Mintegy 7 évvel ezelőtt, egészségmegőrző és betegségmegelőző céllal alakult meg a Szentendrei Járás Egészségfejlesztési Iroda (EFI), amely a járás 11 településének lakói számára szervez ingyenes, egészségmegőrző és prevenciós programokat. Huszárné Kürti Éva mentálhigiénés szakember, az iroda vezetője adott interjút a Budakalászi Hírmondónak.

A KSH adatai alapján már a hazai felnőtt lakosság 46 százaléka küzd valamilyen krónikus betegséggel és a gyermekeket is több betegség érinti, mint korábban. Mi a helyzet a Szentendrei járásban?

A magyar átlaghoz képest itt, a Dunakanyarban elég jó helyzetben vagyunk: a magas iskolai végzettségből eredő tájékozottságnak, a viszonylag magas életszínvonalnak köszönhetően az országos átlaghoz képest jobb mutatókat tudunk produkálni. A környék kiváló a testmozgás szempontjából; rengeteg lehetőség van szabadtéri edzésekre is és valóban sokan sportolnak. Jobb a helyzetünk, de sok tennivalónk van még.

Milyen szolgáltatásokat kínálnak?

A lelki egészség fejlesztésében, a mozgáslehetőségeket, illetve az egészséges táplálkozást illetően nyújtunk segítséget a hozzánk fordulóknak. Az egyik legnépszerűbb szolgáltatásunk az egyéni állapotfelmérés. Egy speciális készülékkel pontos képet kapunk a szervezet alapanyagcseréjéről, az izom és a zsír arányáról, az ásványianyag-ellátottságáról.

Tóth Eszter dietetikus és Bognár Ferenc rekreációszervező-egészségfejlesztő munkatársaimmal felmérjük a családi anamnézist, az életmódbeli szokásokat, és igény szerint tanácsot adunk a táplálkozással, testmozgással és a lelki egészség megőrzésével kapcsolatosan. Indokolt esetben az illetőt tovább irányítjuk szakellátásra vagy olyan saját programjainkra, ahol célirányosan az adott problémakörrel foglalkozunk.

Mi nem szűréseket végzünk, fontos feladatunk viszont a felvilágosítás, mozgósítás, valamint a tudatformáló hatás. Sajnos a behívott pácienseknek töredéke, mindössze 30 százaléka jelenik meg az egészségügyi szűréseken, ezen kell javítanunk.

Jó példával jár elöl, sportos életformát folytat és munkatársával együtt oktatnak is.

A hatvanas korosztály számára tartok gerincfókuszú alakformáló mozgásórát, Bognár Ferenc munkatársam pedig szabadtéri köredzéseket, ún. street workout foglalkozásokat vezet a fiatalabbak számára. Ezen kívül vannak gyaloglóklubjaink – a legaktívabb egyébként éppen Budakalászon működik, az Egészséges Budakalászért Egyesületnek hála, Lazanyi Edit vezetésével. (Az El Camino zarándokútjuk alkalmából készített interjúnkat a Budakalászi Hírmondó tavaly szeptemberi lapszámában olvashatják.)

2024 októberében átadtuk a Lajos forrástól induló kardiótanösvényt, ami a kardiológiai rehabilitációval is foglalkozó budapesti Szent Ferenc Kórház Út az Egészséghez programján keresztül valósulhatott meg az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság résztámogatásával és a Szentendrei Önkormányzat finanszírozásával a Pilisi Parkerdő – Parkerdő az Emberért közreműködésével.

Mire készüljön, aki végigmenne ezen a tanösvényen, kiknek ajánlják?

A program célja, hogy a kardiológiai rehabilitáció vagy műtét utáni nyomonkövetés előtt álló beteg, netán egy esetleges szív- és érrendszeri kockázatnak kitett páciens állapotát ne csak egészségügyi intézményi körülmények között, hanem a szabadban is fel lehessen mérni. Gyaloglás közben megfelelő terhelést kap a szervezet és adott pontokon pulzusmérés történik, a pulzus változásából vonnak le egészségügyi következtetéseket a szakemberek.

A kétféle nehézségű és hosszúságú túraútvonal saját felelősségre egyénileg is bejárható, de szervezett formában is van erre lehetőség – előzetes egészségügyi állapotfelmérés után. Utóbbi alkalmakon az EFI igény szerint biztosít pulzusmérésre alkalmas berendezéseket, de egy stopperrel enélkül is megtehetjük az ujjunkat a csuklónk megfelelő pontjára szorítva. A túralap a regisztrációs felület kitöltésével és a mért eredményekkel a tanösvény végén egy postaládában vagy a szentendrei szakrendelő portáján elhelyezhető, illetve beküldhető online is az EFI számára.

A fizikai állapotunk mellett fontos, hogy a lelki egészségünket is karbantartsuk. Milyen foglalkozások szolgálják ezt?

Két pedagógiai szakpszichológus kollégánk tart különböző kurzusokat; egyikük, Horváth Judit biblioterapeutaként az irodalmat, mint művészetterápiás eszközt hívja segítségül a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban tartott foglalkozásain. Akik eljönnek, egy-egy vers vagy novella közös feldolgozásával 4-6 alkalom alatt jutnak közelebb a művek elemzésén keresztül saját magukhoz. Judit egy alaposan átgondolt tematikához választja ki az adott irodalmi alkotást, aminek felolvasása után a résztvevők elmondják a megérzéseiket, gondolataikat.
Ez ugyan nem pszichoterápia, de kifejezetten jó hatással lehet mindenkire és fejleszti az önismeretet is. Ezen felül Juditnak volt egy kétalkalmas szorongás- és az aggodalom oldására szolgáló foglalkozása csakúgy, mint Lehosik Marianna kollégánknak, aki légzést, vizualizációt, és progresszív relaxációt tanít. Az utóbbi idők egyik legizgalmasabb kezdeményezése pedig egy ún. neurografikai foglalkozás, ami egy Oroszországból induló, a tudatalattival dolgozó módszer; a kézügyességet nem igénylő szabad rajzolást hívja segítségül, amivel a tudatalattinkhoz kapcsolódhatunk a bennünk rejlő feszültség oldása érdekében. Aki pedig korábban részt vett Marianna Önismereti morzsák elnevezésű minikurzusán, bővíthette tudását annak folytatásaképpen egy nagyobb elmélyülést kínáló Önismereti szeletek néven futó programján is.

A Covid miatt a szorongás és a depresszió a világjárvány első évében 25 százalékkal nőtt. A felmérések azt is jelzik, hogy a depresszió napjaink leggyakoribb mentális problémája, világszerte „csendes pandémiának” is nevezik.

A EFI eredeti feladatkörébe tartozó egyik legfontosabb küldetés a depresszió megelőzése. Az edukáció és a betegséggel járó megbélyegzés elleni küzdelem az egyik missziónk. A depressziós ember nem feltétlenül akaratgyenge, és az élet bizonyos területein akár kimagasló eredményeket is képes lehet felmutatni. A Végeken Egészséglélektani Alapítvány kuratóriumának elnöke, Székely András személyében kiváló együttműködő partnerre találtunk.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetével karöltve az Európai Szövetség a Depresszió Ellen módszertanának képviseletét látják el, hozzájuk kapcsolódtunk mi is az EFI-vel. A depresszió krónikus betegség, magától nem múlik el. Ezért kínáltunk már szakmai konferenciát laikus segítők és a háziorvosok számára. Egy depresszióval küzdő embernek akár egy empatikus kozmetikus vagy hentes is segítség, aki egyszerűen csak elkezd beszélgetni vele. Persze ez nem helyettesíti a szakellátást. Azzal, ha valakinek odanyújtom a kezemet, miután kiderül róla, hogy bajban van, és meggyőzőm arról, hogy van, akinek ő még fontos és kíváncsi rá, erősíthetem abban, hogy kérjen segítséget, és akár életet is menthetek vele. Működnek segélyvonalak is persze, amiket fel lehet hívni, amíg eljut valaki a megfelelő szakemberhez.

A depresszió már a fiatalok korosztályát is érinti, de sajnos kevés a szakember, éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk a megelőzésre. Kapcsolódtunk egy helyi kezdeményezésre létrejött pszichológus munkacsoporthoz, amely célja a járási középiskolások mentális egészségének felmérése, és a kapott adatok alapján konkrét javaslatok kidolgozása. Továbbá együttműködünk az iskolákkal is, ahol az egészségfejlesztő programunk részét képezik a mentális egészség megőrzését támogató foglalkozásaink is.

Részt veszünk például a Sulinyugi programban, amit egészségpszichológusok hoztak létre. A stresszoldó, relaxációs foglalkozásokon azt tanítjuk meg már a legkisebbeknek is, hogyan kezeljék a stressz fiziológiai tüneteit és hogyan fordítsák a saját hasznukra ezeket az élettani reakciókat. A gyerekek elsajátítják a szemléletet, amely szerint ők „a testük kapitányai” – ehhez kipróbálunk velük rövid technikákat és arra biztatjuk őket, hogy a hétköznapokban is használják ezeket. Így lesz esélyük éles helyzetben is jól reagálni a stresszre és megalapozni a jó mentális állapotot, amivel – reményeink szerint – könnyebb lesz megküzdeniük a serdülőkor, majd később a felnőttkor kihívásaival is.

Marosvölgyi Judit

Az interjú forrása: budakalasz.hu