Míg az ország adóbevételéből Németországban hetven, Ausztriában negyven, Magyarországon mindössze öt százalék jut az önkormányzatoknak – hangsúlyozta Fülöp Zsolt a települések finanszírozási nehézségeiről szólva a Szentendre és Vidéke legújabb lapszámában. A polgármestert kérdezték a zöldhullámról, a turisztikai koncepcióról és arról is, miért tartja magát távol a közösségi médiától.

Az interjúban Szentendre polgármestere a 11-es felújításával kapcsolatban elmondta, hogy az önkormányzat által megrendelt modellvizsgálat alapján több javaslat is beépül a Magyar Közút terveibe, a rekonstrukció során a kivitelezők egyebek mellett forgalomérzékelőkre épülő korszerű forgalomirányítást alakítanak ki.

Az évek óta ismert, de végre megoldott feladatok közül kiemelte a Vasvári Óvoda tetőcseréjét, valamint a belvárosi szenny- és csapadékvíz elvezetésének szétválasztását. Ez utóbbi a DMRV háromütemű fejlesztésének első szakasza volt: ha a további két szakasz is megvalósul, akkor bízhatunk abban, hogy nem ömlik többé szennyvíz a Kacsakőnél a Dunába. A kivitelezés esélyei kapcsán elmondta, hogy nem hivatalos információik szerint a szükséges forrás ehhez rendelkezésre fog állni. Fülöp Zsolt fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy mindkét beruházás a szentendrei adófizető polgároknak köszönhető.

A városrészi költségvetés programja a szűkös költségvetési lehetőségek ellenére 50 millió forintos kerettel az idén útjára indult. Ennek kapcsán köszönetet mondott a szentendreieknek az aktív részvételért. Az egyik fő nehézség az volt az első évben, hogy a hatályos adatvédelmi szabályozás szerint az önkormányzat közvetlenül nem kommunikálhat a saját polgáraival. Az előrelépés érdekében már tárgyalásban van a városvezetés azzal az informatikai céggel, amely ezeket az adatkezelési problémákat a Belügyminisztériummal együttműködve meg tudja oldani.

Az önkormányzati utak felújítása kapcsán elmondta, hogy a fő probléma a finanszírozás, de ez nem csupán Szentendre problémája, hanem az összes hazai önkormányzaté. „Ennek megoldására a Magyar Önkormányzatok Szövetségével (MÖSZ) a jelenleginél sokkal kiszámíthatóbb finanszírozási rendszer megalkotásán dolgozunk. Ha ez megvalósulna, többé egyetlen önkormányzatnak sem kellene ilyen típusú alapfeladat ellátására pályázati pénzek elnyerésében bíznia, ami, mint látjuk nem mellőzi a szubjektivitást, amely mondjuk ki, azon alapszik, hogy szimpatikus a pályázó városvezetése, vagy sem – fogalmazott a polgármester.”

Az önkormányzati ingatlaneladás kapcsán kifejtette, hogy a jelenlegi önkormányzat lényegesen kevesebb ingatlant és lényegesen kisebb összegben hirdetett meg, mint az előző városvezetés: míg az előző ciklusban évente 500 millió forint körüli értékben, addig 2020-ban 172, az idén 343,6 millió forint értékben kelt el városi tulajdonú ingatlan. Az ingatlangazdálkodásban fontos szerepe lenne a stratégiai helyeken vásárlásnak is, erre azonban csak szűkös lehetőségei vannak jelenleg az önkormányzatnak.

Az októberi képviselő-testületi ülésen elfogadott turisztikai koncepcióról szólva elmondta, hogy eddig ilyen stratégiai dokumentuma nem volt a városnak. Eszerint „nem egyszeri, grandiózus eseményeket kell rendeznünk, hanem hétvégenként sok, kisebb, élhetőbb, lassúbb, emberközelibb programokat… A célközönség szempontjából a sorrend: szentendreiek, budapestiek, belföldiek és csak legvégül a külföldiek.” Ennek a koncepciónak a szellemében tervezi a jövő évi programjait a Szentendrei Kulturális Központ és a Teátrum is. De a turisztikai koncepció vagyongazdálkodási kérdéseket is érint: „…első körben a belvárosi önkormányzati ingatlanok funkcióit gondoljuk újra, melynek első példája a Vajda Múzeum melletti Alkotmány utcai épület, amely korábban önkormányzati bérlakás volt, de most átadjuk a Ferenczy Múzeumnak, hogy a Vajda Múzeummal együtt egy hasznosítható tér alakuljon ki…”

A leégett SPAR területének jogi helyzete továbbra is rendezetlen – mondta el az interjúban a polgármester. „A biztosító, a Pikk Terc Kft. és a Spar-Invest Kereskedelmi Kft. között sincs még lezárva a biztosítási folyamat. Ennek a jogbizonytalanságnak a kivédésére lenne nagyon fontos, ha az állam nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítené az itt tervezett fejlesztéseket, ideértve a HÉV- és az autóbusz állomás fejlesztését is… Jelen pillanatban a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) által elindított projekt, valamint az általunk szorgalmazott szolgáltató központ egységes fejlesztésének a lehetőségeit készítjük elő, és napokon belül egy új szakaszba lépünk, amikor is kikérjük a szentendreiek véleményét arról, hogy milyen szolgáltatásokat szeretnének ezen a területen.”

A képviselő-testület munkájáról szólva hangsúlyozta: „azt szeretném, ha az országos szétszakítottságot megtörnénk helyben, és valódi ÖN-kormányzat valósulna meg, ahol a képviselők a kapcsolati hálózatukat – legyen az kormánypárti, vagy nem kormánypárti – a város érdekében mozgatják. Ezt a segítőkészséget nagyon hiányolom.”

Az interjú záró kérdésében Gálfi Sarolta főszerkesztő azt kérdezte, hogy miért nincs Szentendre polgármesterének hivatalos Facebook-oldala? Fülöp Zsolt válaszában hangsúlyozta: ez elvi kérdés számára, magánemberként is a személyes kontaktust választotta, és polgármesterként sem tervezi a részvételt a közösségi médiában. „Az én felfogásomban egy polgármesternek egészen más a szerepe, mint amit egyébként a többség megél és mutat a közösségi médiában. Elsősorban a városnak, a városlakókat érintő témáknak kell »szerepelniük« – a polgármester alkalomadtán a szereplője, a szolgálója, de semmiképp sem a fókusza az önkormányzati kommunikációnak. A véleményemet és a gondolataimat – aki szeretné –, megismerheti a városi eseményeken elhangzó beszédeimből, és persze bármikor bárkivel szívesen megosztom személyes találkozás keretében” – mondta el a városi lap érdeklődésére Fülöp Zsolt.