehetne elérni, de a jelenlegi helyzet egyáltalán nem nevezhető „normálisnak”. A város profiljából és adottságaiból kifolyólag bármiféle tevékenységet nem tudunk befogadni.
Szentendre a turizmus és a kultúra városa, pont ez az a két ágazat, ami a leginkább megsínylette a Covid-19-et. Tehát az ezirányú tevékenységet űző vállalkozások száma nemhogy nőne (így új adózóként több adóforintot hozna a városnak), hanem a már itt lévő vállalkozások is sok esetben a túlélésért küzdenek. Ismerjük a szolgáltatásból élők válság okozta problémáit, tehát ez a szektor sem a legperspektivikusabb napjainkban.
Nincsenek nagyobb ipari vállalkozásra alkalmas földterületeink, hogy a nagy befizetők számát növeljük. A már itt lévők megtartása nem a város adta kedvezményektől függ, hanem a gazdasági válsághelyzetben való tevékenységük eredményétől. Olyan adókedvezményeket, amik miatt városunkat választanák a vállalkozások az idei évben nem tudunk nyújtani, mert a kormány megszorításai miatt minden adóforintra szüksége van a városnak. A lokálpatriotizmusra viszont szeretnénk építeni.
Van-e bármilyen lehetőség bevételnövelésre a 2021-es évben? Ha, igen, milyen lehetőségek állnak az önkormányzat előtt?
– Ezen a téren a lehetőségeink meglehetősen minimálisra csökkentek. A makrogazdasági környezet, a járvány okozta gazdasági válság nem kedvez az önkormányzati bevételnövelésnek, ahogy az sem, hogy a kormány döntött arról, hogy az önkormányzatok nem emelhetik sem az adókat, sem a szolgáltatásaik díját, még az inflációval sem. Bár az elmúlt években, rövid idő alatt 2 milliárd forintnyi önkormányzati ingatlanvagyon került kiárusításra, mi hasonló nagyságrendben nem kívánunk a még meglévő vagyontárgyak értékesítéséből élni. Nem is tudnánk, hiszen a szakértői prognózisok szerint az ingatlanpiaci recesszió tovább folytatódik 2021-ben is. Már a 2020-as évben is érzékelhető volt a visszaesés, mert jóval az előirányzott alatt teljesültek az eladások.
Közismert, hogy nem egy város soron kívül kapott milliárdos összegű támogatást, ezért is tettünk proaktív lépéseket, hogy derüljön ki mielőbb, lesz-e bármiféle kompenzáció az elvont forrásaink miatt.
Természetesen mindent megteszünk annak érdekében, hogy biztosítsuk a biztonságos működést, ezért egyesével elemezzük azokat a lehetséges forrásokat (hazai és uniós pályázati lehetőségek, saját tevékenységből származó bevételi lehetőségek, egyéb pénzügyi konstrukciók), amik plusz pénzt hozhatnak a városnak.
Úgy gondolom, hogy a 2021-es évi költségvetést nem a bevételnövelés, hanem a hiány miatti költségcsökkentés fogja jellemezni. Ezt sajnos a lakók a bőrükön fogják érezni.
Mikor dől el melyik 25000 főnél nagyobb önkormányzat kap támogatás?
– Polgármester úr már az új év első munkanapján, január 4-én levelet írt Pogácsás Tibor önkormányzati ügyekért felelős államtitkárnak, kérve, hogy mielőbb kerüljön sor arra a tárgyalásra, ahol tisztázódnak a feltételek. Azóta megérkezett az államtitkár úr válasza, egyelőre türelmet kér, mert még nincs kormányzati döntés. E késlekedés ellehetetleniíti a tervezést, mert a 2021-es költségvetés megalkotásának törvény által előírt határideje február 15., és nem mindegy, hogy számolhat-e az önkormányzat kormányzati támogatással vagy sem.
A kormány az IPA-val kapcsolatos döntése – a politikai céljának megfelelően – az ellenzéki vezetésű városokat sújtja elsősorban, hiszen a fideszes vezetésű városok egy részének már segítségére sietettek. Bár a cél az ellenzéki városvezetők ellehetetlenítése, azonban a rendelkezés következményét – politikai, vallási, etnikai és egyéb hovatartozástól függetlenül – az állampolgárok fogják „ennek a levét meginni”. Ezért soha ilyen fontos nem volt a kormánypárti önkormányzati képviselők, országgyűlési képviselő és a városvezetés együttes kiállása Szentendre, a szentendrei lakosok érdekében.
Melyek azok a területek, amelyeknek a költségvetésén biztosan nem módosítanak a rentabilitás megőrzése érdekében?
– A hiány olyan nagy, hogy minden kiadási tételt, és területet felül kell vizsgálni, és vélhetően kisebb-nagyobb mértékben hozzá is kell nyúlni. Már a múlt héten elkészültek az előzetes számadatok, amik alapján meghatározható, hogy milyen feladatokat és milyen szinten látunk el. A működőképesség megtartását tartjuk szem előtt, és ennek jegyében kezdődik meg az egyeztetés az intézmény- és cégvezetőkkel a következő napokban. Én szigorú gazdálkodásra számítok, kevés beruházással és felújítással, a halasztható feladatok csúsztatásával, és a kötelező feladatok állami normatíva szinthez történő igazítással.
Van-e bármilyen mozgástere az önkormányzatnak?
– A mozgástér kifejezés használata hamis látszatot kelt, mert már lényegében megszűnt az az önkormányzatiság, amit a rendszerváltás idején alkotmányba, törvényekbe foglaltak, és biztosították is hozzá a forrásokat. Persze törekszünk arra, hogy a közel félmilliárdos IPA bevételkiesést mérsékeljük.
Ugyan zajlanak még az országos önkormányzati szövetségekkel a kormányzati egyeztetések, és nagyon sokan tiltakoznak a gépjárműadó után, az iparűzési adó bevételek jelentés részének elvonása, eltérítése, valamint az önkormányzati autonómia felszámolása miatt, de szkeptikus vagyok abban a tekintetben, hogy rövid távon változna a helyzet. Egy biztos, a következő másfél hónapban a településvezetőknek, az önkormányzati képviselőknek nem lesz könnyű dolga.Ilyen rossz költségvetési környezetben, ilyen rossz feltételekkel még nem kényszerült költségvetést alkotni a testület az elmúlt 19 évben, amióta képviselő vagyok. A magam részéről minden jó ötletre, javaslatra nyitott vagyok.
szevi.hu