A találkozó idejével egybe esett a Szilágysági Magyar Napok rendezvénysorozat, így már az érkezés napján a Kolozsvári Operaház társulatának operett gáláját tekinthették meg a magyarországi vendégek. Másnap a környékbeli magyar politikai, kulturális és közélet képviselőivel tárgyaltak. Vasárnapi pedig a környékbeli települések termékeivel, illetve a helyi népviseletbe öltözött vásározókkal találkoztak.

Új területek az együttműködésben

A zilahi magyar református templom és a zsibói botanikus kert meglátogatását követően Szilágysámsonban a hagyományos szőlészettel, borászattal, illetve a helyi múzeumban múlt századi magyar emlékekkel ismerkedtek a delegáció tagjai. Meglátogatták a helyi magyarok által létrehozott múzeumot, amely elsősorban a múlt században ott élt magyarok tárgyi emlékeinek bemutatásával törekszik ápolni a hagyományokat.

A hivatalos tárgyaláson a testvárosi kapcsolatok továbbfejlesztéséről, illetve új területekre való kiterjesztéséről folyt a szó. Külön hangsúlyt kapott a gazdasági együttműködés. A megbeszélésen a házigazdák részéről jelen volt:

• Seres Dénes, parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke,
• Kovács Irénke, szenátor, az RMDSZ Nőszervezetének pedagógusokért felelős alelnöke,
• Szilágyi Róbert, az RMDSZ Szilágy Megyei ügyvezető elnöke, a Szilágy Megyei Önkormányzat alelnöke,
• Fazakas Miklós, Zilah alpolgármestere,
• Lakatos Sándor, az RMDSZ zilahi szervezetének elnöke, zilahi önkormányzati képviselő,
• Bogdán Zsolt Miklós, zilahi önkormányzati képviselő, református lelkész.

Fülöp Zsolt a megbeszélésen kifejtette, a koronavírus-járvány alatti bezárkózást követően keresni kell a testvérvárosi kapcsolatok új formáit, például az önkormányzati és oktatási intézmények, civil szervezetek és különböző vallási felekezetek bevonását a közös munkába. És bár továbbra is fontos marad a személyes kapcsolattartás, ki lehetne használni az internet adta lehetőségeket is.

Nemzetiségi hovatartozástól független, önálló erdélyi identitás

A Szentendrei Kulturális Kulturális Központ például össze tudna állítani olyan egyedi, magas színvonalú programot, amelyet be lehetne mutatni nem csak két testvérvárosunkban, Kézdivásárhelyen és Zilahban, hanem akár más, jelentősebb erdélyi magyarok lakta városban is.

A megyei és helyi magyar vezetők nagyon hasonló gondolatokat fejtettek ki a testvérvárosi együttműködést illetően, Szerintük is fontos lenne a gazdasági együttműködés lehetőségeinek a felmérése, és ezt követően a lehetséges tervek gyakorlati megvalósítása.

Seres Dénes elmondta, hogy Szilágy megye lakosságának 23 százaléka magyar. Jó a két közösség együttműködése, ellenségeskedés nem tapasztalható a helyi kapcsolatokban. A megye 17 települését magyar polgármester vezeti. Az RMDSZ összefogja nemcsak a magyar közösséget, hanem támogatja a magyar vezetésű önkormányzatok vezetését is. Sok helyen azonban kevés gyermek születik, így nem mindig tudják teljes mértékben kihasználni a meglévő magyar gyermeknevelési lehetőségeket. Gondként vetette fel, hogy a debreceni gigaberuházások elszívják az itteni munkaerőt, ez pedig kiüresítheti a Partium egyes részeit.

Szóba került, hogy Szilágy megyében is kialakulóban van egy nemzetiségi hovatartozástól független, önálló erdélyi identitás alakulása, amiben aktív szerepet kell betölteni a helyi magyar vezetőknek.

A résztvevők abban is megállapodtak, hogy október 15-ig összeállítják a testvérvárosi kapcsolatokban aktív szerepet igénylő partnerek listáját.

Az SZNKE két képviselője nagyszerű partnerre lelt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületben (EMKE). A tervezett együttműködés célja a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése elsősorban a kulturális területen. Az is felvetődött, hogy közös csapattal indulnának az Európai Népek Fesztiválján, illetve hogy zilahi vendégcsapat induljon a testvérvárosok Ifjúsági Sport- és Kulturális fesztiválján.

Ionel Ciunt, Zilah polgármestere a vele folytatott tárgyaláson üdvözölte a testvárosi kapcsolatok kiterjesztésének ötletét. Elmondta, a nagy számú magyar önkormányzati vezetővel jók a kapcsolatok, közösen oldják meg a felvetődő problémákat, hiszen történelmi szükségszerűség, hogy a kisebbségek is megélhessék az őket megillető jogokat.

Történelmi szükségszerűség a nemzetiségi jogok gyakorlása

A polgármester elmondta, Zilah éves költségvetése hozzávetőlegesen 50 millió euro (kb. 900 euro/lakos, Szentendre esetében ez 850 euro/lakos érték). A 4 éves önkormányzati ciklusban mintegy 250 millió euro értékű fejlesztésre kerül sor a városban. A saját bevétel mintegy 70 százaléka helyi iparűzési adóból, 30 százaléka pedig az ingatlanadóból folyik be. A jövedelemadó és az áfa egy részét a központi kormány visszaosztja Zilahnak is. A városban működő két multinacionális cég által fizetett adó komoly bevételt jelent a városnak. Az energiaárak emelkedése Zilahban is nagy gondot jelent, a problémát egyelőre saját erőből igyekeztek megoldani.

Bántó Zoltánnal, Szilágysámson polgármesterével folytatott tárgyaláson elhangzott, hogy az utóbbi években jelentős fejlesztésekre került sor a településen (víz- és szennyvízvezeték lefektetése, elektromos hálózat bővítése, utak fejlesztése, helyi magyar múzeum megnyitása, stb.) és kitért arra is, hogy szorosan együttműködnek a megye más magyar vezetésű településeivel.

Fülöp Zsolt a megbeszélés során hangsúlyosan beszélt a testvérvárosi kapcsolatok fontosságáról, kiemelte a nemzetiségek pozitív történelmi szerepét Szentendrén. Megemlítette a helyi román kisebbségi önkormányzat létét és működését. A zilahi polgármester örömmel nyugtázta a hírt, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben ők is részt fognak tudni venni az együttműködésben. Fülöp Zsolt szentendrei látogatásra hívta meg zilahi kollégáját. A zilahi polgármester kiemelte, mindig szívesen látják a szentendrei testvérváros képviselőit, akik között külön helyet foglal el Maholányi Pál, aki Zilah díszpolgára címet is megkapta.