Az orosz agresszió nyomán sokszorosukra emelkedő energiaárak, az ennek nyomán keletkezett nemzetközi piaci bizonytalanságok, valamint az elhúzódó infláció lehetetlen helyzetbe hozta az önkormányzatokat. Ennek megoldására készített javaslatcsomagot az Egyensúly Intézet, az önkormányzati szövetségekkel együttműködésben.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége kezdeményezésére a Nemzeti Energiaügyi Kerekasztal szakmai egyeztetés sorozaton elhangzottak alapján szakpolitikai javaslatcsomagot állított össze az Egyensúly Intézet.
Egyszerűsíteni kell a közbeszerzési rendszert
A javaslat szerint rövid távon segítheti az önkormányzati működést, ha már most áttekintik, hogy a szeptember után kezdődő időszak gázbeszerzéseinél milyen – fixáras vagy tőzsdeileg indexált – szerződést érdemes kötni, illetve hogy képesek-e a számlák kifizetésére, vagy segítségre van szükségük ehhez. Ezt segítendő az energiabeszerzések esetében egyszerűsíteni kell a jelenlegi túlbonyolított közbeszerzési szabályrendszert.
A fűtésszámlák csökkentése érdekében energetikai korszerűsítési programra van szükség önkormányzati és lakossági szinten. Ösztönözni kell az együttműködésen alapuló fűtési rendszerek létesítését. A közvilágítás területén a korszerűtlen hálózattal rendelkező településeken üdvös lenne valamiféle állami támogatás, illetve ösztönözni kell a LED-világításra való áttérést, többek között kamatmentes hitelekkel.
Előre kell venni az önkormányzatok napelemes fejlesztéseit
Elfogadhatatlan, hogy a rendelkezésre álló 30, illetve 60 napos engedélyezési határidő ellenére több hónapos csúszásban van a napelemes háztartási méretű kiserőművek (HMKE) engedélyezése, ezért a szolgáltatóknak előre kell venni az önkormányzatok engedélykérelmeit.
Az javaslatok értelmében jelentősen segítené az önkormányzatok forráshoz jutását, ha az energiamegtakarítási célú beruházások esetén a hitelfelvételkor mentesítenék őket a jelenleg érvényben lévő kormányzati engedély beszerzésétől. Az is jelentősen javítaná az önkormányzatok pozícióját, ha az állam ezekben az esetekben állami garanciával segítené a hitelfelvételt.
A javaslatcsomag összeállítói hosszabb távon elengedhetetlennek tartják, hogy a nagyobb településeken főállású energetikai szakértőt alkalmazzanak, akinek feladata lenne az önkormányzati intézményhálózat mellett a lakosság energiahatékonysági szakmai támogatása is. Ennek forrását a kormányzatnak kellene biztosítani, illetve kidolgozni a szakmai követelményrendszert.
Ki kell alakítani az energiaközöségek létrehozásának szabályait
Ugyancsak fontos lenne, hogy mielőbb megszülessen az energiaközösségekkel kapcsolatos jogszabályi háttér, hiszen a Nemzeti Energiastratégia egyik célja, hogy 2030-ig Magyarország mind a 197 járásában legyen legalább egy energiaközösség. Nagy segítséget jelentene, ha egy mérlegkörbe kerülnének az önkormányzati fogyasztók és termelők, illetve ha felülvizsgálnák az elosztói szabályokat és a műszaki lehetőségeket. A kisebb települések esetében pedig ösztönözni kell az energiatársulások létrejöttét, mert helyben nincs elegendő forrás ezek megalakítására.
Szintén fontos feladat lenne ösztönözni az önkormányzati intézmények gázról való leválását, például a költségek 50 százalékos visszatérítendő állami támogatásával.
(Folytatjuk!)
