IPA-ügy: az önkormányzatok egyedi elbírálásáról még nincs döntés

Mivel szigorú jogszabályi előírás, hogy február 15-ig be kell nyújtani a képviselő-testületnek az idei költségvetés tervezetét, ezért a települési önkormányzatok egyedi elbírálásának ügyében Fülöp Zsolt polgármester levélben fordult Pogácsás Tiborhoz, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárához január 4-én.

A tavaly decemberi kormánydöntés értelmében a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 2021-ben a fizetési időpontokban az iparűzési adóelőleg, ill. adónak csak 1%-át kell megfizetniük – függetlenül attól, hogy mit ír elő az önkormányzati rendelet.  Ezzel a lehetőséggel csak abban az esetben élhetnek, ha erről nyilatkozatot tesznek február 25-ig.

A rendelettel kapcsolatban a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a 25 ezernél alacsonyabb lélekszámú önkormányzatok automatikusan kiegészítő támogatást kapnak, a 25 ezer lakosnál nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig majd egyenként tekintik át.

Ennek felgyorsítása érdekében, Fülöp Zsolt polgármester január 4-én levélben fordult Pogácsás Tiborhoz, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárához. Mivel szigorú jogszabályi előírás, hogy február 15-ig kell benyújtani a képviselő-testületnek az idei költségvetés-tervezetét, ezért mielőbb tudni kellene a kompenzáció mértékét. Annál is inkább, mert Szentendre esetében az iparűzési adó 1%-ra csökkentése – ha valamennyi kkv vállalkozó él a lehetőséggel – közel félmilliárdos bevételkiesést jelent.

Pogácsás Tibor államtitkár január 18. válaszában további türelmet kért „a kormányzati döntés meghozataláig”.

Fülöp Zsolt polgármester levele Pogácsás Tibor államtitkárnak, 2021. 01. 04. >>

Pogácsás Tibor államtitkár válaszlevele, 2021. 01. 18. >>

Ugyan minden szakértő a lehető legrosszabb döntésnek tartotta a járvány okozta gazdasági válság kezelésében a helyi iparűzési adó – korábbi javaslat szerinti – eltörlését vagy csökkentését, ennek ellenére a kormány mégis e mellett határozott. Mivel az iparűzési adót a bevétel arányában kell fizetni, ezért azok a cégek járnak a legjobban a felezés lehetőségével, amelyek a legkevésbé vannak bajban. Vagyis a kormány nem célzottan, azoknak a vállalkozásoknak nyújt segítséget, amelyeket valóban súlyosan érint a válság.
Ugyanakkor az önkormányzatokat egyre kiszolgáltatottabbá teszi a kormány döntéseinek, amik nyilván politikai felhangokat sem nélkülöznek. Az IPA kompenzációjának módja – ahogy a miniszterelnök bejelentette – diszkriminatív, különbséget tesz állampolgár és állampolgár között aszerint, hogy 25 ezer fő feletti, illetve alatti lélekszámú településen élnek-e. Az IPA-adókönnyítés következménye ugyanis rajtuk fog lecsapódni, mert az önkormányzatoknak nem lesz forrásuk a közfeladatok (közutak, parkfenntartás, köztisztaság stb.) ellátására, de az intézményeik (bölcsőde, óvoda, szociális intézmények) fenntartása is megsínyli, mert az állami normatív támogatás ezek költségvetésének 40–60%-át fedezi csak.