Helyi termelőink: Biokert Szigetmonostor

Zöld Szentendre aloldalunkon a Szentendre környezetbarát fejlesztéseiről és megmozdulásairól szóló hírek mellett teret biztosítunk a helyi termelőknek a bemutatkozásra. A környezettudatosabb életmódra való törekvés számos módon elkezdődhet: akár úgy is, hogy a helyi kertészetek, gazdaságok, kézművesek termékeit választjuk az importcikkek helyett, amivel nem csak egy fenntarthatóbb életmód útjára léphetünk, hanem segíthetünk egy helyi vállalkozást is életben tartani. Elsőként a szigetmonostori Biokertet ismerhetik meg.

Mikor gondolkodtatok el azon, hogy biogazdálkodásba kezdtek?

A gondolat akkor született, amikor a biopiacon rendszeresen vásárolva megismertük, hogyan lehet egy zöldséget szeretettel termelni. Az első a Marczibányi téri piac egész új szemlélete volt, a korábbi saját vásárlói mintáinkhoz képest. Ott mindenkinek volt egy kedves szava a vevőihöz, teljesen ismeretlen zöldségeket is találtunk és kezdtünk fogyasztani, nagyon érzékelhető volt a tiszta élelmiszer gyógyító és egyben szívet melengető hatása.

Mikor léptetek a tettek mezejére?

2005-ben költöztünk Leányfalura, és már előtte nézegettük az eladó termő területeket. Végül Szigetmonostor határában tiszta termőterületnek mondható Szentendrei-szigeten sikerült az első hektárt megvenni. Áron[1] előtte fejezte be a kertészetit a Villányi úton[2] és mindenképpen a földdel akart szoros kapcsolatot és nem irodában ülni vagy szezonális virágokat rakosgatni egy áruház polcain. Volt egy „bevásárló listánk”, hogy mi kell a kezdéshez, kézi szerszámok, majd a gépek és azzal kezdtünk, sorban, egyenként. Első évben nagyon szép biorépa termésünk volt, egy hétig talicskáztuk a verembe, amit erre a célra ástunk. Tavasszal piacra akartuk vinni, de már hűlt helye volt. Állítólag malacok részére vitték el, takarmánynak. Ez volt az első pofon, később jött jócskán a többi is.

Hogyan kezdődött a biogazda élet?

Bejelentkeztünk a Biokontroll Hungáriához[3] és bejelentettük a földterületet, ez ma már közel 6 hektár. Egy munkatársuk eljött és minden lépésről tájékoztatott, hogy miképp leszünk tanúsított biogazdák. Minden évben azóta is pontos vetésterv és vetésforgó szerint jelöljük ki a fajták helyét, amit mérnöki pontossággal megtervezünk és le is rajzolunk. Kezdetben alap-zöldségféléket termeltünk, de már akkor is kerestük a ritka, ízletes fajtákat. Először a szentendrei piacon árultuk a terményeinket. Még csak átállási tanúsítványunk volt, de hirdetni akartuk a tiszta, és egyenesen a földből érkező áruk különbségét a multik polcain található, kamionban érlelt tömegáruval szemben. Kezdtek ránk találni a vevők, szívesen beszélgettek és cseréltünk tapasztalatot, akár receptet is egymással. Valahogy megérezték az elkötelezettséget a föld iránt, annak ellenére, hogy mi nem rendelkeztünk földművelő gyökerekkel és nem volt mögöttünk családi tradíció, amit követhettünk volna. A termés évről évre nőtt, emiatt újabb értékesítési csatornákat kerestünk, mert nagyon fájt, amikor a gondosan megtermelt zöldség a komposztdombon végezte. Szállítottunk bioboltoknak, étteremnek és az új biopiacon is lett egy pici hely, ahol kirakhattuk termésünket. Áron azon törte a fejét, hogyan juthatna a legrövidebb úton a tányérra a termés. Tanulmányaiban esett szó japán és svájci közösségi gazdálkodási modellekről, de első hallásra hazai viszonyokban távolinak tűnt ennek a megvalósítása.

Mitől lett biogazdaságból egyszer csak közösségi gazdaság?

Megkeresett minket a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE)[4] és tájékoztatott, hogy érkezik Francia országból egy 3 fős küldöttség, akik a közösségi gazdálkodás módszerét népszerűsítik, hogy segítsék magyar a biogazdákat értékesítési gondjaik megoldásában. Ez a találkozó hozta el számunkra azt a tapasztalatot, hogy közelről tanulmányozhattuk a bevált közösségi modellt, amiben néhány tucat család támogatási szerződést köt egy közeli gazdával, általában egy évre. A zöldségközösségek tagjai viselik a gazdaság kockázatait, cserébe osztoznak a termésen: hogy mit kapnak, az hétről hétre meglepetés.

2001 óta működik sikeresen Franciaországban az AMAP-mozgalom, vagyis a Szövetség a Kistermelői Mezőgazdaság Fenntartásáért[5], ami lassan már az egész országot behálózza. A kölcsönös előnyökön alapuló rendszerben a fogyasztók egy-egy termelő köré csoportosulnak, és heti rendszerességgel, baráti áron jutnak hozzá egészséges, biozöldségekhez.

Minden részletében éreztük, hogy ezt akarjuk mi is csinálni, mert ez a legrövidebb élelmiszer lánc, ahogy terményeink a fogyasztókhoz eljuthatnak. A piacon velünk szimpatizáló vevőket megkérdeztük, érdekli-e őket egy új szisztéma, és aki nyitott volt erre, azokkal elkezdtük az első évi közösséget, 15 család szavazott arra, hogy kipróbálja. Az elején nehéz volt meghúzni a határt, mennyi legyen a közösségé és mennyi az egyéb értékesítési csatornáké. Gyorsan kiderült, hogy legjobb a közösséget növelni és ahhoz több tagot kell felvennünk, mert így a munka, az egész éves terv ütemezhető és a tagdíjból előre tervezhető, ami a gazdálkodásnál igencsak áldás.

Így jön létre zöldségközösség, melynek tagjai viselik a gazdaság kockázatait, cserébe osztoznak a termésen: hogy mit kapnak, az hétről hétre meglepetés. Mindkét fél, a gazda és a közösségi tag is nyertes ebben a modellben, a kölcsönös elköteleződés mindkét fél számára gyümölcsöző. A tag aznap leszedett biotermést kap, széles változatosságban, mindig az idénynek megfelelően és a havi tagdíj átlaga biztosan a biopiaci árak alatt marad. A gazda 12 hónapra való munkához tud tervezni, ugyanennyi havi tagdíjjal. Minden termény a tagoké és soha nem pótoljuk vásárolt áruval, ha valami nem sikerül, nem kel ki a mag, vagy elviszi valami kártevő. Őszinte és egyenes, ez megnyugtató nekünk, és a tagoknak is biztonság. Bármikor ellátogathatnak hozzánk, évszakonként családi napokat is tartunk, ahol bekapcsolódhatnak a munkába, tanulás vagy pihenés céljából.

Hol tart most a szigetmonostori biokert zöldségközösség?

Minden év tartalmaz előre ismeretlen kihívásokat. Mindig keressük az új zöldségfajtákat és az eddigi tapasztalatokat tovább bővítjük, például saját dinnyeoltványokat ültetünk, egy ősi és mára már ritka gabonafajtát, alakort is vetünk. Jelenleg 5,5 hektáron gazdálkodunk és ezen 2500 m2 fóliasátor is védett otthont biztosít az érzékenyebb növényfajtáknak. Kézi munka kiváltására sorközművelő gépet és ujjas kultivátort is használunk a gyomok ellen. Minden évben márciusban megújul a közösség és a tagok éves szerződést írnak alá velünk. Nagyon fontos, hogy ne szállítsuk messzire a termést. Szentendre az első és legfontosabb átadópontunk, ahol minden hét csütörtök délutánján adjuk át a heti termést.

A szigetmonostori termelő bázistól kb. 20 km-es körben vannak még átadópontjaink, Budapest lll. kerületében, Pomázon, Csillaghegyen, Dunakeszin, Gödön és Pilisszentivánon. Nagyjából évi 40 héten át tudunk szállítani, az időjárástól függően.

A közösségi gazdálkodásból 13 év alatt szerzett ismeret azt mutatta, hogy 80 családot tudunk ellátni meglévő eszközeinkkel és 4 munkatársunkkal. Évente cserélődnek a közösség tagjai, nagyjából 10-20%-uk, a többiek a visszatérők, maradók. Hasonló rendszerben, AMAP közösségként ma Magyarországon mintegy 15 csapat működik, szigorú ellenőrzés alatt, a minőség és az elköteleződés jegyében. Jó lenne, ha számuk növekedne – ehhez a rendszer ismertségét kéne erősíteni. A TVE is szervez képzéseket, hogy minél több gazda válassza ezt a rövid élelmiszerlánc megoldást.

Erre az évre már csak 1-2 üres helyünk van, kb. annyi tagunk lett, ahánynak elegendő zöldséget tudunk termelni – de minden év elején várjuk az új jelentkezőket, és ha bármilyen okból valaki kiszállni kényszerül, akkor a várakozási listáról , általában félévkor, be lehet kerülni. Éves rendszerünk van, ezt diktálja a természet.

Önfenntartásra törekszünk, több ezer saját palántát nevelünk, a gépjavítást is menet közben kitanultuk, magunk végezzük. A közösségi gazdák indulás óta segítik egymást, az egyre több tapasztalat megosztásával, megfelelő vetőmag beszerzéssel stb.

Ami még nagyon fontos: örömmel és nagyon sokat dolgozunk, sokkal inkább hitből és elköteleződésből, mintsem a meggazdagodás reményében – építjük ezt az új létformát, ami reményeink szerint hozzájárul Ember és Természet harmóniájához, a fenntarthatósághoz. Tesszük mindezt tagjaink megelégedését, egészségét szolgálva. Mindig újítani, és napról napra jobban csinálni – ez a mottónk.

Pető Áron, közösségünk vezetője 2020-ban rangos kitüntetésben részesült, Áron lett Az Év Biogazdája, a Magyar Biokultúra Szövetség döntése alapján.

Szigetmonostor, 2021. május 6.

Szöveg: Bangha Renáta, Biokert Szigetmonostor

További infó:

https://biokert.org/

https://www.facebook.com/people/Biokert-Szigetmonostor/100057343213912/

https://tudatosvasarlo.hu/mintha-mindannyian-foldtulajdonosok-lennenk/

https://tudatosvasarlo.hu/zoldseg-ami-osszehozza-embereket/

 

[1] Pető Áron, a szigetmonostori Biokert vezetője

[2] Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kertészettudományi Kar

[3] https://www.biokontroll.hu/

[4] https://tudatosvasarlo.hu/

[5] https://tudatosvasarlo.hu/amap/